Tíz dolog, amit talán nem tudtál Léa Seydoux-ról

|

A francia szépség, akibe muszáj beleszerelmesednünk.

Léa Seydoux francia színésznő a minap ünnepelte harmincötödik születésnapját, így idejét éreztük annak, hogy összeszedjünk róla néhány hasznos/érdekes információt. Seydoux kisasszony egyre többet van jelen a hollywoodi kasszasikerekben, ő az, aki megszelídítette a 007-es ügynököt, megnehezítette Ethan Hunt dolgát és ő volt az, akibe Owen Wilsonnal egyetemben egy emberként szerettünk bele az Éjfélkor Párizsban utolsó jelenetében. Dolgozott Woody Allennel, Brad Birddel, Quentin Tarantinóval, jelenleg pedig tűkön ülve várjuk, hogy mit alakít Enyedi Ildikó új filmjében, a Feleségem történetében

Hirdetés

Magányos gyerekkor

Szülei nagyon korán elváltak egymástól és tekintve, hogy a legtöbbször mindig valahol távol voltak, a kicsi Léa gyakran inkább árvának érezte magát. Saját elmondása szerint magányos gyerek volt és úgy érzi, soha nem tudott igazán beilleszkedni a korosztályába. 

Filmes kötődés

Az, hogy először nem a filmiparban szeretett volna elhelyezkedni (hanem helyette az operában), azért is érdekes, mert több családtagja is már megvetette a lábát a filmek világában. Nagyapja a Pathé-nál dolgozott, egy nagybátyja a Gaumontnál és egy másik nagybátyja szintén filmproduceri minőségben tevékenykedett. Mindennek ellenére a család nem igazán erőltette Seydoux-ra, hogy mindenképpen a mozgóképek világát válassza hivatásul. És lám, mégis ott kötött ki...

Opera

Pedig Seydoux számára - bármennyire is furcsának tűnhet - , nem a mozi volt az első szerelem, hanem az opera. Gyerekkorában operaénekes szeretett volna lenni és ennek érdekében elkezdett tanulmányokat folytatni a Párizsi Konzervatóriumban. És hogy végül miért is nem ezen a pályán kötött ki? Állítása szerint félénksége, zárkózottsága miatt váltott pályát. A színészet végül egy színész barátja miatt kezdte őt vonzani (ekkor tizennyolc éves volt), mert teljesen lenyűgözte őt az a szabadság, ami a hivatásban lévők sajátja. Innentől kezdve tanulni kezdte a szakmát és 2004-ben egy Pére et maire című francia sorozatban meg is kapta első szerepét.

Jó társaság

Mivel a családja benne volt a szórakoztatóiparban, így a kicsi Léa gyerekkorában igencsak menő társaságban töltötte jónéhányszor az idejét. Olyan nevek között forgolódott, mint az énekes Lou Reed, illetve Rolling Stones énekese, Mick Jagger, de a fotográfus Nan Goldin is gyakorta megfordult náluk. Irigyeljük? Kicsit igen. 

Modellkarrier

Seydoux sokoldalúságát bizonyítandó karrierje alatt a modellkedésbe is belekóstolt és több magazinban szerepeltek a róla készült képek (köztük a párizsi és az amerikai Vogue-magazinban), de több reklámfilmben is felbukkant. Többek között egy Wes Anderson és Roman Coppola által rendezett kisfilmben, valamint ő volt 2016-ban a Louis Vuitton parfüm reklámarca. 

Hollywoodi belépő

Ma már ugyan a legtöbben találkozhattunk a nevével és az arcával, hála olyan filmeknek, mint a Mission: Impossible - Fantom protokoll, az Éjfélkor Párizsban (bár ott nyúlfarknyi szerepe volt), illetve a 007 Spectre - A Fantom visszatér, na de melyik is volt az első amerikai film, amiben szerepelt? A megtiszteltetés egy bizonyos Quentin Tarantinóé, aki egy nagyon rövid felbukkanási lehetőséget adott a színésznőnek a Becstelen brigantyk című II. világháborúban játszódó filmjében. Seydoux itt az első jelenetben látható, mint az éppen Hans Landa által kihallgatott LaPadite felesége. Épp csak megjelenik, érdemi szerepe nincs, de mégis: ott van. Ezt követően pedig szépen lassan jött a többi hollywoodi szerep. 

Kétszeres Bond-lány

Bond-lánynak lenni sokak szemében kiváltság, kétszeres Bond-lánynak lenni pedig igazi kuriózum. Ugyan nem Léa Seydoux az első olyan színésznő, aki repetázik ebben a szerepkörben, de míg mondjuk Maud Adams két különböző Bond-filmben formált még két különböző karaktert (egyszer Az aranypisztolyos férfiban, majd még egyszer a Polipkában), addig Seydoux a Spectre című film után a Nincs idő meghalni-ban ugyanazon karakterként fog Bond oldalán tündökölni, mégpedig az előzetesek alapján elmondhatjuk, hogy hangsúlyos szerepben. Ebből is látszik, hogy az idők - szerencsére - változnak. 

Az elismerés

Egyik legnagyobb elismerést az Adéle élete 1-2 című 2013-as filmért kapta, mely két fiatal lány szerelmi kapcsolatát mutatja be és boncolgatja. A közel háromórás filmet rengetegen dicsérték realizmusa és érzelmessége miatt (és néhányan támadták explicit szexjelenetei révén) és Cannes-ban is kénytelenek voltak elismerni az alkotás zsenijét, illetve a főszereplő színésznőket (Seydoux partnere Adéle Exarchopoulos volt). Először fordult elő a filmtörténet során, hogy színésznő és rendező megosztva kapta meg a Palme d'Or díjat, illetve Jane Campion mellett Seydoux és Exarchopoulos az egyetlen nő, aki megkapta ezt az elismerést. 

Majdnem-Lisbeth

2011-ben került a mozikba David Fincher A tetovált lány című filmje (mely az azonos című skandináv film alapján készült), amelynek főszereplőjét, az extrém külsejű hacker-lányt, Lisbeth Salandert Rooney Mara keltette életre. A szerepre azonban Seydoux is pályázott, viszont sajnálatos módon elesett tőle, amelyet kisebb kudarcként élt meg. Utólag azonban már úgy gondolja, talán nem is baj. Állítása szerint a karakter természete ugyanis szinte teljesen ellenkezője annak, amilyen ő maga valójában, így akármilyen keményen is dolgozhatott volna, nem jött volna össze a dolog.  

Díjak

Eddigi pályafutása során összesen 39 díjra jelölték és ebből 14-et meg is kapott. Ebből a legtöbb jelölést az Adéle élete című filmjéért kapta (szám szerint 16-ról van szó). 

Adja magát a kérdés, hogy nektek melyik a kedvenc Léa Seydoux filmetek?

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.