Hirdetés

Top 40: A legemlékezetesebb képregénygonoszok a filmvásznon

|

Ez az év (is) egyértelműen a képregényadaptációké, ennek kapcsán pedig végigvettük a legemlékezetesebb nemeziseket.

Hirdetés

Egy hős, annyit ér, amennyit az ellenfele - szokták mondani, ez pedig a képregény feldolgozásokban különösen igaz, ráadásul nem ritkán felmerül a "ki teremtett kit?" kérdéskör is. Míg a hősök azt mutatják meg milyennek kellene lennünk, nemeziseik sokszor arra világítanak rá, milyen is az ember valójában. Talán éppen ezért annyira szórakoztatóak és (sokszor) félelmetesek egyszerre, ennek kapcsán pedig összeszedtük a 40 legemlékezetesebb képregényfilmes gonosztevőt, akikkel eddig a zsáneren belül találkoztunk.

(A cikk korábbi írásunk felfrissített verziója!) 

Hirdetés

40. Edward Nygma/Rébusz (Jim Carrey) - Mindörökké Batman

A Joel Schumacher féle Batman mozik esetében okkal rándul össze a film és képregény rajongók záróizma, miután a rendező az éjfekete Gothamből egy tarka-barka várost varázsolt. Ebből a világból azonban egyáltalán nem lóg ki Jim Carrey ripacskodása (Tommy Lee Jones-é már annál inkább), aki kellően kiélhette magát az egykori idolját, Bruce Wayne-t rejtélyekkel és gyilkos tervekkel bombázó Nygma szerepében.

39. Bohóc (John Leguizamo) - Spawn - Az ivadék

A nem túl szép emlékű (és minőségű) adaptáció igyekezett meglovagolni a vérben és brutalitásban tobzódó képregény akkori sikereit, ám nem járt sikerrel, Martin Sheen a stábban ide vagy oda. Az egyetlen emlékezetes figura a filmből a tömzsi, kövér Bohóccá maszkírozott cingár John Leguizamo volt, aki tobzódott a pokolbéli, szadista és gusztustalan lény szerepében, akit még rendesen meg se fizetnek.

38. Dr. Curtis Connors/Gyík (Rhys Ifans) - A Csodálatos Pókember

Egy jóravaló, tehetséges, ám titkokkal teli tudós, aki vezetői nyomás hatására magán teszteli a gyík DNS-el átitatott szérumot, minek folyományaként nem csak rég elvesztett karja nő vissza, hanem kap néhány plusz végtagot és pikkellyel tarkított zöld bőrt is ajándékba. Úgy gondolja, hogy jó ötlet lenne New York lakosságát hozzá hasonlóvá változtatni, ahelyett, hogy a producerek fejét rágcsálná, mert a karakterét igazán érdekessé tevő jelenetek a vágószobában maradtak. Szerencsére Rhys Ifans játéka menti a menthetőt.

37. Ego (Kurt Russel) - A Galaxis Őrzői Vol. 2

Az első rész borzalmasan erőtlen és ripacs Ronanje után Kurt Russel valóságos felüdülés volt a folytatásban és nem csupán azért, mert ráerősített a 80-as évek nosztalgiájára. Egonak (fiához hasonlóan) nagy az arca, egészen bolygó méretű (neki viszont szó szerint is), aki viszont akármennyire is megnyerő elsőre, annyira nagyravágyó - és nem utolsó sorban kegyetlen - is. Annyira, hogy az már felfoghatatlan, de szerencsére James Gunn mind a filmet, mind a vele szemben álló konfliktust képes volt egyszerre szórakoztatóan és érzelmesen megteremteni, Russel pedig lubickolhatott a szerepben. 

