Lehetőségünk nyílt bepillantást nyerni egy ambiciózusnak és hiánypótlónak ígérkező magyar film kulisszái mögé. Lakos Nóra (Hab) második nagyjátékfilmjénél író, rendező és társproducer egyben, mely remekül mutatja, hogy egy igazi szerelemprojekt számára a Véletlenül írtam egy könyvet című holland kisregény adaptációja. A magyar-holland koprodukció főszereplője egy 13 esztendős kislány, Nina (Demeter Villő), az ő szemén keresztül láttatják az alkotók ezt az érzékenynek, szívet melengetőnek és minden korosztály számára szórakoztatónak szánt felnövéstörténetet, mely vélhetően 2025-ben kerül mozikba.
A főbb szerepekben feltűnik Mátray László (Hab, Kojot), Tenki Réka (Mellékhatás, Seveled), Zsurzs Kati (A mi kis falunk, Akik maradtak), Hárs Bonca (Mellékhatás, Szelíd) és Rujder Vivien (Átjáróház, Nagykarácsony). Ez utóbbi színésznőt sikerült diktafonvégre kapnunk, aki mesélt egy kicsit magáról, a szerepéről és az élményeiről.
Mesélj kicsit a filmről és a karakteredről.
Olyasfajta családi film, ami teljes mértékben egy gyermek szemszögén keresztül láttatja a világot még nem készült itthon, úgyhogy ebből a szempontból mindenképp hiánypótló mű a Véletlenül írtam egy könyvet. Nagyon sűrű Nina élete és a többi szereplő vele rezonál, körülötte lavírozik, ebbe csöppen bele az én figurám, aki a főhős édesapjának új szerelme. A bonyodalmat az szolgáltatja, hogy a kislány édesanyja elhunyt, apjának pedig most először van stabilnak tűnő párkapcsolata. Egyik fél sincs ehhez hozzászokva, Nina még nem dolgozta fel a traumát, de közben fedezi fel a világot, szerelembe esik, így tényleg nem túlzás azt állítani, hogy telített az élete.
Miben más gyerekekkel forgatni? Mire kell jobban figyelned, ha velük dolgozol?
Az elején kicsit megijedtem, mert alapvetően lobbanékony természetem van. Nem nevezném magam félelmetesnek vagy rosszindulatúnak, de ez a vehemencia mindenkire máshogy hat. Kezdetben sokat gondolkodtam, miként tudnék jobban koncentrálni arra, hogy még véletlenül se ijesszem meg bármivel Villőt vagy Boncát. Szerencsére alaptalannak bizonyult az aggodalmam. A forgatás előtt volt egy ismerkedős fázis, amikor elmentünk együtt biciklizni, fagyizni és rögtön megvolt az összhang. Szuper humora van a kicsiknek, nagyon jókat tudtunk beszélgetni és sikerült kialakítanunk egy olyan légkört, hogy biztonságban érezzék magukat.
Színházban, tévében, moziban is láthattunk az elmúlt években. Mennyi időd van így magadra?
Most nincs túl sok, de lesz és ilyenkor ez tartja az emberben a lelket, bármennyire is kimerült. Ha nem látom a dolgok végét, az nyomasztó tud lenni, de abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nagyon szeretem a munkám. Képes inspirálni, ha egyszerre több fronton kell helytállni, mert olyankor valóban érzem, hogy most tényleg elfáradtam, hasznos voltam. A színházban is megesett, amikor egy-egy kisebb szerepem volt, hogy szóltam Máté Gábor igazgatónak, ha kaptam egy másik lehetőséget, hogy legyen szíves engedjen el rá. Igyekszem mindenből kihozni a maximumot, megragadni azokat a dolgokat, amiket tudok élvezni, ugyanakkor még meg kell tanulnom lenyugodni és nem túlhajszolni magam.
Van álomszereped?
Nincs. Illetve volt egy, de nem szerettem volna úgy leélni az életem, hogy azon görcsölök, miért nem játszhattam el. Ezeket el kell tudni tenni magadban egy jó helyre és nekem sikerült. Megtanultam örülni és értékelni azt, ami van, várni, ami még jön. Eleve öt-tíz év múlva már más szerepkörben leszek, úgy pedig nem jó dolgozni, hogy nyomaszt egy kimaradt dolog az életedből.
Szoktál moziba járni?
Nagyon szeretek mozizni, csak sajnos ritkán jutok el, de legutóbb az Oppenheimert láttam. Nagyon tömény élmény, úgyhogy mindenképp újra szeretném nézni. Úgy voltam vele, hogy a bomba felrobbanása után egy új film kezdődik és az nekem sokkal jobban tetszett, mint az előtte történtek. Viszont emiatt is akarom újranézni, mert kíváncsi vagyok, racionálisan ítélem-e meg, illetve mennyire csapódik le másként a végeredmény.
Vársz valamilyen filmet még idén?
Reisz Gábor új filmje, a Magyarázat mindenre nagyon érdekel, azt minél hamarabb szeretném látni, illetve szintén egy Velencei Filmfesztiválos premier a Ferrari, amit várok, az egyik kedvenc színészem, Adam Driver miatt.
Fotók: Kovács Tamás