Hirdetés

Évadkritika: Good Omens - 1. évad

|

Neil Gaiman és Terry Pratchett kultikus műve képernyőre került, de nem a nagyközönségnek készült.

Hirdetés

Lássuk be, manapság jó fantasyt nehéz találni a tévében. Oké, persze, ott a Trónok harca, ami pont most ért véget, és bár önmagában elég nagy mérföldkő volt, sok stúdiót elriaszt a végső árcédula, ami a műfaj sajnálatos velejárója. Ebbe a körbe lép be a Good Omens, és bár nagyon szerette volna, nem fogja megváltani a világotleginkább azért, mert Neil Gaiman és Terry Pratchett zseniális agymenése elég szűk nézőközönséget szólít meg. (A kirívó stílusáról pedig még nem is ejtettünk szót...). Gaiman munkásságát a képregényrajongóknak biztosan nem kell bemutatni, hisz a Sandman sorozattal lett közismert, de ne felejtsük el, hogy tőle kaptuk a Csillagport, a Coraline és titkos ajtót és az Amerikai isteneket is, csakhogy olyanokat hozzak fel, amik valamilyen formában már képernyőre kerültek. (Nem mellesleg ő volt Isten hangja az alternatív univerzumos Lucifer részben.)  

Hirdetés

A sztoriban egy angyal, Aziraphale (Michael Sheenés egy démon, Crowley (David Tennantvégül megunja, hogy állandóan mást se csinálnak, csak egymásnak tesznek keresztbe, és ezzel gyakorlatilag felesleges munkát végeznek a mennynek és a pokolnak. Inkább alkut kötnek, hogy felhagynak egymás szívatásával és szövetségre lépnek. Egy nap azonban eljön a küldetések non plus ultrája, hisz őket bérlik fel, hogy indítsák be az apokalipszist. Crowley-t meg is bízzák, hogy csempéssze be az Antikrisztust egy amerikai politikus újszülött gyerekének a helyére, néhány előre nem látott esemény miatt azonban a csere nem valósul meg és senkinek nem tűnik fel, hogy félrement a dolog. A menny és a pokol katonái tehát már lelkesen készülnek a csatára, alig várják, hogy szétszedhessék a másik oldal katonáit, de Crowley és Aziraphale eléggé élvezik az itt létet és eszük ágában sincs még eljárni a végső táncot, ezért minden követ megmozgatnak, hogy elkerüljék a nagy csatát. 


Nehéz leírni, hogy milyen a Good Omens, még úgy is, hogy én alapvetően rettentően jól szórakoztam rajta (főleg az elején), mivel ezt a sorozatot vagy érti az ember, vagy nem. Itt most nem arra gondolok, hogy bonyolult lenne a struktúrája, inkább a stílusa és a hangvétele az, ami egy kicsit másféle látásmódot igényel, ráadásul a poénok nagy része borzasztóan angolos, így akinek az nem jön be, le se üljön elé. A történet néhol giccses, néhol abszurd, de leginkább teljesen magával ragadó. Az egész kicsit olyan, mint az ananász a pizzán dolog, vagy érted és szereted, vagy nem. Egy ponton én is feltettem magamnak a kérdést, hogy mégis mi az istent nézek?  

Az évad második fele enyhén leült, pedig pont ott kellett volna, hogy igazán beinduljon a sztori, de valahogy csak cammogott előre a történet. Sok volt a visszaemlékezés, a kitekintgetés és a magyarázás. Főleg az Antikrisztust alakító kis srácot igyekeztek előtérbe helyezni, ami persze az Apokalipszis szempontjából érthető, hiszen kulcsszereplő, de a nézők szemszögéből a démon-angyal páros sokkal jobb döntés lett volna, merthogy ők viszik el ezt az egész sorozatot a hátukon. Sheen és Tennant egyszerűen annyira jók, hogy egy évezrednyi játszadozásukat elnéztem volna több részen keresztül, annyira megvolt a kémia közöttük. Persze gondolom mindenki számított rá, hogy a két színész sziporkázni fog majd a szerepben. Akadt még egy halom karakter, akiknek a nevét rögtön el is felejtettem, ahogy bemutatkoztak, szóval ezzel el is mondtam, mennyire voltak érdekesek, még akkor is, ha alapvetően kellettek a nagy egészhez. Szerencsére legalább a feleslegesnek tűnő mellékszálak szépen becsatlakoztak a végkifejletbe. 

Nekem kicsit furcsa volt, hogy a Poklot és a Mennyet egyaránt inkompetensnek állították be, mint akik semmihez sem értenek és a lovasokkal sem sikerült belopniuk magukat a szívembe, mivel túlságosan soknak érződnek a tényleg mindenhová szállító postással együtt - még akkor is, ha ez jó fricska volt a 21. századnak. Igen, és volt egy Jon Hamm is, aki nettó 20 percet szerepelt az egész évadban, de azért kap egy vállveregetést, mert valamiből neki is meg kell élnie. 

A Good Omens az Amazon sorozata és nem a Netflixé, szóval nem fogja elkaszálni pár lelkes, hívő katolikus miatt, akik nemrég petíciót nyújtottak be ennek érdekében - bár egyelőre nincs megerősítve a második évad és Gaiman biztosan nem fog visszatérni. Akik mégis valami különlegesre vágynak, azoknak erősen ajánlom ezt a hat részt, hiszen a korábbi ananászos példánál maradva ha rákapunk az ízére, akkor nagyon ízleni fog.

Good Omens - 1. évad

Kinek Ajánljuk
  • Akik valami másra vágynak
  • Akik értékelik a jó színészpárosokat
Kinek Nem
  • Akik eddig sem bírták Neil Gaiman stílusát
  • Hívő katolikusoknak
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.