Érdekes katyvasz a Laserhawk kapitány, a koncepcióját sem olyan egyszerű elmagyarázni. Még 2012-ben jelent meg a Ubisoft kiadó egyik legmeghatározóbb játéka, a Far Cry 3, aminek formulája azóta is erősen meghatározza, hogy milyen játékokat fejlesztenek a kiadó csapatai. Egy évvel később egy különálló kiegészítője is megjelent a játék Far Cry 3: Blood Dragon címmel, amit a 80-as évek VHS korszaka ihletett. A Laserhawk kapitány animációs sorozatot ez a játék inspirálta, és hasonlóan egy disztopikus cyberpunk jövőbe van ágyazva a sztori, de a kiadó más játékainak karaktere is belekerültek ebbe a világba, mint Rayman, és tudnék még sorolni párat, de nem szeretném ellőni a meglepetéseket, hogy kik bukkanhatnak még fel ebben az őrült történetben.
A történet egy alternatív 1992-ben játszódik, miután az Egyesült Államok összeomlott, egy Éden nevű vállalat veszi át az ország irányítását és egy fasiszta rémuralmat hoz létre. Főhősünk Dolph Laserhawk, volt katona, aki egy jobb élet reményében vállal el párjával veszélyes megbízásokat. Maradjunk annyiban, hogy az első epizódban nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy tervezi, és egy Öngyilkos osztagra hajazó felállásba csöppen Laserhawk. Vagyis bombát raktak az ő és néhány másik ember (vagy hibrid) fejébe, ezért kénytelen teljesíteni fogva tartójuk parancsait.
Furcsa hibrid a Laserhawk kapitány, szerencsére nálam nagyon jól működött a formula, de biztos vagyok benne, hogy nem mindenkinél fog ugyanúgy lecsapódni. Alapvetően egy maximum fordulatszámon pörgő, őrült, túlzó, cyberpunk toposzokat felvonultató, azokat ki is parodizáló sorozatról van szó, ami gyakran nem veszi magát komolyan és a sztoriját is szándékosan olyan klisékből építteti fel, hogy ne kelljen túlmagyarázni, illetve teljesen össze nem illő videojátékokból ismert karaktereket rak történetébe, és szándékosan teszi a legkevesebb erőfeszítést, hogy ezek szervesen illeszkedjenek ebbe a világba. Hiszen amúgy is egy cyberpunk akciókavalkádról van szó, minek apróságokon fennakadni.
Amellett, hogy a 80-as évek VHS korszakának cyberpunk hangulatiságát és világát eleveníti meg a sorozat, videojátékos utalásokkal és kikacsintásokkal is tele van. Azonkívül, hogy a Ubisoft játékaiból feltűnnek karakterek, a sorozat kinézete gyakran vált át mondjuk pixelart stílusra, felelevenítve több évtizeddel korábbi játékok látványvilágát, de egy ponton még nagyon rossz felbontású pixeles élőszereplős megjelenést is felvesz, amiket a 90-es években gyakorta alkalmaztak a videojátékok. A megrajzolás alapból hagy kivetnivalót, viszont ezekkel a kreatív váltásokkal nekem még érdekesebbé vált, és már vártam, hogy melyik epizódban milyen külcsínt ölt magára sorozat.
Direkt írtam, hogy gyakran nem veszi magát komolyan a Laserhawk kapitány, mert vannak esetek, amikor viszont valódi dráma és nem elbagatellizált, megrázó erőszak is helyet kap a sztoriban. Alapból érdemes megjegyezni, hogy egy véres, erőszakos, cyberpunk toposzaihoz illő embertelenséget mutat be a sorozat, ahol az is természetes, hogy Rayman egy prostituált hátáról szippant fel kokaint szabadidejében. De a humora mögött is komoly gondolatok vannak, hiszen egy fasiszta állam szatíráját látjuk, ahol megjelenik a rendőri erőszak, rendszerszintű rasszizmus és elnyomás, médiapropaganda és anarchista indulatok. Nem nehéz észrevenni, hogy sok aspektusában az Egyesült Államokat szimbolizálja Éden, ami pl. Rayman karakterén keresztül mutatja meg, ahogy a rendszer elhinti a meritokrácia illúzióját, miszerint kemény munkával bárki feltörhet (még biopic is készült Rayman életéről), miközben le vannak tagadva a strukturális problémák.
Hat darab húsz perces epizódról van szó, a cselekmény rettentően pörög, sem a cselekmény, sem a karakterek nincsenek kellőképp kibontva, nem is nagyon lett volna erre idő. Ellenben a szereplők mindegyike érdekes (örök kedvencem a bérgyilkos francia béka), és a cselekmény is izgalmas és tele van meglepetésekkel. Intenzív, ámbár rövid kaland a Laserhawk kapitány: Egy Blood Dragon-történet, de a humor jól működik, a mögötte megbúvó rendszerkritikus áthallások is, és a 80-as évek VHS cyberpunk hangulata és videojátékos kikacsintásai miatt egy elég szórakoztató cucc, aminek epekedve várom a remélhetőleg több epizódot tartalmazó második évadát.