36. Victor von Doom/Dr. Doom (Julian McMahon) - A Fantasztikus Négyes, A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó

Dúsgazdag és öntelt cégvezér, akit a négytagú tudóscsapathoz hasonlóan szintén nem kímélt a kozmikus sugárzás. Ugyanakkor mit sem tanulva a hibáiból, és szemmel láthatóan nem jól felmérve a helyzetet többször is igyekszik keresztbe tenni Fantasztikuséknak. A tv-ből a vásznakra átköltözni próbáló Julian McMahon ilyen irányú terve nem járt sikerrel, ugyanakkor a Kés/Alatt sorozat mellett a fiatalabb korosztálynak is megmutathatta, hogy milyen egy ízig-vérig szemétláda tud lenni.

35. Alexander Pierce (Robert Redford) - Amerika Kapitány: A Tél Katonája

A Kapitánynak nehezére esik a modern korhoz igazodni: mostanra már nem egyértelmű, hogy ki a barát és ki az ellenség, hogy mi etikus és mi nem. Ez nem csak a lehallgatási botrányokkal tarkított korunk (lásd: Snowden-ügy), hanem a kémzsáner egyik ismertetője is. Utóbbinak pedig egyik meghatározó filmes alakja Robert Redford, aki nem csak neve, hanem figurája joviális alakja mivoltából is az emlékezetesebb antagonisták köré sorolandó, pláne ha azt vesszük, hogy Samuel L. Jackson-t is kis híján kicsinálja és a Kapitány egyetlen valamire való cimboráját is ellene uszítja.

34. En Sabah-Nur/Apokalipszis (Oscar Isaac) - X-Men: Apokalipszis

Az igazi übermensch mutáns, aki 5000 éves szundi után kiadós tisztítókúrát kíván tartani a Földön, nem kímélve senkit sem. A legutóbbi X-kaland kétségtelenül megosztó lett, bele értve a címszereplő antagonistát, viszont Bryan Singer és Oscar Isaac kihozta a karakterből a maximumot. A szokásos, szimplán csak elpusztítom a világot típusú gonoszokhoz hasonlóan ugyan igazi mélysége neki sincs, viszont a karakter nem is igényli, Isaac pedig a Power Rangers-re emlékeztető jelmez alatt is képes karaktert és súlyt adni az erősen nárcisztikus, szó szerint isten komplexusban szenvedő mutánsnak.

33. Justin Hammer (Sam Rockwell) - Vasember 2.

Az első részben Jeff Bridges hiába volt egyedüliként méltó partnere Robert Downey Jr. játékának, a félkész forgatókönyvet leginkább az ő karaktere sínylette meg, míg a második részben a nagy svunggal beharangozott Mickey Rourke Whiplash-e a monacói tombolás ellenére is csak egy be nem váltott ígéret maradt. Ellenben az utóbbi szövetségesének számító Justin Hammer ripacs figurája egy igazi irritáló szemétláda, az anno még Tony Stark szerepére pályázó Sam Rockwell pedig annyira brillírozik, hogy alkalmanként nemcsak az aktuális antagonista, hanem a címszereplő elől is ellopja a show-t.  

32. Kevin (Elijah Wood) - Sin City: A bűn városa

Ebből a filmből nehéz lenne igazi antagonistát találni, mert tiszta jellemű karakter Jessica Albán kívül nem akad. Talán a legeltaláltabb figura mégis a pszichopata és kannibál Frodó volt, aki mindössze azzal lett egy valóban hátborzongató figura ebben a velejéig romlott alakokat felsorakoztató filmben, hogy egyszer sem nyitotta ki a száját a játékidő alatt.

31. Carl Fogarty (Ed Harris) - Erőszakos múlt

David Cronenberg is kipróbálta magát a képregénybizniszben, de ő egy sokkalta sötétebb, keményebb alapanyagból dolgozott. A bűn és bűnhődés megkerülhetetlensége, annak természetének örökletességéhez híven igazi rideg gonosztevők állnak szemben Viggo Mortensen (anti)hősével. Noha William Hurt és Ed Harris is rövid ideig van jelen, mindkettő uralja a jeleneteit, különösen utóbbi, akivel nem szívesen szemeznénk semmilyen körülmények között sem.

