Hirdetés

Szólít a szörny - Kritika

|

Az elmúlt évek egyik legőszintébb és emberségesebb filmjében jön el mindenkihez a Szörny.

Hirdetés

Az előzetesek alapján az örök klasszikus Szuper haver és A barátságos óriás szerelemgyermekére számítottam a Szólít a szörny személyében, ami habár valóban emlékeztet néhol az előbb említett alkotásokra, a végeredmény mégis egy sokkalta eredetibb produkció lett, mint azt sejthettük. A történet alapvetése roppant egyszerű: Conor, a tizenkét éves fiú élete egyik legnehezebb időszakát éli, ugyanis édesanyja soha véget nem érőnek tűnő harcot vív a rákkal. A fiú dühös, kétségbeesett és fél. A szörny pedig nem gyakran jön el látogatóba, csak ha szükségünk van rá. Így esett hát, hogy Conor sorsa összetalálkozott a rejtélyes lényével, aki könnyfacsaróan őszinte és emberi módon fogja felnyitni a szemünket.

Hirdetés

A Szólít a szörny kifejezetten visszafogottan indít. Abszolút pozitívan álltam a filmhez, viszont az első tíz-húsz perc benyomása alapján a már megszokott "a magányos kisfiút meglátogatja egy titokzatos óriás, akivel életre szóló barátságot kötnek" sémára számítottam. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. A Liam Neeson hangján megszólaló óriás közel sem egy gyerekmeséből kipattant lény, s teljes komolysággal közelíti meg a fiút, aki túl idős ahhoz, hogy gyerekként kezeljük, viszont túl fiatal még ahhoz, hogy férfiként nézzünk rá. Mindenki szeretett Liam Neesonje hibátlanul teremti meg hangjával a hatalmas fára hajazó lény lelkét, aki három olyan történettel igyekszik segítséget nyújtani Conornak, amit én magam sem fogok elfelejteni, amíg élek. Ezek a mesék egy egészen különleges, és még annál is gyönyörűbb vizuális megvalósítással kerülnek elmondásra nekünk, amik olyan tanulságokat és mélységet rejtenek majd magukban, amit ilyen bátran talán még sosem mondtak ki a műfajban.

J.A. Bayona rendezése egy coming-of-age történet és klasszikus családi dráma keresztezése, ez pedig olyannyira remekül működik, hogy a Szólít a szörny percről-percre jobban beszippantja a nézőt, ezzel párhuzamosan pedig egyre több lesz a szipogó ember a teremben. Ebben óriási szerepe lesz Felicity Jones meglepően érett és hiteles alakításának. A Conor édesanyját alakító hölgy maradéktalanul visszaadja azt az állapotot, mikor valaki szinte biztos abban, hogy meg vannak számlálva a napjai, viszont a gyermeke iránt érzett szeretete a végsőkig táplálja a küzdelem tüzét. A Conort megformáló Lewis MacDougallra hatalmas feladat hárult, ugyanis szinte nincs perc a másfél órás játékidő során, mikor a fiúnak ne lenne főszerepe a vásznon. A tizennégy éves skót színésznek a 2015-ös Pán mellett ez volt a második szerepe életében, a tapasztalatlanság pedig egész furcsa módon mutatkozott meg nála. A film első felében végig az volt az érzésem, hogy a srác nem igazán érzi magáénak a szerepet, ez viszont teljesen megváltozott, amint a dráma fokozódott. Lewis MacDougall játéka olyan magasságokba tört, hogy ha belehalok sem bírtam volna ki könnyek nélkül. Ez pedig tökéletesen összefoglalja mindazt, amit a Szólít a szörny véghezvitt.

J.A. Bayona filmje nem azokat, a filmkészítésben előszeretettel használt sablonokat és közhelyeket használja eszközként, amit éppen egy halálos betegség ténye képes nyújtani. A Szólít a szörny olyan alapvető, ösztönös emberi érzelmeket tár fel előttünk, amiket még a legkomolyabb filmdrámákban sem feltétlen húznak meg a készítők. A szörny sem azért lesz, hogy megoldja mások problémáit, hanem hogy felszínre hozza az embert, akik valójában vagyunk. Magunkba kell néznünk ahhoz, hogy ez a film elérje célját, amikor pedig ez megtörténik… nem túlzok, akár egy életre megváltozhatunk. Mindezt egy ilyen őszinte, sallangmentes történetnek köszönhetően. Az olykor álmokra emlékeztető vizualitás és makulátlan animációs munka mellett Fernando Velázquez csontig hatoló zenéje, vagy éppen a síri csönd is garantálja, hogy elfelejtsük: mi most egy filmet nézünk.

Borzasztó nehéz szavakkal megfogni, miért is gondolom azt, hogy a Szólít a szörnyet mindenkinek látnia kell élete során, legalább egyszer. A felszín és cselekmény maga tökéletesen hozza a drámákhoz kapcsolt elvárásainkat, viszont amiért még most is óránként szíven üt ez a csodálatos történet, az nem a technikai részletekben keresendő. Egyszer mindannyiunkat meglátogat majd a szörny. Talán elsőre nem értjük a közel sem boldogan végződő meséit. Megeshet, hogy elutasítjuk az azok által kínált igazságot. Ám mikor a saját történetünk feltárásához kell bátorságot szereznünk, egy olyan, életre szóló tapasztalattal és felismeréssel leszünk gazdagabbak, amit a sírunkig magunkkal viszünk.

Szólít a szörny

Kinek Ajánljuk
  • Mindenkinek, aki szereti az igényes drámákat.
  • Azoknak, akik kiváncsiak egy gyönyörű vizualitással megfűszerezett élményre.
  • Akik unják már az örökérvényű közhelyeket.
  • S azoknak, akiket még nem látogatott meg a szörny...
Kinek Nem
  • Azoknak, akik felszínes szórakozásra vágynak.
  • Azoknak, akiket az elrugaszkodott körítés, valamilyen furcsa oknál fogva, kizökkenthet a filmből.
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.