John Carter – Kritika

|

Disney. Egykor ez a név egyenlő volt a varázslattal és az igazi filmélménnyel. Most leginkább monstre és üres pénznyelőkkel lehet azonosítani, aminek egyik újabb példája a John Carter.

Őszintén szólva, nem értem a stúdió jelenlegi politikáját. A tavalyi Karib-tenger Kalózai epizódra „csak” 250 millió dolláros költségvetést engedélyezett, ami a méregdrága kalózfilmnél meg is érződött (többek között ezért nem hozta vissza hazájában a költségeit), a most készülő, szintén Johnny Depp nevével fémjelzett Lone Rangerre már ezt az összeget is sokallta és az előkészületek is leálltak egy kis időre, míg nem sikerült lefaragni a büdzséből. Ellenben az első élőszereplős filmjét dirigáló, egykori Pixar-guruhoz, Andrew Stantonhoz (Némó nyomában, Wall-E) minden különösebb gond nélkül hozzádobtak ekkora összeget (egyesek 300 millióról beszélnek és akkor ne feledkezzünk meg a marketingről), hogy vászonra vigye a Marsra tévedt polgárháborús katona kalandjait, két ismeretlen színésszel a főszerepben. Ami azonban pár hónapja sikerült a szintén lámpás cégtől átigazolt Brad Birdnek a Mission: Impossible – Fantom protokollal – tehát összehozni egy élvezetes és szórakoztató popcornmozit – az nem ment Stantonnak.

Oldalak: 1 2

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.