Hirdetés

Évadkritika: Nyerd meg az életed - 1. évad

|

Avagy a masszívan eladósodottak túlélő viadala.

Hirdetés

Mennyit ér egy eladósodott ember élete? Azok számára, akik egy ilyen embernek hiteleztek vagy kölcsönadtak, meglehetősen sokat, még ha egyértelműen nagy kockázatot is jelentenek. Azonban lehet, hogy a közvetlen hozzátartozók számára már nem ennyire megbecsült a család ezen tagja, aki folyton szűkösködésről, tartozásokról, és az élet igazságtalanságáról tud csak diskurálni. Vagy mégis?

Hirdetés

A Squid Game, amit magyarul a Nyerd meg az életed címen dobott be a Netflix, talán nem is találhatott volna alkalmasabb premiert a mostaninál. Aki olykor-olykor olvas gazdasági híreket, az tisztában van vele, hogy bár a COVID első hullámát sikeresen átvészelte a gazdaság, sőt, meg is ugrotta a COVID előtti állapotokat, pillanatnyilag több lufihelyzet is árnyékot vet a mindennapokra, melyek egy újabb válság dominóinak első darabkái lehetnek kipukkadásuk esetén. Talán pont a jelenünk eme bizonytalansága is a Squid Game malmára hajtja a vizet, vagy legalábbis részben magyarázza, miért megy akkorát nézettségileg, amilyet.

A dél-koreai sorozat főszála ugyanis nem tesz mást, mint összeereszt több (száz)millió dél-koreai vonos tartozással küszködő embert, hogy halálosan végződő gyerekjátékokban nyerje el végül egyikőjük a főnyereményt, ami minden egyes elhullott játékostárs után 1 millió vonnal bővül. Ez az első látszatra alternatív éhezők viadalának is beillő alaphelyzet nem kecsegtet túl sok újdonsággal, de Hwang Dong-Hyuk, a sorozat kreátora, rendezője és írója mégis képes aktualizálni és kellőképpen rejtélyessé tenni ezt a premisszát, hogy még azok is a képernyő előtt ragadjanak, akiket amúgy hidegen hagynak a hasonló koncepciójú alkotások.

Dong-Hyuk a hírek szerint több mint egy évtizeden keresztül dolgozott a sorozaton, mire az debütálhatott a Netflixen - és ez a projektre szánt idő és energia meg is látszódik a végterméken. Le lehetett volna ezt bonyolítani amolyan amerikaiasan, 90% látványvilág 10% világépítés címke alatt, de a dél-koreai alkotásokra jellemző profizmus és odafigyelés itt is tetten érhető. A szimbolika, az előre utalások, a karakterek közötti dinamika, az érzelmi katarzis mind olyan fokon jelennek meg a Nyerd meg az életedben, ami a legtöbb hasonszőrű nyugati alkotásból hiányozna, vagy legalábbis sutábban lenne kivitelezve.

Dong-Hyuk kidolgozott koncepcióval tör előre epizódról epizódra, és majd második vagy harmadik újranézéskor szembesülhetünk igazán vele, hogy valóban mennyire tudatosan épültek fel a fordulópontok a kilencrészes utazás alatt. Aki viszont időt spórolna, azok számára már számtalan olyan összefoglaló cikk keletkezett az elmúlt napokban, ahol a szemfüles rajongók kiszúrták a menet közbeni kikacsintásokat.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Talán a legmegrendítőbb epizód rögtön a második a sorban, amikor is a mindennapi életüket visszakapó játékosok rádöbbennek, hogy mennyire nem uraik - vagy úrnőik - saját életüknek. Csak sodródnak, egyik behajtótól a másikhoz, teljesen kilátástalan életúttal maguk előtt. Ebben rejlik a Squid Game legnagyobb gonoszsága - és ravaszsága -, hogy direkt olyan embereket céloznak meg a játékkal, akiknek csak rövid idő kell ahhoz, hogy a morális szempontokat elhessegetve próbáljanak szerencsét akár a saját, akár mások életének kárára. Ez teszi különbbé egy Fűrésztől vagy egy Éhezők Viadalától, hogy ezúttal a résztvevők saját döntésük alapján tagozódnak be ebbe a gyilkos játékba, hogy valahogy kikecmeregjenek abból a pénzügyi gödörből, ami mindennapjaikat egyfajta pokollá változtatja. Mégis mi lehetne kecsegtetőbb egy egyre több tartozást felhalmozó ember számára, mint hogy egy hatnapos játékon elnyerje a fennmaradó pénzösszeg sok tízszeresét? Sajnos nem kellene Dél-Koreáig elmenni ahhoz, hogy a valóságban is működőképes legyen egy hasonló koncepciójú játék.

Az aktuális problémákra reflektáló tematika persze önmagában kevés lett volna remek színészi alakítások nélkül. Bár az elején még könnyen fel tudunk állítani egy fehér-fekete ellenpólust a karakterek között, a kilencedik rész végére még a "legpozitívabb" szereplő, Gi-hun (Lee Jung-jae) lelke is bemocskolódik. Ettől válik amúgy mindenki emberivé, és ettől lesz a Nyerd meg az életed annyira megrendítő. Elsőre könnyedén elítéljük a helytelenül cselekvőket, ám hasonló helyzetben az életösztön minden bizonnyal rajtunk is felülkerekedne, és a morális aggályainkat hátrahagyva tennénk meg hasonló elképzelhetetlen dolgokat.

A Nyerd meg az életed azon művek táborát erősíti, mely elsőre látványvilágával, illetve explicit erőszakosságával hívja fel magára a figyelmet, hogy aztán a mondanivalójával és színészi játékával vigye be azt a bizonyos gyomrost. Nem egy olyan széria, amit egy nap alatt le lehetne darálni, hiszen érdemes emészteni a látottakat, elgondolkodni rajtuk a teljes élmény érdekében. Bár cliffhangerrel ér véget a kilencedik rész, mely nyitva hagyja a kaput egy potenciális második évadnak, ám a főbb szereplők szemszögéből egy kerek történetet mutat be a sorozat. A játékkal és annak szervezőivel kapcsolatban maradnak kérdések, de nem feltétlenül szükséges ezekre válaszokat kapnunk, hogy maximálisan kiélvezzük az első évad történéseit.

Squid Game

Kinek Ajánljuk
  • Akik imádják az elgondolkodtató alkotásokat
  • Az erős karakterek szerelmeseinek
  • Akik egy tudatosan felépített világra kíváncsiak
Kinek Nem
  • Akiket elriaszt az explicit erőszak
  • Akik már így is megvannak győződve az emberi gonoszságról
  • Akik nem akarják elveszíteni a gyerekjátékok báját
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.