30. Dr. Otto Octavius/Dr. Octopus (Alfred Molina) - Pókember 2.

Tudat, avagy tudóshasadás, második felvonás, amikor is a jó ügy érdekében tevékenykedő doktor felesége halálát követően gondolatain négy mechanikus karral osztozkodik, amik már kevésbé derűs gondolatokat szülnek. A gyakran negatív szerepekben tetszelgő Alfred Molina hibátlanul hozza a kezdetben szimpatikus, majd végül már csak a munkájának megszállottjává váló nemezist, de azzal a forgatókönyvírói bakival még az ő elméje sem tudta volna felvenni a versenyt, hogy a rendőrök vajon miért nem lőtték fejbe egyszer sem a játékidő alatt.

29. Őrrobotok - X-Men: Az eljövendő múlt napjai

Az emberek hajlamosak az X-Men-franchise all-star gálájában Peter Dinklage Bolivar Truskját a főgonosznak titulálni (annak pedig erőtlen lenne), viszont ő valójában csak a létrehozója azoknak a lélektelen, kíméletet nem ismerő gépszörnyeknek, amelyek az embertelen jövőt, az emberiség intoleranciáját jelképezik a mutánsok számára, amitől okkal is tarthatnak Xavierék, hogy aztán (idő)csavarjanak egyet a dolgokon. 

28. Neville Sinclaire (Timothy Dalton) - Rocketeer

Mivel a film a maga idejében hatalmasat bukott és csak később találta meg közönségét, ráadásul egy már letűnt kor előtt is tiszteleg, ezért kevesen tudják, hogy az ex-James Bond alakította Neville Sinclaire figuráját nem csupán Errol Flynn, hanem a hozzá köthető összeesküvés elmélet is meghatározta, amely szerint Flynn náci kém volt. A spionkodó hollywoodi sztárszínész koncepciója már önmagában izgalmas, a szerepet élettel megtöltő Dalton pedig szemmel láthatóan élvezte, hogy a 007-es után egy teljesen más kémet játszhat. 

27. Ultron (James Spader) - Bosszúállók: Ultron kora

Ha Apokalipszis volt a sértődékeny szülő mintaképe, akkor Ultron a dölyfös kölyöké. Hiába hozza létre Tony Stark rendfenntartás céljából, Ultron "apja" ellen fordul és egy engedetlen gyerek mentalitásával lát neki az emberiség elpusztításának, James Spader játéka pedig az igazi élőszövet a fémvázon.

26. Helmut Zemo (Daniel Brühl) - Amerika Kapitány: Polgárháború

Játékidejét tekintve csekély a jelenléte, és az ember azt hinné, hogy már-már belesimul a tucat Marvel-gonoszok sorába, mígnem fel nem fedi motivációit. Már az sem kis tett a részéről, hogy szétzilálja a szuperhőscsapatot, mindamellett pedig rávilágít arra, hogy még a legjobb szándéknak is megvan a maga ára, amit még a héroszoknak is meg kell fizetniük.

25. Adrian Veidt/Ozymandias (Matthew Goode) - Watchmen - Az őrzők

A világ legokosabb embere, aki volt szuperhősként nemcsak kijátssza egykori társait és átver egy folyamatosan ádámkosztümben flangáló kék istenséget, hanem akkor kezd monologizálásba, amikor már nincs mit tenni. Hogy a figura ennyire működik, az sokkal inkább Alan Moore és az ő képregényéhez szolgai módon ragaszkodó Zack Snyder, mintsem a karaktert jellegtelenül hozó Matthew Goode érdeme.

