Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a ma is aktív filmzeneszerzők egyik legnagyobbika a német Hans Florian Zimmer. Ennio Morricone inspirálta, Steven Spielberg nagy rajongója a munkásságának, és maga is számtalan hangszeren játszik. A The Buggles billentyűseként kezdte karrierjét, mivel a zene a traumáinak feldolgozásában segíti. Isten éltesse még nagyon sokáig, hogy minél több fantasztikus zenével ajándékozhasson meg bennünket!
Esőember (1988)
Hans Zimmer első hollywoodi munkája Barry Levinson megindító drámájának zenéje, ami elhozta a komponista számára az áttörést, mivel már akkor Oscar-díjra jelölték a munkájáért. Korábban leginkább Stanley Myers, angol zeneszerző (A szarvasvadász, Rosencrantz és Guildenstern halott) mellett segédkezett, de harminc éves korára önálló szerzeményei is egyre nagyobb figyelmet kaptak. Az Esőember zenéje sokáig nem volt fellelhető, több mint 20 évnyi várakozás után 2010-ben jelent meg lemezen a mindössze 35 perces hanganyag.
Az oroszlánkirály (1994)
Még annak, aki nem jártas a filmzenék világában is bizonyára van egy olyan felejthetetlen dal, amelyet fel tud idézni a Disney rajzfilmjéből, például a Circle of Life vagy a Hakuna Matata. A filmzeneszerző Elton Johnnal és Tim Rice-szal közösen írta a páratlanul fülbemászó dalokat, nem meglepő tehát, hogy munkájukat két Oscar-díjjal jutalmazták: egyet Zimmer az eredeti filmzenéért kapott, egyet pedig Elton és Rice a Can You Feel The Love Tonight című dalért, ami a legjobb eredeti betétdal kategóriájában győzött.
Gladiátor (2000)
Ridley Scott filmjét a volt római tábornok bosszúhadjáratáról szintén díjesővel jutalmazták, aminek részeként Zimmert újfent jelölték Oscar-díjra a legjobb eredeti filmzene kategóriájában, ám abban az évben a Tigris és sárkány zeneszerzője, Tan Tun kerekedett felül. Ennek ellenére ikonikussá váltak az erőteljes és megható dallamok, amik Lisa Gerrard vokáljával kiegészülve kivételesen elementáris élményt nyújtanak. A Gladiátor minden idők egyik legkeresettebb filmzenealbuma lett.
A Da Vinci-kód (2006)
Bár maga a film nem aratott osztatlan sikert - a Cannes-i Filmfesztiválon állítólag kifütyülték a nézők - Zimmer teljesítményét ez abszolút nem befolyásolta. Míg Ron Howard rendezőt az Arany Málna-díjra is esélyesnek tartották, addig a legjobb eredeti filmzenéért Golden Globe- és Grammy-díjra jelölték a zeneszerzőt.
Batman: A sötét lovag (2008)
Nem mintha lehete választani a Batman-filmek közül, hiszen mind lenyűgöző dallamokkal rendelkeznek, de talán A sötét lovag a trilógia legismertebb és legkedveltebb darabja, ehhez a sikerhez pedig Zimmer is nagyban hozzájárult. Csakúgy, mint az első rész során, most is együtt dolgozott John Newton Howarddal, utóbbi felelős például Harvey Dent témáiért. A komponálást már a film forgatása előtt megkezdték, a film rendezőjének, Christopher Nolannek pedig 10 órányi anyagból volt lehetősége kiválasztania a végleges zenéket.
Sherlock Holmes-filmek (2009/2011)
Guy Ritchie a vágás során korábbi Hans Zimmer műveket, különösképp A sötét lovag egyes részeit használta aláfestő zeneként, ami annyira megtetszett neki, hogy végül őt is kérte fel filmjei zenéinek megalkotására. Zimmer egy 32 fős szimfonikus zenekarral dolgozott, és a korábbi munkáihoz képest jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a szólóhangszerekre, előszeretettel használt például cimbalmot, bendzsót, gitárt és hegedűt, a basszusrészekről pedig egy experibass gondoskodott. Zongorájának hangját túl letisztultnak ítélte, ezért segítője, Lorne Balfe szerzett neki egy törött zongorát, aminek hangzása már sokkal inkább hasonlított a mester által elképzeltére. A második film során már cigány muzsikusokkal dolgoztak együtt, mivel még népiesebb és bohémebb hatást akartak elérni.
