Suzanne Collins regénytrilógiájának bevezető része kétségtelenül filmre termett darab. Az egykori Észak-Amerika romjaiból kinőtt Panem évente megrendezi az ország tizenkét kívülálló körzete között az Éhezők viadalát. Körzetenként két „szerencsés” – egy tizenkét-tizennyolc év közötti fiú és egy lány – képviselheti hazáját, hogy egy élő valóság showban szépen lassan legyilkolják egymást, a közönség legnagyobb örömére. Egy ilyen viadalra jelentkezett húga helyett Katniss Everdeen is, ami felér egy valóságos öngyilkossággal. Noha a történet erős párhuzamokat mutat a szintén kultikus Battle Royale-al – amit az írónő elmondása szerint nem olvasott – a filmet mind a kritika, mind a közönség a pajzsára emelte. Mégis az egésznek némileg nagyobb a füstje, mint a lángja.
Az éhezők viadala – Kritika
Huszonnégy játékos, de a végén csak egy maradhat, mert itt a nagybetűs LÉT a tét. Nem, ez nem egy újabb hazai valóságshow beharangozója, habár az elv ugyanaz.
Hirdetés
Hirdetés