24. Frank D'Amico (Mark Strong) - Kick/Ass

Modern üzletember (értsd: maffiózó), aki igyekszik egyben jó szülő is lenni, így egy fájdalmas vallatás után, ha kell, a fiával beül egy moziba. De azt nehezen viseli, ha az üzletét mindenféle jöttment tini szuperhősök, családostól keresztülhúzzák. D'Amico a modern gengszter mintatípusa, aki kifinomult, de szadista és még a korral is halad, ha azt a helyzet megköveteli egy internetes kivégzés képében. A rosszfiúk egyik legbejáratottabb szakértőjének számító Strong pedig a Sherlock Holmes gyengécske gonosza után egy sokkal testhezállóbb szerepben őrjönghetett.

23. Lex Luthor (Gene Hackman, Kevin Spacey) - Superman 1-2., Superman visszatér

Briliáns bűnözőzseni, akit a kelleténél jobban érdekel az ingatlanpiac. Az Acélember legfőbb nemezisének filmes inkarnációit leginkább így lehetne jellemezni, pedig a DC Univerzumban tökéletesen megfeleltethető Bruce Wayne (a.k.a. Batman) ellentétének: milliárdos iparmágnás, aki kezdetben vagyonát és befolyását arra használja, hogy önös érdekeit szolgálja, majd pedig a terveit folyamatosan keresztülhúzó Superman, és annak elpusztításának a megszállottja lesz. Hogy az egyértelműen félreértelmezett karakterre nem lehet haragudni, arról Hackman, és Spacey tehet. Előbbi egyértelműen élvezettel bohóckodik, míg utóbbi már sötétebb tónusúra festi az első két Superman-t folytató (és azelőtt mélyen meghajoló) verzióban Luthor figuráját, ezzel egy leheletnyivel már közelebb hozva a nézőhöz is az eredeti karaktert. Jesse Eisenberg hisztérikus, az értelmező kéziszótárt felmondó Luthorját viszont szeretnénk feledni.

22. Lee Woo-jin (Yu-Ji-tae) - Oldboy

A képregények és benne a gonoszok egyik leggyakrabban visszatérő mozgatórugója a bosszú, de talán egyik se járja be olyan kegyetlenül és részletesen, mint Park Chan-wook Boszútrilógiájának a középső arabja. Elvégre ahhoz kell egyfajta eltökéltség és nem kevés türelem, ha valaki fogva tart egy másik embert 15 évig, anélkül, hogy az sejtené bármi féle okát, majd ezután is válogatott kínzásoknak (testieknek és lelkieknek egyaránt) teszi ki, hogy aztán a legkegyetlenebb döfést még ennyi megaláztatás után vigye csak be, de Lee Woo-jin abszolút képes minderre, amiért félelemmel vegyes csodálattal képes nézni rá az ember. 

21. Ma-Ma (Lena Headey) - Dredd

Azt hiszem beszédes, hogy ez a "szakma" mennyire férfiközpontú, ugyanis a listán egyedül a "friss hús" Ma-Ma képviseli a gyengébbik nemet, aki ebben az esetben, egy az embereket (főleg a férfiakat) rettegésben tartó drogbárónő, aki teljhatalmat gyakorol egy komplett lakónegyed felett. Pechjére olyan bírával akad szembe, aki a félelem szót még csak hírből sem ismeri.

20. Johann Schmidt/A Vörös Koponya (Hugo Weaving) - Amerika Kapitány: Az Első Bosszúálló

James Bond gonoszok reneszánsza #1: Amerika jelképének (nem, nem a sasnak, hanem annak a pajzsos fazonnak) gonosz előképe a nácik szolgálatában, miközben saját hadsereget szervez a Hydra képében. A film nem magyarázza túl a karakterét, egyszerűen egy őrült, hataloméhes katonai tudós, aki nem fél magán sem kísérletezni, ami arcán enyhe bőrpír mellékhatásával is jár, miközben saját járműparkjával lerohanhatná az egykori antant hatalmakat. Hogy ezt a láthatóan mégis eltúlzott gonoszt képesek vagyunk egy kicsit is komolyan venni, arról csak részben tehet zord külseje, hiszen kellett hozzá egy Hugo Weaving is.

