Ahogy a hét elején is írtuk, ígéretesen indult az Amazon Prime-on a Mr. és Mrs. Smith sorozatváltozata. Akinek rögtön eszébe jut a Brad Pitt és Angelina Jolie filmje (vagy korábban a Hitchcock-féle verzió), nem téved nagyot, egyfajta rebootról van szó, ugyanakkor a készítők csak az alapszituációt vették át, illetve a végkifejletben nagyon izgalmas érkeztek meg szinte ugyanoda, ahová a 2005-ös alkotás.
Ebben a verzióban John (Donald Glover) és Jane (Maya Erskine) annak ellenére alkotnak egy párt, hogy erre senki sem készítette fel őket. És bizony nem könnyű úgy végigjárni az egymásra hangolódás különböző fázisait, ha közben rendre az ember életére törnek. A két főhős azonban szépen lassan jobban megismeri egymást, végül pedig kiderül, hogy tulajdonképpen mindketten ugyanarra vágynak. Sőt, talán a néző is…
Az első epizódokról szóló cikkünkben kiemeltük, hogy a sorozat párkapcsolati szála remekül épül. Az egész évadot látva csak meg tudjuk erősíteni az akkori véleményünket, sőt, kevés széria képes ma ilyen éretten beszélni elvárásokról, egyenlőtlenségekről, az együttélés nehézségeiről. Egészen remek, ahogy a készítők egymásra rímeltetik a párkapcsolati küzdelmeket és a valós, terepen zajló harcot, a kettő fázisai sokszor kiegészítik egymást. Annak a klasszikus példáját látjuk, amikor a műfaji sémát remekül mélyíti és frissíti az azon túlmutató tartalom.
Sokan reflexből elutasítják ezt a sorozatot, mondván, erőltetett reprezentációról van szó, azonban erre az ellenérzésre semmi szükség nincs. A Mr. & Mrs. Smith minden ilyen jellemvonására reflektál és érzékenyen közelíti meg a női-férfi szerepek megváltozását. Ebben a történetben Jane lesz az, aki dominál, aki nem akar gyereket, de a karakterek jelleméből ez logikusan következik. Akkor pedig tényleg semmilyen probléma sincs, ha az ember ezeket a problémákat a Sarah Paulson által zseniálisan alakított pszichológusával beszélheti ki. A hatodik epizód az egész sorozatból kiemelkedik, tökéletesen idézi meg a Maffiózók híres rendelőben zajló jeleneteit.
Kétségeket fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz kompetens a műfaji vonal, ám később ezen a területen is erősítenek a készítők. Többek között remekül elevenítik fel a klasszikus kémfilmeket a folyamatos helyszínváltással: járunk a hegyek között, havas tájon és nagyvárosban is, a harcok pedig mindig idomulnak is az adott domborzati és időjárási viszonyokhoz. Ráadásul ahogy közelebb kerülünk a szereplőkhöz, hirtelen a tét is megérkezik: már nem üres lövöldözésről van szó, féltjük a karaktereket, mert látjuk, milyen úton jutottak el idáig.
A Mr. & Mrs. Smith vizuális megvalósítása is remek: a készítők jól egyensúlyoznak a párkapcsolati melodráma és az akciófilm vizuális eszköztára között, a közelikkel remekül erősítenek rá a szereplők érzelmeire, az akciójelenetek megfelelően dinamikusak.
Mindemellett a humor és a forgatókönyvek minőségére sem lehet panasz. Mivel rengeteg témával foglalkozik a sorozat, könnyen válhatna didaktikussá és fókuszálatlanná, ám ez nem történik meg. Ebben pedig nagy szerepe van a szériát minden téren (színészként, íróként, rendezőként, producerként) felügyelő Donald Glovernek, aki tényleg csak az Atlantában volt annyira a helyén színészként, mint itt. De Maya Erskine is megérdemli, hogy nagyobb közönség ismerje meg őt, érzékenyen és sokszínűen formálja meg Jane-t.
Megfelelő nyugvópontra jut a Mr. & Mrs. Smith, de nem lenne meglepő, ha valamilyen módon folytatást kapna, mert ebben a szereplőgárdában van potenciál. De egyelőre nézzük az első évadot!
