Hirdetés

5 film, amit látnod kell Andrew Garfieldtól

|

A napokban ünnepelte a születésnapját a már most is két Oscar-jelöléssel rendelkező egykori Pókember.

Hirdetés

Kétség sem férhet ahhoz, hogy a 40. születésnapját a napokban betöltő Andrew Garfield korosztályának egyik legjobb színésze. Hiteles a tettei súlya alatt megrogyó katonaként vagy nyomozóként, extrovertált zseniként és persze szuperhősként is. Az Adam Driver (vagy az eggyel későbbi korosztályból Paul Mescal) nevével fémjelzett férfi színészek közé tartozik ő is. Az ő vonzerejük épp az őrlödésben, az intellektusban és a kiismerhetetlenségben van. 

Jöjjön most öt kihagyhatatlan film (és egy sorozat) Andrew Garfieldtől! Persze azt azért hozzá kell tenni, hogy egy olyan színészről beszélünk, akinek a karrierje jóval sokszínűbb annál, mintsem hogy össze lehessen foglalni néhány címmel, így mindenkit arra biztatunk, hogy egészítse ki a listát. 

Hirdetés

Ne engedj el (2010)

Kazuo Ishiguro az egyik legismertebb kortárs szerző, aki 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat is megkapta, többek között a Ne engedj el! című művéért, amelyet a Times a 100 legjobb angol nyelvű regény közé is beválasztott. A nívós alapműből remek film is készült Mark Romanek rendezésében, az adaptáció pedig szerencsére hűen jelenítette meg a képernyőn a történet alapvető konfliktusait. 

A Ne engedj el!-ben a felszíni szerelmi háromszög mögött az emberiség legalapvetőbb kérdései húzódnak meg: mi tesz minket emberré, illetve kinek van joga meghatározni az identitásunkat? Garfieldé ebben a filmben a férfi főszerep, Tommy karaktere, aki amellett, hogy két lány (Keira Knightley, Carey Mulligan) között őrlődik, szépen lassan az idillinek tűnő világ visszásságaira is rájön. Ishiguro leheletfinoman építi a sci-fi világot, a történet nagy fordulata pedig nemcsak meglepi, hanem zsigerileg zavarja meg a nézőt. 

A csodálatos Pókember (2012)

Melyik szuperhős ugrik be először a bevezető jellemzéséből? Természetesen az a Pókember, akit korábban Tobey Maguire és később Tom Holland is sérülékenynek ábrázolt, ám sokak szerint Andrew Garfield kapta el leginkább a karakter lényegét. Bár A csodálatos Pókember 2.-t a többség csalódásként élte meg, az első rész sikerét nehéz lenne vitatni. Mint ismert, a Sam Raimi-féle sorozat negyedik részének elkaszálása után a Sony a sorozat újjáélesztése mellett döntött. Andrew Garfieldnél és Emma Stone-nál pedig minden bizonnyal nem is lehetett volna jobb főszereplőpárost találni, a történet pedig úgy vette komolyan hősének mítoszát, hogy közben szórakoztató tudott maradni. 

A fegyvertelen katona (2016)

Mel Gibsonra mindig is jellemző volt a giccs és a patriotizmus, de ebben az esetben azt feltétlenül el kell ismerni, hogy nagyon jó témát választott. Oscar-díjas filmjének főhőse ugyanis egy olyan katona, aki minden porcikájával elutasítja az erőszakot. Gyerekkorában épp eleget tapasztalta, és nem akarja újraélni a traumatikus eseményeket. Még akkor sem, ha bekerül a második világháború sűrűjébe, sőt akkor sem, ha hadbíróság elé kerül emiatt. Érzékeny, sok belső vívódással járó szerepről van szó tehát, Garfield pedig ebben a filmben is bizonyította a képességeit, amit a szakma is elismert, hiszen ezért az alakításért Oscarra jelölték. 

Némaság (2016)

Mel Gibson után Martin Scorsese is bizalmat szavazott Garfieldnek, mégpedig egy késői, igen filozofikus mesterműben. A történet szerint két jezsuita lelkész, Sebastião Rodrigues és Francisco Garrpe a 17. századi Japánba utazik, ahol üldözik a keresztényeket. Idővel a két karakter útjai különválnak, az Andrew Garfield által alakított Rodrigues vidékre utazik, és azon tűnődik, miért nézi tétlenül Isten ezt a pusztítást. Az egyén metafizikai magányát Scorsese - és operatőre, az ezért a filmért Oscar-jelölést érdemlő Rodrigo Prieto - finom képi eszközökkel, remek színészi alakításokkal ábrázolta, Garfield pedig ismét a tőle megszokott profizmussal hozta a szerepet. 

tick, tick…Boom! (2021)

Andrew Garfield második Oscar-jelölése egy musicalért érkezett, a showbiznisz összes szférájában jól mozgó Lin-Manuel Miranda egy fiatalon elhunyt zseni, Jonathan Larson életének állít emléket. Remek dalok, színvonalas koreográfiák és az átlag musicalekhez képest kifejezetten drámai kerettörténet jellemzi a filmet, amely érvényesen teszi fel azokat a kérdéseket, hogy mit vagyunk hajlandóak feláldozni a szakmai sikerért, és hogy a végén megéri-e az erőfeszítést. Garfield új oldalait mutatta meg a Netflix produkciójában, de az egészen biztos, hogy nem vallott szégyent. 

+1: Under the Banner of Heaven

A lista végére egy remek sorozatot hagytunk, amelynek alkotója az a Dustin Lance Black, aki olyan filmekért felelt, mint például a Milk. A széria az amerikai tényirodalom egyik legismertebb szerzőjének, Jon Krakauernek a művén alapul, és egy mormon közösségen belüli gyilkosság ürügyén vizsgálja a hit és a realitás ellentétét, az előítéletek működését. Andrew Garfield kimagaslóan alakítja a saját hitével konfliktusba kerülő rendőrt, aki az egyházközösség tagjaként kapja meg azt a feladatot, hogy bogozza ki a gyilkosság szálait. Garfield partnerei is remekek ebben a szériában: Daisy Edgar-Jones és Sam Worthington is kimagasló egy-egy fontos mellékszerepben. 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.