19. Norman Osborn/Zöld Manó (Willem Dafoe) - Pókember

A cég vezetésének és saját sikereinek mindent - még a saját fiát is - alárendelő tudós, amellett, hogy kollégáit is képes kiiktatni, még a halálból is kísért, ha szükséges. A képregényekhez képest a dörzsölt üzletemberből nem kapunk semmit, és a jelmeze is könnyen komolyan vehetetlenné tenné, amennyiben nem a manó képű Willem Dafoe bújt volna bele (nem véletlen az a szerep), aki brillírozik az egyre bomlottabb elméjű Osborne szerepében.

18. Sebastian Shaw (Kevin Bacon) - X-Men: Az elsők

James Bond gonoszok reneszánsza #2: egy, a mindig az aktuális nagyhatalomhoz dörgölőző, akár nekik szolgálatokat is ellátó (pl. emberkísérletek) mutáns, aki igyekszik egymásnak ugrasztani a ketté osztott világot, ami sokkal simábban menne, ha nem haragítaná magára, és táplálná ezzel egy életre az emberiség elleni gyűlöletét az ifjú Erik Lehnsherr-nek. Amellett, hogy Shaw (kortalanságának is köszönhetően) könnyedén mozog a kétpólusú világ katonai vezetői között (ami "normál" esetben is igencsak aggasztó lenne), ő maga a testet öltött Frankenstein, aki egy nagyon is emberi szörnyet indít el hosszú pályáján.

17. Harlen Maguire (Jude Law) - A kárhozat útja

Bármily meglepő is, Sam Mendes gengszter drámájának is képregényes alapjai vannak. Sokat vacilláltam is, hogy Michael Sullivant (Tom Hanks tőle szokatlan szerepkörben is pazar)) és a fiát (DC TV-s sorozatainak Supermanje, Tyler Hoeclin itt még ígéretes)a bosszú-hadjáratra indító, féltékeny testvér (a leendő 007-es, Daniel Craig már itt is pazar), vagy a nyomukba küldött bérgyilkos, Maguire kerüljön fel erre a listára. Végül mégis utóbbi mellett döntöttem, hiszen az áldozatait lefotózó férfi már önmagában is groteszk, Law pazar játéka ehhez pedig csak hozzá teszi a magáét. 

16. Zod tábornok (Terence Stamp/Michael Shannon) - Superman 2./Az acélember

Az egykori renitens kryptonit, két társával egyetemben börtönbe zárják, majd az űr sötétjébe száműzik, nem sokkal a bolygó pusztulása előtt, hogy évekkel (és egy sikeres első résszel) később a már felnőtt Kal-Elnek "köszönhetően" kiszabaduljanak, majd uralmuk alá hajtsák a Földet, és bosszút álljanak bebörtönzőjük fián. A hármasból egyértelműen Zod karaktere emelkedik ki, nemcsak vezető szerepe lévén, hanem a rosszfiúkat rutinosan hozó Terence Stamp karizmájának köszönhetően is. Az acélemberben Michael Shannon egy árnyaltabb hadvezért hoz, amely abszolút egyenrangú elődjével, még ha a film maga alá is temeti.

15. Eric Killmonger/Koncoló (Michael B. Jordan ) - Fekete Párduc

A Thor filmek után ismét egy családi viszály egy képzeletbeli trónért, amelyben az antagonista még a főhőst is elhomályosítja. Ugyanakkor Ryan Coogler filmje lényegesen intelligensebb, összetettebb, mint Keneth Brannagh fröccsöntött giccsparádéja és nem csak a mögötte lévő 17 film fényében. Koncoló dühe nagyon is jogos és átérezhető az őt ért tragédia fényében, nem kis részt Coogler kabalaszínészének, Michael B. Jordannek hála, aki ezzel szépen korrigálta a Fantasztikus Négyes beli blamáját. 

