Hirdetés

A halottak hadserege - Kritika

|

Ocean's Dead, avagy sose fogadj a holtak ellen.

Hirdetés

Zack Snydert lehet szeretni vagy nem szeretni, mindkét lehetőségnek abszolút megvannak a maga pro és kontra érvei. A videoklip iparból hollywoodi rendezővé szintet lépő Snyder kapcsán a legtöbbször visszatérő negatív visszhang, hogy a kezei közül kikerülő filmek forgatókönyvei bőven elviselnének még néhány napnyi, esetleg hónapnyi extra szeretetet - azaz nem lenne rossz, ha egy szkriptdoktor is ott lenne velük a fedélzeten, aki aztán kezelésbe venné szegény szövegkönyvet. 

Hirdetés

Kivételesen nem sok értelmét látom, hogy túl sokáig kerülgessem a még épp testmeleg belsőségeket, - akarom mondani a forró kását -, szóval rögtön rá is térnék arra, hol található pontosan a Zack Snyder írta, rendezte, és fényképezte Army of the Dead Achilles-sarka. Amely valószínűleg nagy meglepetéseket talán nem fog tartogatni. Főleg azok után, hogy a bevezetőmet olvasva valószínűleg már rég egyértelművé vált, hová is szeretnék kilyukadni. Rengeteg borzasztó forgatókönyvvel megáldott alkotással találkoztam már az évek során, azonban a Netflix által felkarolt zombis heist movie projekt mögött álló cselekmény leginkább egy kapcsokkal tessék-lássék módon összetűzdelt élőhalotthoz hasonlít. Teszi a dolgát, elcsoszog valameddig, talán még meg is harap néhány embert, viszont a nap végén még a szép korú szomszéd Marika néni botja is képes volna arra, hogy végleg átküldje a túlvilágra. Kezdjük ott, hogy az alapfelállás, vagyis, hogy egy csapatnyi zsoldos Dave Bautista vezetésével egy Las Vegas-i kaszinó mélyén rejlő jackpot reményében rablást szeretne megkísérelni a zombikkal teletömött városban, koncepcióját tekintve önmagában véve rendkívül izgalmasan hangzik. Csak hát ugye a koncepció önmagában a kósza gondolathoz hasonlóan még édeskevés ahhoz, hogy abból nézhető filmet készítsünk, lásd a 2016-os Suicide Squad - Öngyilkos Osztagot, mely szintén megpróbálkozott ezzel a módszerrel, a végeredmény pedig azóta is a legrosszabb rémálmaink visszatérő főszereplője.

Az Army of the Dead esetében a borzasztó szövegkönyv ellenére, viszont, annyira azért mégsem halálos a helyzet, mivel Snyder és Dave Bautista több-kevesebb sikerrel tényleg mindent elkövetnek azért, hogy mentsék, ami menthető. A volt pankrátorból színésszé avanzsált Bautista már a 007 Spectre: A Fantom visszatérben is bebizonyította, hogy abszolút megállja a helyét akcióhősként, míg a Szárnyas fejvadász 2049-ben komolyabb színészi képességeit is meg tudta villantani, amit itt is igyekszik latba vetni. Már éppen, amikor a két óra húsz perces játékidő lehetőséget ad neki erre, hiszen az akciófilm-sötét humorú komédia-dráma háromszögében egyensúlyozva Snyder egyszerűen képtelen eldönteni. melyik műfajra szeretne jobban is rákoncentrálni. Ez pedig azért különösen problémás, mivel önmagában egyik összetevő sem eléggé hangsúlyos ahhoz, hogy a másik kettő fölé emelkedve kicsit kiegyenlítse a mérleg nyelvét.

Ellenben a csapattagok fekete humorral átitatott, egymás közti klasszikus 80-as évekbeli akciófilmeket megidéző adok-kapokja marha szórakoztató lenne, ha ezek a felebaráti csörték mondjuk nem két-három percig tartanának, mert legalább addig sem azt számolgatnám, hogy ez már hányadik zombifilmes klisé volt öt percen belül. Mert lehet én vagyok rosszul bekötve, de egy zombis akciófilmként reklámozott produktumban inkább ehhez hasonló párbeszédekkel szórják tele a játékidőt, minthogy a The Walking Deadben kismilliószor elhangzott, unalomig ismerős moralizálgatásokat nyomjanak az ember képébe, nemde? Spoiler: bizony erre is sor kerül. Ilyenkor jöhetne az, hogy na akkor majd az akció biztos áll-leejtősen izgi, vagy legalább bődületesen jól néz ki, de sajnos ezen a téren sincsenek túl jó híreim. Habár a promócióban kiemelt hangsúlyt kapó akciójelenetek tényleg jelen vannak, - bár minek? - ugyanakkor számuk a poénokhoz hasonlóan olyan szinten elenyésző, hogy tényleg nem tudom van-e bármi értelme azt fejtegetnem, miért elcseszettül klisés mindegyik. Ne értsetek félre, nem feltétlenül a klisés megvalósítás itt a probléma - az csak a jéghegy csúcsa -, hanem az, hogy látszólag Snyder egyszerűen magasról tojt az egészre.

Legalábbis ez tűnik a legkézenfekvőbb magyarázatnak arra vonatkozólag, miért hiányzik szinte az összes Snydertől megszokott stílusjegy a játékidő 95%-ból a negyedórás, amúgy tényleg királyul összerántott intrót leszámítva. Nyilván lesznek, akik örülni fognak ennek, mert mondjuk a szőr feláll a hátukon, hacsak meglátják a lassításokat, a felesleges pózolást, a popkult slágereket meg a többit. Ezek távollétében viszont az Army of the Dead nem több egy ízetlen, szagtalan masszánál, amely  képes lekötni az ember figyelmét arra a 140 percre, amíg tart. Ám nem vagyok maradéktalanul biztos benne, hogy a kevés szabadidővel rendelkező nézők egy olyan alkotást szeretnének esti program gyanánt kitenni a tévéjük képernyőjére, ami háttérzajnak lehet tökéletes, viszont sem szórakoztatásként, sem pedig bűnös élvezetként nem képes arra, hogy elfeledtesse velünk, mi történik akkor, ha egy rendező maga mögött hagyja minden egyediségét.  

A halottak hadserege

Kinek Ajánljuk
  • Zack Snyder rajongóknak, de nekik is csak akkor, ha tényleg nincs más néznivaló
  • Akik szerint Dave Bautistának igenis több akciófilmben kéne szerepelnie
Kinek Nem
  • Akik többre vágynak az átlagos „Netflix” film minőségnél
  • Akiknek már tényleg herótja van a normális forgatókönyv nélkül készült filmektől
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.