Hirdetés

Évadkritika: Westworld - 4. évad

|

Valami elromlott a gépezetben.

Hirdetés

Mi történt veled, Westworld? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem a negyedik szezon részeit hétről hétre nézve, értetlenkedő fejcsóválások közepette elmélkedve, hogy az első évad zseniális koncepciójától, történetvezetésétől, atmoszférájától hogy jutott idáig a sorozat. Mintha önmaga olcsó másolatává vált volna, ami pózaiban próbálja utánozni az eredetit, de sajnálatos mód egy gyenge utánérzésnél többre alig futja. Mint nagyon rajongója a sorozatnak, mit ne mondjak... elég lehangoló érzés.

Hirdetés

De hogy jutottunk idáig? A Westworld egyike volt azon kevés mesterséges intelligenciáról, robotok öntudatra ébredéséről szóló történeteknek, amik megfontoltan nyúltak a témához, kiaknázták az abban rejlő lehetőségeket, és egy olyan körítést adtak hozzá, aminek hála mindenkinek emlékezetessé vált a Westworld élmény. Az első évad egy kalandparkba kalauzolt bennünket, ahol a gazdagok emberre emlékeztető robotokon élhették ki minden vágyuk. A második évad még szorosan kapcsolódott ehhez a koncepcióhoz, majd a harmadik szezonnál vált világossá, hogy ezt a sztorit nem gondolták ki két 20 epizódnál tovább. A második évad sokaknak érthetetlen mozaikszerű narratívája után a folytatás sokkal szájbarágósabb, egyszerűbb és sajnos sótlanabb is lett mint elődjei, és a helyszínváltás miatt már rettentően hiányzott az a különleges atmoszféra, ami a külön történetként is felfogható első két évadra jellemző volt.

Ahogy a harmadik évad sajátosságai a második évadra adott reakció volt, a negyedik évad felépítése egyértelműen a harmadik évadra adott válasz a készítők részéről, miszerint visszatérnek az első évadok szupercsavaros, komplex történetvezetéséhez, és lesznek itt földet megrengető fordulatok. Viszont az új szezon nagyon olcsó eszközökkel próbálja a nézőt a homályban tartani, konkrét történetszálakról nem érteni, mi folyik vagy miért nézzük, de érezzük, hogy ebből biztos egy az eddig látottakat újraértelmező csavart hoznak majd ki (jobb esetben). A fordulatokból pont az az átgondoltság, narratív bravúr és tartalmi mélység hiányzik, amiért szerettünk ezeken meglepődni régebben. A negyedik évad csak ezek külsőségeit tartotta meg, olyan hatásvadászattal adja elő magát, hogy érezzük a képernyő előtt, az alkotók rettentő büszkék magukra.

Pozitívuma a Westworld negyedik évadának, hogy rossz pillanataiban is érdekes tud lenni. Olyan figyelemlekötő módon. Az első néhány felettébb lapos epizód után, mikor az első fordulat megcsapott (ami tényleg megcsapott, félálomban nem is számítottam, hogy húznak egy ilyet), visszanyerte az érdeklődésemet a széria. Azt éreztem, hogy végre megint izgalmas témákat dobnak be, érdekes kérdéseket vetnek fel az események, és érdeklődve vártam, milyen végkifejlet rejlik ebben a sztoriban. Az előző évad lapos sótlanságát mindenképp kiküszöbölték ezzel a néha rohamléptekben haladó elképzelések hadával operáló sztorival, csak milyen kár, hogy sehogy sem akar összeállni egy koherens egésszé.

Miben változott a legtöbbet a Westworld az első évad óta? Nem a helyszín, nem a szereplők és nem is az új koncepcióval van gond. Ami igazán problémás, az az írás minősége. Míg az első szezon határorozottan és lassan építette fel történetét egy témára, addig a negyedik évad identitászavarában össze-vissza dobálja be a sci-fi jellegű koncepciókat, igazán egyikkel sem kezd semmit, és a valóban érdekesnek tűnő felvetésekben sem mélyülünk el. Emellett kapkod. Rengeteg minden történik egy-egy epizódban, viszont itt nincs már idő elmerengős, jól megírt dialógusokra, hiszen szereplőinknek rohangálnia kell egyik helyszínről a másikra bénának ható akciójelenetek közepette, és a párbeszédek többsége is kizárólag azt szolgálja, hogy haladjon valamilyen irányba a cselekmény.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


A legkiábrándítóbb pontja a szezonnak mégiscsak a lezárás, specifikusabban az utolsó két epizód, ahol az egészen addig sejtetett végső nagy leszámolás olyan antiklimatikus, hogy az érzelemkiváltás hiánya vált ki maximum bármit is a nézőből. Sebtében elvarrt szálak, suta, érthetetlen cliffhanger. Van pár jelenet, ahol legalább pislákol az alkotói szándék, de a rosszul megírt párbeszédek, siető történetvezetés közben ez nem igazán tud vígaszt nyújtani. Amit kapunk, azok tartalmatlan, súlytalan csavarok pimasz mosoly kíséretében előadva, hogy megint át tudtak verni minket.

A színészek terén meg Thandiwe Newton és Aaron Paul párosa a legfigyelemreméltóbb, ilyen pocsék duót nem gyakran látni sorozatokban, illetve közülük Aaron Paul külön megér egy misét, ahogy végig ugyanazt a "tátott szájjal nem értem, hol vagyok" arcát mutatja a kamerában (de ez már a harmadik évadban is rosszul állt neki). Szegény Ed Harris meg hiába próbálja cipelni a hátán az évadot, 70 évesen nem könnyű már egy egész szezon alatt roskadozni. Főként kínos, hogy milyen akciójelenetekbe kényszeríti őt a szerepe, amiket aztán utólag alaposan meg kellett vagdosni, nehogy bárkinek is feltűnjön, hogy Ed Harris-nek már nincs tinédzseragilitása. A felsorolt negatívumokat Ramin Djawadi zenéje segít átvészelni, aki még mindig remek feldolgozásokat és a legbénább jeleneteket is hatásossággal felruházó zenei aláfestéseket szállít.

Mi történt veled, Westworld? Hova lett a misztikum, az ezernyi kérdés, a mesterien megírt párbeszédek, amiknek rébuszaiból próbáltuk kihámozni a többrétegű jelentéseket? Hova lett a megfontolt, határozott történetvezetés, ami hagyta a nézőt elmélyülni egy-egy kérdéskörben, ami kellően megágyazott a fordulatoknak, amiknek emiatt valódi hatása és érzelmi töltete volt? A Westworld negyedik évada érdekes momentumai és néhol izgalmas cselekménye ellenére egy identitászavaros, inkonzisztens, témafelvetéseiben el nem mélyülő, kapkodó, olcsó másolata régi önmagának. De hát nem hiába... szilaj gyönyörnek a vége is szilaj.

Westworld - 4. évad

Kinek Ajánljuk
  • Akik minden robotos, mesterséges intelligenciás sztorira kíváncsiak.
  • Akiket érdekel, hova fut ki három évad után ez a történet.
  • Akik imádják Ramin Djawadi zenéjét.
  • Akiknek elég, ha Ed Harris magára kapja a fekete kalapját.
Kinek Nem
  • Akiket zavarnak a hatásvadász olcsó csavarok.
  • Akik ki nem állhatják a rosszul megírt dialógusokat.
  • Akik nehezen bírják, minőségben hova süllyedt a sorozat.
  • Akik pont egy Westworldtől nem várnák, hogy hülyének lesznek nézve.
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.