14. Richmond Valentine (Samuel L. Jackson) - Kingsman: A titkos szolgálat

James Bond gonoszok reneszánsza #3.: a Mark Millar képregénye alapján készült kémmozi egyszerre tiszteleg a 007-es előtt és él a maró gúny eszközével. Mindez pedig az antagonista szerepében ölt leginkább testet: világmegváltó tervében ott a ráció, a kezét viszont nem szívesen mocskolja be (mivel nem bírja a vért), de ha kell közvetlenül közelről lövi fejbe ellenfelét. Emellett pedig testi defektusnak sincs híján beszédhibájával, Samuel L. Jackson (szinkronban pedig Vass Gábor) gondoskodik róla, hogy a figura kellően egyensúlyozzon a két véglet között.

13. Loki (Tom Hiddleston) - Thor, Thor: Sötét világ, Bosszúállók

Asgard fiatalabb örököse, aki valóságos királydrámaként kezeli, hogy nem ő a család kedvence, ezért ott és úgy keveri azt a bizonyos matériát, hogy az az érdekeit szolgálja: előbb a család, majd pedig a frissen alakult szuperhősalakulat ellen. Ha lecsupaszítjuk a bajkeverő, nyikhaj istenség karakterét, akkor lényegében egy hisztis, de akaratos és ravasz gyereket kapunk, az ezt megelőzően szinte teljesen ismeretlen Tom Hiddleston pedig imádnivalóan utálatos a szerepben.

12. Dr. Jonathan Crane/Madárijesztő (Cillian Murphy) - Batman: Kezdődik!

Az ember az idő előrehaladtával, részben a társadalmi érvényesülés érdekében igyekszik egyre mélyebbre elásni magában a komplexusait, amik azonban a legváratlanabb helyzetekben a felszínre törhetnek. Ezekkel a félelmekkel való kényszerű szembenézést testesíti meg a Madárijesztő, aki stílusosan pszichológus civilben. Cillian Murphy (aki eredetileg Batman szerepére pályázott) apró arcrezdüléseiben is hibátlanul érzékelteti a jó doktor teljes kórlapját, félelem toxinjától - valamint jégkék tekintetétől - pedig akárki ereiben megfagy a vér, legyen az maffiafőnök, álarcos igazságosztó, vagy akár egy egész város lakossága.

11. Thanos (Josh Brolin) - Bosszúállók: Végtelen háború

A kopasz, kigyúrt, lila Bruce Willis a Marvel Filmes Univerzumának 10 éves betetőződésének a manifesztációja, egyben a Bosszúállók legutóbbi kalandjának a tényleges főszereplője, akinek a tetteire a jól ismert és kedvelt hősök kétségbeesetten és hiába valóan próbálnak reagálni. Hogy a Top 10-ről éppenhogy lecsúszott, annak több oka is van: egyrészt még hátra van 1 film, amely valamely irányba elmozdíthatja a karakter megítélését (láttunk mi már karón Darth Vadert), másrészt karaktere motivációi kissé elkentek (akárcsak a kérdéskör, amit megfogalmaz), ahogy terve is logikusan kikezdhető, ami nem változtat azon, hogy a titán a széria minden értelemben véve legsúlyosabb nemezise, a CGI-t élettel megtöltő Josh Brolin hathatós közreműködésének hála.

10. Oswald Chesterfield Cobblepot/Pingvin (Danny DeVito) - Batman Visszatér

Szokták mondani, hogy a torz külső érző szívet takar, de a még csecsemőkorában eltorzult testű, majd a szülei segedelmével a csatornában kikötött Cobblepot esetében ez biztos nincs így. Noha a rajongók közül sokan nehezményezték, hogy Burton mennyire eltért az eredeti karaktertől, a gyermeteg, mégis szadista Pingvin szerepében Danny DeVito élete szerepét játszhatta el parádésan.

