A szuperhősös képregények között már régóta trend a "mi lenne ha..." gondolatkísérlet, ezekből egyik kedvencem, mikor Deadpool lemészárolja az összes Marvel karaktert (pont olyan elborult, ahogy a címe sugallja). Az ilyen elképzelések a maguk rövidségükben pont elegendőek, mert az olyan fantáziálásokat elégítenek ki, amiknek hosszútávon nem működő történetük lenne (lásd fentebb a Deadpoolos példa) és olyan erőszakos-véres körítésben lehet csak tálalni, ami nem igazán kompatibilis kiskorú olvasókkal (megint csak a Deadpoolos példa).
A DC ebben a kategóriában az animációs filmek terén már rengeteg alkotást tett le az asztalra. Aki kíváncsi, megtekintheti, mi lenne, ha Batman egy 60-as évekbeli kung fu harcos lenne, mi lenne, ha Superman kommunista lenne, illetve maga az Injustice is arra épül (amiből hamarosan hasonlóan animációs film lesz), hogy milyen világ lenne az, amelyben Superman egy gonosz diktátor. A Marvel a What If...? című sorozatával nem merészkedik ki a családbarátiság biztonságos vizeiről, és egyelőre úgy tűnik, hogy a gondolatkísérletei sem olyan izgalmasak, mint a fentebb említett példákban, hiszen a mi lenne, ha Amerika Kapitány helyett Peggy Carter lenne a híres szuperkatona... hát nem kifejezetten merész.
A What If...? első epizódja körülbelül az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló történetét meséli el zanzásítva néhány cselekménybéli variálással, amiről önmagában nem sokat lehet beszélni, hiszen maga a koncepció nem olyan érdekes, hogy érdemes legyen kiemelni ezeket az apró változásokat. Carter kapitánynak meg kell küzdeni a kor nők elleni előítéletességével, a cérnavékony Steve Rogers egy fémmonstrumba ülve rúgja popsin a nácikat, míg Howard Stark egy a humort szállító szereplőként asszisztál mindehhez. Kicsit olyan érzésem van, hogy ugyanazt az Amerika Kapitányt látom, akit eddig megismertem, mindössze a neme változott meg, Carter személyiségében semmilyen szokatlanra nem figyeltem fel, amitől a későbbiekben egy másfajta Amerika Kapitány lehetne, mint amilyen Steve volt az MCU sok-sok filmjében. A későbbiekben még rám cáfolhat a sorozat, hiszen egy ilyen felvezető epizódban ha még nem is, de majd a későbbiekben sokat kihozhatnak egy ilyen és a többi karakterből és interakcióikból.
A látvány kifejezetten meglepett, hiszen az előzetesek és a képek alapján nem igazán nyerte el tetszésem ez a képregényes, cel shading dizájn, és ha megállítjuk valamely pontján az epizódot, sose kapunk kifejezetten szép képeket (szóval itt hatványozottan nem érvényes, a minden képkocka egy festmény felkiáltás), ámbár mozgás közben remekül megállja a helyét. A harcok követhetőek, az animációk minőségi munkáról árulkodnak, és a passzoló effektekkel egész egyszerűen jó nézni. A gyermekbarát erőszakmennyiséggel együtt is ötletesek a harcok, a bunyók a maguk képregényes stílusában jól megkoreografáltak, szóval összességében egy rossz szavam nem volt az animációra.
A What If...? első epizódja alapján annyi reményt tudok támasztani a további részekkel szemben, hogy megmarad az itt megismert pörgős, akciódús stílus, de ezzel együtt ez a legkevésbé sem merész gondolatkísérlet eljut egy ennél sokkal érdekes történet eszkalációba (ezekről az előzetes annyi megnyugtatást ad, hogy zombikat és varázsló pókembert is láthatunk majd), és maguk a karakterek is rétegeltebbek lesznek, mert egyelőre azt, hogy egy férfi karaktert egy azonos jellemű női karakterre cserélünk... ezt sok mindennek hívnám, de vérpezsdítőnek biztos nem.