Miért nem unjuk? Hiszen annyiszor el lett már mesélve. Egyszerű a válasz: olyan történetek ezek, amelyek ha jól vannak megírva/megrendezve, akkor könnyedén lehet a főhőssel azonosulni. A legtöbb esetben valamilyen szinten magunkra ismerhetünk a főszereplőben. Újraélhetjük tinédzserkorunkat, szembesülhetünk azokkal az univerzális problémákkal, melyeket ezek a karakterek képviselnek. Saját tükörképünkre bámulhatunk és mutogathatunk, hogy: "Jé, az ott pont olyan, mint az anyám!", vagy, hogy "Kiköpött faterom.". A problémakör örök, a körítés változó, a jelentés ugyanaz.
Az első igazi nyár - Kritika
Tinédzsernek lenni nem minden esetben habos torta, viszont vannak pillanatok, mikor csodálatos is tud lenni. A filmtörténetben nem Duncan az első, aki ezt megtapasztalta, valószínűleg nem is az utolsó.
Hirdetés
Hirdetés