A Zsivány Egyes előzménytörténetének megírásával a Star Wars veteránt, James Lucenót bízták meg, akinek az ezt megelőző munkájáról, a Tarkin című regényéről már volt szó. A Zsivány Egyes az a Star Wars történet, minek esetében jogosnak érződik az előzményregény, hiszen már a film első képkockái is erősen sugallják, hogy a rosszfiúnak, Orson Krennic-nek és az Erso családnak hosszú időre tekint vissza a múltjuk. Hogy lettek jó barátok a háborús fegyvert építeni akaró, karrierista tiszt és a pacifista tudós? Hogyan vették rá Galent egy tömegpusztító fegyver megtervezésére? És hogyan hozta össze őket a sors a Birodalom ellen lázadó Saw Gerrerával?
A Katalizátor cselekménye jónéhány évet mesél el, hiszen az első oldalak még a klónháború idején játszódnak, a lezárás pedig már bőven a Birodalom felemelkedése idejére tehető. A magánvállalatnak dolgozó Galen és terhes felesége, Lyra nagy slamasztikába kerülnek, mikor a helyi kormányt leváltják a szeparatistabarát erők, és főhőseinket elfogják olyan mondvacsinált vádakkal, minthogy a Köztársaságnak kémkednek. Persze egyértelmű, hogy a szeparatista mozgalomnak is csak Galen kutatásaira fáj a foga, miszerint hogyan lehetne a kyber kristályokból elképesztő pusztító erejű fegyvert létrehozni. Ezzel szemben Galen a tudását kizárólag az emberek megsegítésére szeretne felhasználni, hogy úgy nyerhessen elő energiát kyber kristályokból, amivel egész városokat lehetne könnyűszerrel árammal ellátni.
Eközben a történet rosszfiúja, Orson Krennic folyamatosan kutatja annak lehetőségeit, hogyan tudna minél gyorsabb ütemben haladni felfelé a ranglétrán, és eléri, hogy őt bízzák meg a Halálcsillag építésének felügyelésével. Orson tisztában van vele, hogy a bolygókat elpusztítani képes fegyverhez mindenképp szüksége lesz régi barátja, Galen segítségére, de azt is tudja jól, hogy semmiképp se dolgozna egy ilyen projekten, ezért sokkal körmönfontabb módon kell rávenni őt a tudományos áttörés elérésére.
Olyan regény a Katalizátor, aminek élvezetéhez mindenképp a helyén kell kezelni a könyvet, hiszen egy nagyobb történet felvezetéseként ez inkább egy érdekességekkel teletűzdelt expozíció, mintsem egy izgalmas, nagyívű történet. A Star Wars eseményeinek más szemszögből való megvilágítása külön elnyerte tetszésem, ahogy az író az olvasó elé tárja, hogyan is élték meg a civilek a háborút, majd hogyan viszonyultak a Jedik "árulásához" és eltűnésükhöz, aztán a Birodalom felemelkedéséhez. Emellett tanúi lehetünk a Halálcsillag építésének kezdetének, a Krennic-Tarkin konfliktus kicsírázásának, és a Birodalom alattomos térhódításának, ahogy független rendszereket kebelez be, és magáncégeket államosít.
Végül is az elvárásoknak tökéletes megfelel a Zsivány Egyes regény. Egy kerek, kellően részletes történetben foglalja össze a film előtti eseményeket, remekül bemutatja a főbb karaktereket, prezentálja azok érdekes jellemrajzát, rávilágít a köztük lévő viszonyra, és hogy csak két példát mondjak, ezáltal számomra Krennic-ről már egy sokkal komplexebb antagonista képe alakult ki a fejemben, míg a Erso család múltjának ismeretével még inkább tragikus az, hogyan is végződik az ő történetük. Tarkin kormányzó is kap pár tucat oldalt, és nagy élvezettel olvastam róla a Tarkin könyvet jegyző írótól, mivel nagyon tetszik az általa megalkotott koherens jellemkép, ahogy Tarkin semmilyen személyes ellenszenvet nem érez Krennic irányába, egyszerűen látja a gerinctelen, feltörekvő egyéniségét, és nem hiszi, hogy egy ilyenfajta ember jó parancsnoka lehetne a Birodalom legnagyobb fegyverének.
Ahogy írtam pár sorral feljebb, valóban nem egy nagyívű történet a Katalizátor. Hiányzik belőle a csúcspont, nem kifejezetten izgalmas, és nemigazán szippantja be az olvasót, mint a tipikus letehetetlen regények. Ennek ellenére egy érdekes, jól megírt történetről van szó, ami jól kiegészíti az eddig ismert eseményeket, és sok-sok ponton tágítja a Star Wars világát. A film kedvelői nyugodtan tegyenek vele egy próbát.