Eredet (2010)
A zeneszerző újfent Nolannel dolgozott az Eredet során, ez a páros pedig elválaszthatatlanná vált az évek alatt. Ugyan Zimmer filmográfiája egyedülálló, és a rengeteg csodás albumból kihívást jelentett összeállítani ezt a listát is, nem volt kérdés, hogy ennek a filmnek a zenéje felkerüljön-e. Mélységet ad a filmhez, miközben alázatosan szolgálja azt, ennek ellenére csak kikapcsolódásképp is élvezet hallgatni. A Time grandiózussága, érzékenysége és feszült építkezése megunhatatlan, ami önmagában, a film képsorai nélkül is elemi erővel hat a hallgatójára. Ha a mester csak ezt az egy dalt írta volna meg, akkor is a legnagyobbak között lenne a helye.
A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (2011)
Sokan már megelégelték a kalózosdit, mire a negyedik részhez ért a széria, pedig már csak egy dolog miatt is érdemes megnézni: a zenéjéért. A főtémák maradtak, így a jól ismert dallamoktól nem kell búcsút vennünk, azonban Zimmer kiegészült a mexikói akusztikus gitárduóval, a Rodrigo y Gabriela nevű formációval. Főleg flamencogitáron játszanak, ami még izgalmasabb karaktert ad a megszokott harmóniáknak. Ez a fúzió olyan egyedi stílust kölcsönöz a film zenéjének, amivel még Zimmer legjobb művei közül is kiemelkedik.
Csillagok között (2014)
A rendező sikerén túl a legtöbb dícséretet Zimmer zenéje kapta, nem ok nélkül. A kritikusokat is meglepve a zeneszerző még monumentálisabb dallamokat komponált, mint korábban, a magasztosság érzését azonban minimalista eszközökkel érte el. Hiába a telítettség, mindezt az orgona, a sípok és a zongora lágy egyvelegével alkotta meg, amitől a filmzene egyszerre lesz feszülten sűrű és légiesen könnyed. Nem említve a visszatérő metronómot, aminek jelenléte a narratívával is szoros összefüggésben áll.
Dunkirk (2017)
Szintén elmondható, hogy Nolan személyén túl igen sok szereplőnek kell kiemelkedő munkát végeznie ahhoz, hogy egy film igazán felejthetetlen legyen. A Dunkirk esetében külön elismerést érdemel Hoyte van Hoytema holland-svéd operatőr, akinek letisztult totáljai tökéletes egységet alkotnak Zimmer dallamaival, amely komponensek teremtik meg a fenséges, egyszerre fenyegető és tekintélyt parancsoló atmoszférát. Zimmer a film zárójelenetéhez felhasználta Edward Elgar Enigma-variációk című művének 9. tételét, a Nimrodot, ami a késő romantikus brit zeneszerző legismertebb darabja.
Dűne (2021)
Hosszú évekig (méltatlanul) váratott magára az újabb siker, de végre újra aranyszoborral jutalmazták Zimmer művét az Oscar-díjatadón. A zeneszerző a Dűne kapcsán elmondta, hogy szívesen kísérletezett, hiszen egy sci-firől van szó, és bármilyen irányba fejlődik is az emberiség, ez a változás nem fogja elkerülni a hangszereket sem. Egy dolgot gondol állandónak: az emberi hang jelenlétét. Épp ezért utóbbiból sokat használt a Dűne zenéjének komponálásakor, míg az instrumentális hangzás megalkotásakor az volt a célja, hogy a néző mindig érzékelje a furcsa, az ismeretlen benyomását, és tudatosítsa, hogy egy másik univerzumban jár. Érdekesség, hogy Lisa Gerrard a vokál kapcsán újra együtt dolgozott Zimmerrel.
Nektek mik a kedvenceitek tőle?