9. Szilánk (Jason Lee/Jáksó László) - A hihetetlen család

Beszédes, hogy az egyik legjobb képregényfilm nem csak hogy animációs, hanem még alapja sincsen, hovatovább Brad Birdöt a kis füzetek teljesen hidegen hagyták mindig is. Ehhez képest nem csak sikerült azok eredeti, szórakoztató esszenciáját tökéletesen megragadnia, hanem eme kortalan (és Oscar-díjas) műremekben olyan témákat felvetnie, amelyekkel a zsáner jelenlegi képviselői zsonglőrködnek. Például, hogy olykor a nemeziseket éltető haragnak igenis van alapja és ezt az alapot sokszor maguk a hősök szolgáltatják. Így lesz az egykor Mr. Irdatlanért megrögzötten rajongó Öcsiből egy szilánkokra tört szívű feltaláló, akiben ott maradt a tüske, hogy a szuperemberek nem is annyira szuperek, különösen akkor, ha mindenki szuper hozzájuk képest.   

8. Bane (Tom Hardy) - A Sötét Lovag: Felemelkedés

Míg egykori mestere csak a terror előszelét hozta el Gotham városába, addig Bane már maga ennek a megtestesülése. Az elefántcsonttornyukból lerángatott, majd utcára tett felső tízezer, és a helyüket elfoglaló alvilági csepűrágók látványa egyszerre elgondolkodtató és hátborzongató. Szó szerint a föld alól indít támadást a magát civilnek tartó társadalom ellen a robusztus, tekintélyt parancsoló és kegyetlen stratéga, aki félelmet kelt akárkiben, de mint kiderül, annyira ő sem különbözik tőlük, hiszen minden sikeres férfi mögött áll valaki.

7. Elijah Price/Mr. Üveg (Samuel L. Jackson) - A sebezhetetlen

Szokták mondani, hogy a legjobb nemezis az, aki a hős tökéletes ellentéte, erre pedig még a fénykorában leledző M. Night Shyamalan építette fel a zsáner egyik legjobb darabját, ráadásul úgy, hogy nincs is képregényes alapja. Mégis tökéletesen megfogja a műfaj sarokköveit és építi fel egy hathatós thrillerben, amelynek folytatása hamarosan megérkezik, a címszerepben Samuel L. Jackson törékeny figurájával.   

6. Adrien Toomes (Michael Keaton) - Pókember: Hazatérés

Loki ide, Thanos oda, sokat mondó, hogy a Marvel Filmes Univerzum eddigi legjobb gonosza Batman. Az ex-Denevérember Michael Keaton ismét szárnyal minden értelemben. Adrien Toomes ugyan jelentős fazonigazításon esett át a képregényekhez képest, ez csak jót tett neki. Ugyanis a Pókember: Hazatérés kis léptékűsége a leginkább benne manifesztálódik. Miközben a Hálószövő eddigi legbarátságosabb, legközvetlenebb manifesztációja éppen a nagyok ligájába akar tartozni, ellenlábasa erénye, hogy Zemohoz hasonlóan nem csak rávilágít a hősök tetteinek a következményeire, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az átlagemberre, hanem céljai is éppen ezért átérezhetőek, ezáltal azonosulhatóak (még ha a módszerei nem is) és azon kapjuk magunkat, hogy valahol drukkolunk a figurának. Még akkor is, amikor nem robot szárnyakkal vagdalkozik, hanem egy kocsiban ridegen, kimérten, mégis teljesen racionálisan fenyegetőzik.  

