Érdekes módon, ez senkit nem zavar, az élet megy tovább. Felnőnek, elköltöznek egy farmra megismerkednek másokkal, egymáshoz is közelebb kerülnek, de ennyi. Hihetetlen nyugodt módon beletörődnek abba, hogy miről szól az életük. Vagyis hellyel-közzel. Lehet szerelmes párok esetén halasztást kérni, 1-2 évet, vagy ha az ember Gondozónak jelentkezik (az az ember, aki a donorokat felügyeli) akkor még tovább élhet. Aztán a három barátból egy szerelmi háromszög alakul ki, ami a történet bonyolításához vezet és drámaiabbá tételéhez.
Igazából nehéz is lenne összefoglalnom a filmet, mert számomra nem világos: mit akartak ezzel a filmmel mondani? Kezdjük ott, hogy ilyen filmet már láttunk, 2005-ben Ewan McGregorral a főszerepben, sokan már rájöhettek, ez a Sziget. Nincs mese, az alap történet ugyan az, csak nem a jövőbe, hanem a múltba helyezték át a sztorit. De ez egy dráma, okés. A Szigetben, mikor megtudják, hogy valójában kik is ők és miért élnek, azért felébred bennük egy egészséges túlélési ösztön és próbálnak megszökni. Ellenben ebben a filmben, mint dráma hangsúlyozom, semmi tényleges dolgot nem látunk, hogy tennének ellene. Próbálnak a párok halasztást kérni, ami még egyszer mondom egy-két év, de semmi több. Vártam volna valami komolyabb lépést affelé, hogy Ők élni akarnak, de nem. Innentől kezdve elég nehéz együtt érezni a szereplőkkel, mikor valaki esetleg tovább akar élni, mert pár hivatalos procedúrán kívül, nem tesz semmit. Elmehet kirándulni, városokba kóborol és eszébe se jut, hogy ’megszökjön’, vagy annyira meg lettek nevelve, hogy erre nem is gondolnak? Ide mondjuk hozzáfűzném, hogy a filmben többször is említést tesznek arról, hogy ők nem emberek, csak arról nem esik szó, hogy mik is. Valószínűleg ugyan az a szisztéma, mint a Szigetben, erre is van utalás jócskán a filmben. A film drámaiságát nem is az adja, hogy meg kell halniuk jóval idő előtt, hanem a pár, Kathy és Tommy elválása, egymásratalálása stb. Ez az, amiért inkább az ember megsajnálja és együtt tud érezni velük. Másokkal nehéz lenne, mert még egyszer mondom, mindenki elfogadja a sorsot, ami vár rá.
A színészi munkára nem lehet panasz, magas színvonalú az biztos. A három főszereplő Andrew Garfield, Keria Knightly és Carey Mulligan (Tőzdecápák 2.) nagyon jól hozták a karaktereiket, de egyértelmű, hogy a történet a Carey Mulligan által megformált Kathy köré épül. Igazából, az ő játékaikon kívül nem is tudom, tudnék-e pozitívumot mondani a filmről. A sztori, mint mondtam már ismert, mint dráma elég nehéz annak venni, inkább szerelmi dráma, mint az emberei jogokért vívott harc, mert még egyszer mondom, senkit nem zavar olyan eget rengetően mi vár rájuk. És még egy negatívum a filmnek, hogy minden el lett benne kezdve, de jószerével semmit se fejeztek be. Feldobtak labdákat, mint például „megtaláltam az eredetimet”. Ilyenkor az embert már elkezdi érdekelni, mi is lehet az (persze lehet sejteni) de ennyi, utána elő sem jön a filmben. Olyan mintha a készítőknek annyi ötletük lett volna, mintha a végén már elfelejtették volna mivel is kezdték.
Tudom, mindenki azt várja, hogy lényegében megéri-e beülni erre a filmre, jó vagy rossz? Őszintén szólva, ez az a film, ahol teljesen tanácstalan vagyok. Vagyis, lényegében ez nem egy rossz film, mert bár már láttunk ilyen filmeket sztori szempontjából azért érdekes. Nem tudom van-e valami valóságalapja, mert a film elején kiírtak ilyen szövegeket, hogy az 1950-es évektől… stb. stb. Mint dráma, tényleg nehéz hova tenni, hogy melyik fajta is, de egyértelműen az, senki ne számítson autós üldözésekre, de ezzel nem is lenne baj, de olyan nagy drámai pillanatok sincsenek benne, maximum a végén. Szóval, aki akar, üljön be rá, de csak ha nagyon szereti a drámákat, inkább felnőtteknek ajánlom ezt a filmet, bár, nem tudom tényleg mi ennek az üzenete, még a szerelmi szálra se tudom mondani, hogy olyan erős, hogy mint legyőz, mert ez nem igaz. Végülis a film vége az, az utolsó pár mondat, aminek van üzenetértéke és ahol az ember tényleg elgondolkozik, de egy több mint másfél órás filmnél az utolsó két sor miatt beülni, nem tudom megéri-e. Minden esetre, akit érdele a téma beülhet rá, olyan sokat nem fog veszteni, de ez egy olyan Isten igazi független drámafilm, de nem győzöm ismételni, mint dráma, maximum csak a film vége miatt és a történet tempójának tudható be.
Értékelés: 65%