2023-ban akár meghökkenve gondolhatunk vissza arra, hogy milyen sokáig korlátozódott a horror zsánere a nagyobb vallásokban rejtőző misztikumra, illetve a klasszikus szörnyes, valamint szellemes koncepciókra. Aztán a 2010-es évek kinyitották a kaput a népi folklór előtt, és hirtelen ismét az újdonság varázsával vérteződött fel a műfaj.

A különböző népi folklórok révén a hagyományos horrortematikák is új ráncfelvarráson estek keresztül, de ami egyértelműen erőre kapott, az a realisztikus horrorfilmek irányvonala. Ezt sokáig nehezen lehetett eladni, de immáron elég csak néhány népi vagy pogány hagyományt előkotorni a könyvtár mélyéről, és már mehet is az ötletelés, hogy hogyan lehetne köré egy egész horrorfilmet felhúzni.

Közvetlen nyugati szomszédunknál, Ausztriában Peter Hengl direktor tagozódott be eme folklórközpontú trendbe, és egy igazán nyugtalanító, bőr alá mászó horrorfilmet hozott tető alá a Family Dinner cím alatt futó projekten keresztül.

A túlsúlyos Simi (Nina Katlein) a húsvéti szünetre látogatóba megy a diéta guru nagynénjéhez, Claudiához (Pia Hierzegger). Elsőre a nagynéni nem igazán repes a boldogságtól, de élettársa, Stefan (Michael Pink) unszolására megenyhül - nem úgy Simi unokatestvére, Filipp (Alexander Sladek), aki látszólag féltékenységből rázúdítja minden utálatát és haragját a váratlan vendégre.

Csakhamar kiderül, hogy Simi nem csupán az elmélyült családi árkokat akarja betemetni, hanem Claudia segítségével szeretne leadni a többlet kilókból. A nagynéni kezdetben eme téren is hezitál, ám végül szárnya alá veszi az elkeseredett tinédzsert, ami csak még jobban kiváltja Filipp neheztelését.

Ahogy telnek a napok, úgy válik még a fogyásra fókuszáló Simi számára is egyértelművé, hogy Claudiáék családi idillje csupán egy illúzió, és súlyos dolgok húzódnak meg a háttérben. Ám vajon a szintén lázadó korszakát élő Filippnek, vagy a kiegyensúlyozottnak tűnő Claudiának van igaza? Ahogy Simi, úgy a néző is dilemma elé kerül a két fél közötti választásnál, ám a húsvétvasárnaphoz közeledve kikristályosodik mindenki számára a szörnyű valóság.

Hengl a 21. századi testkultúra problematikájával támasztja meg a felszín alatt megbúvó folklór szálat, ami egy még realisztikusabb köpenybe burkolja be a Family Dinnert. Ahogy azt már a Malackában is láthattuk, az egyébként is nehéz tinédzseréveket egyenesen pokolivá tudja tenni, amennyiben fiatal testünkre felszaladt egy-két vagy jelen esetben több kiló plusz.

Simi érthető módon akar szabadulni a feleslegtől, és a vele járó megbélyegzéstől, elvégre sokan még felnőttként is nehezen fogadjuk el a testünket. Simi megszállottjává válik a fogyásnak, a Claudia által bevezetett diétának, bízva abban, hogy az út végén a megváltás lesz a jussa. Ám eme folyamatok közepette teljesen közömbössé válik a környezetével szemben, és lépten-nyomon figyelmen kívül hagy gyanús elemeket a vendéglátóit illetően, mivel csak korgó gyomrának hangjaira tud koncentrálni.

Filipp eleinte féltékenynek tűnik, ám lassan megismerjük az ő történetét is. Látszólag idillikus élete van - anyja a népszerű diéta guru, és míg mindenki más koplal a házban, ő finomabbnál finomabb ételeket kap, továbbá teljesen normális testalkata van, amire Simi is irigykedhetne. Ám ennek ellenére sem boldog. Annál bölcsebb viszont.

Filipptől hangzik el a kérdés, hogy miért is akar Simi ennyire lefogyni, ami mind a lányban, mind a nézőben beindíthat egy terjengős gondolatmenetet. Míg Simi magára erőlteti a külső világ elvárásait, és ennek megfelelően egy kínzással egyenértékű diétában vesz részt, ahelyett, hogy a szerető szüleivel töltené a húsvétot, addig ott van Filipp, akinek pokoljárás minden egyes eltöltött nap az anyjával és annak új pasijával.

A finálét ügyesen építi fel Hengl, hogy az oda vezető út feszültségteli legyen, majd a csattanó kellőképpen sokkoló. A végig a sötétben tartogatott folklór vonal is magyarázatra kerül, úgyhogy nem maradunk érdemi válaszok nélkül sem. Lesújtó lesz szembesülni Claudia vakbuzgóságának határnélküliségével, ami nemcsak a Family Dinner mítoszával szembeni fricska, hanem minden hasonló, kritika nélküli odaadással szemben állít görbe tükröt. Amikor pedig Simi gyomrát utoljára halljuk korogni, vele együtt morfondírozunk el azon, hogy vajon megérte-e ez az egész hajcihő.

A Family Dinner borús hangulata az elmúlt évek tendenciáit követi, élményben pedig A látogatás vagy a Soft & Quiet mögött lehetne elhelyezni. Aki kifejezetten azért néz filmeket, hogy kiszakadjon a valóságból, azoknak valószínűleg túlságosan is megterhelő lesz Hengl alkotása, ám akik nyitottak az emberi fanatizmus legmélyebb bugyrainak körbejárására, azoknak igazi csemege lesz ez.

A Family Dinner VOD-on érhető el.