5. Henry Ducard/Ra's Al Ghul (Liam Neeson) - Batman: Kezdődik!

Rengeteg (összeesküvés-)elmélet és könyv született már arról, hogy a világot titkos társaságok és személyek irányítják, akik akármikor társadalmakat dönthetnek romba. Akár így van, akár nem, Ra's Al Ghul - avagy A Démon Feje - tökéletes leképezése ezeknek a teóriáknak, aki jól látja azt, hogy a világ menthetetlenül a saját vesztébe rohan, és hogy az erdő túlburjánzását csak a tisztítótűz állíthatja meg. Azonban míg ő az önbíráskodásban, addig egykori tanítványa az igazságszolgáltatásban látja a megoldást, a két nézetet pedig igencsak keskeny határvonal választja el egymástól, amelyek konfrontációjából ugyan az Árnyak Ligájának vezére kerül ki vesztesen, az eszme nem száll vele együtt a sírba. Eme nehezen megfogható, misztikus figurát pedig - aki kezdetben bölcs vezető, majd mikor ráeszmélünk, már igazi nemezis - tökéletesen hozza Neeson, két leghíresebb szerepköre ötvözésével.

4. Harvey Dent/KétArc (Aaron Eckhart) - A Sötét Lovag

Egy igazi fehér lovag, aki ahelyett, hogy meghalna hősként, megéli a saját gonoszságát. Ennél jobban nehezen lehetne összefoglalni a kerületi ügyész tragikus történetét, aki a korrupciótól megcsömörlött embereknek a reményt jelentette - köztük egy éber védelmezőnek is a normális élet megváltását, hatalmas terhe alól - azonban egy megállíthatatlan erő a pokol legmélyebb bugyraiba rántotta, hogy ott végül igazi szörnyeteggé váljon.

3. William Stryker (Brian Cox) - X2

Az X-Men filmek (mínusz Farkas spin-offok), mindig is a kirekesztettség, a másság és a diszkrimináció kérdéskörét járták körbe, és mivel az eredeti képregények is a polgárjogi mozgalmak idején születtek, rengeteg kisebbségre ráhúzható a mutáns életforma, elsősorban a melegekére. Bizony! Cseréljük csak ki a mutáns szót a melegre, a mutációt pedig a homoszexualitásra! Ebben pedig semmi meglepő nincs, ha a másságát nyíltan vállaló rendező Bryan Singert, vagy a híres Shakespeare színész Ian McKellent nézzük a stábban, és ebbe a koncepcióba tökéletesen illeszkedik a "rasszista", fia másságán túllépni képtelen vietnámi veterán Stryker figurája, aki komplett népirtást tervez, és kis híján sikerrel is jár. Hátborzongatóan valósszerű.

2. Magneto (Ian McKellen, Michael Fassbender) - X-Men-sorozat

A polgárjogi mozgalmak szellemisége azonban leginkább a két mutánsvezér karakterében összpontosul. Míg a békepárti Martin Luther Kingre Xavier-ben, addig a sokkalta radikálisabb Malcolm X-re Magneto-ban ismerhetünk rá. A lágerek poklát megjárt Erik Lehnsherrben talán az a legijesztőbb, hogy abszolút megértjük motivációinak a mozgatórugóit, sőt mi több, az emberek olykor gondoskodnak róla regisztrációs törvény, (tervezett) népirtás vagy gyógymód formájában, hogy neki adjunk igazat, amit Michael Fassbender vehemens, de főleg Ian McKellen fenséges játéka csak még hitelesebbé tesz.

1.  Joker (Jack Nicholson, Heath Ledger) - Batman, A Sötét Lovag

Az első helyezett azt hiszem nem is lehetett kérdéses. Teljesen mindegy, hogy ki kit preferál jobban: az ördöggel a sápadt holdfényben táncoló Jack Nicholsont, vagy az ember arcára mosolyt kanyarító Heath Ledgert (a gangszta Jared Leto-val viszont nem vagyunk kibékülve). Joker figurája maga a megtestesült káosz és kiszámíthatatlanság, azonban a legrémisztőbb benne talán mégis az, hogy ő a sötét lovag torz tükörképe. Ezzel pedig a két figura nemcsak antitézise, hanem kiegészítője is egymásnak, amivel a hős mellett a néző épelméjűsége is megkérdőjeleződik, miszerint káosz vagy rendpárti.

Ezek után adva van a kérdés: a Ti képregénygonosz listátok hogyan nézne ki?

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.