Mindig külön öröm azt látni, hogy a legnagyobb magyar szervezésű filmfesztivál, a miskolci CineFest hogyan tud évről-évre egyre jobb és nemesebb programot összeállítani a legújabb mozis alkotásokból, ezzel felvéve a versenyt a külföldi nagyokkal szemben. Idén sincs ez másképp, hiszen a szeptember közepén kezdődő filmfesztivál számtalan ígéretes alkotással fog kecsegtetni az arra tévedőknek - akár a drámát, akár a humort kedveljük jobban. Tilda Swinton valami egészen durva kiruccanásra készül a lányával; a skótok szó szerint betiltják a tuc-tuc zenét, Tóth Barnabás bemutatja a szerelem történetét a Rákosi-rendszeren belül és végül Willem Dafoe Robert Pattinsonnal próbál nem megőrülni egy kietlen szigeten.
Vegyük előre a vígjátékokat, vagy inkább pontosabban kifejezve a humorosabb alkotásokat, hiszen egyrészt belőlük nincsen annyi, mint drámából, másrészt viszont rettentően ígéretesnek tűnnek a maguk blőd valójában. Példának okáért rögtön itt van a Lüktetés (Beats) c. film, amit Brian Welsh (In Our Name) rendezett. A mozi egy olyan mondhatni alternatív világban játszódik, ahol a karót nyelt briteknek elegük lett a teljesen értelmetlen bulis-diszkós tuc-tuc zenéből, és emiatt be is vették a törvénykönyvbe, hogy az erre való bulizás már-már bűncselekmények számít. Egy ilyen korban akar összebarátkozni két városi skót fiatal, viszont ez sokkal nehezebbnek ígérkezik, mint amilyennek tűnik.
A skótok után Latin-Amerikába utazhatunk el, ahol egy talán még groteszkebb alkotás várat magára, nevezeten a Monos (Alejandro Landes rendezésében). A film története már az előzetesen kiadott információk alapján is blődnek tűnik, és mi nagyon bízunk benne, hogy a megvalósítás sem fog ettől távol állni. Egy pusztán kiskorúakból és kamaszokból álló fegyveres csoport (olyan "fedőnevekkel", mint Bumbum, Rambo, Répa, Farkas vagy a Törpe) azt a feladatot kapja, hogy egy túszt és egy még nála is fontosabb tehenet az életük árán is védelmezzenek. Ám a könnyűnek tűnő feladat hamar egy kisebb polgárháborúba torkollik, mindezt még mindig a fiatalok szemszögéből bemutatva. A rendező Landes egyik nyilatkozatában külön ki is emelte, hogy a Monos egy hasonlatként fog funkcionálni a kolumbiai polgárháború borzalmaira.
Egy kissé komolyabb témát akar feszegetni Zoya Akhtar indiai színésznő legújabb filmje, viszont teszi ezt egy nagy adag humorral nyakon öntve. A Gully Boy címen futó projekt egy kvázi indiai Csillag születik lesz (Bradley Cooper vagy Lady Gaga nélkül persze), és mindezt egy coming of age szemszögből bemutatva. A Mumbai szegénynegyedében élő Murad egy szimpla egyetemista, viszont ő ennél sokkal többet akar kihozni az életéből, így kitartóan és keményen küzdve igazi rapperré válik ilyen eminemi szinten. Bár sokakat már az a puszta tény elrettenthet a megnézésétől, hogy egy indiai filmről beszélünk, azonban aggodalomra semmi ok, hiszen Akhtar sokkal inkább nyugatias stílusban készítette el saját felnövés történetét.
Komolyabb vizekre evezve nem mehetünk el szó nélkül a filmfesztivál egyetlen magyar alkotása, az Akik maradtak mellett, ami a nagyok ligájába repítheti a rendező/forgatókönyvíró Tóth Barnabást. Annak ellenére, hogy a film sztorija (egy fiatal lány és egy nála sokkalta idősebb férfi összeismerkednek és azonnal szerelembe esnek) nem nevezhető túlontúl eredetinek, mindezt a Rákosi-rendszer diktatúrája alatt tárja a szemünk elé, ami idehaza hosszú ideig tabutéma volt. Sok mindent persze nem tudunk a projektről, mindössze annyit, hogy nem pont egy echte romantikus filmet fogunk majd látni, sokkal inkább egy olyan szerelem történetét, ami beteljesületlen marad a kor és a benne élő emberek miatt. Ha hasonlítani kellene valamihez, mi a Derek Cianfrance-féle Blue Valentine-t emlegetnénk vele egy lapon.
Ígéretesnek érkezik még a Szuvenír c. mozi is, és nem csak amiatt, mert a körülbelül mindenben remekelő Tilda Swinton játssza benne a főszerepet, hanem mert egy felettébb érdekes koncepcióval megálmodott pszichológia drámaként reprezentálódik. Swinton mellett slusszpoénként a másik főszerepet a lánya, Honor Swinton Byrne alakítja Johanna Hogg dirigálása alatt. A film "főhőse" Julie, aki rendezőnek tanul, viszont intim kapcsolatba keveredik egy drogfüggő férfival, aki egyre inkább lehúzza a lányt a maga gyarló és profán szintjére. A döntés Julie kezében van, hogy ki mer-e lépni egy ilyen kapcsolatból, vagy búcsút mondhat a nagy álmainak.
A végére hagytuk persze a legnagyobb befutót, a filmfesztivál opus magnumját, a The Lighthouse-t. Nem lehet eléggé várni ezt a filmet, hiszen a 2015-ös közel fantasztikus A boszorkány rendezőjének, Robert Eggersnek új filmjét már az első hivatalos fényképek alapján a szívünkbe zártuk, annyira ígéretesnek és magával ragadónak tűnt. A történet két világítótorony őréről szól, akik ketten mennek ki a szigetre a munkájukat elvégezni, viszont a magány, az egyedüllét, a kisebb klausztrofóbia és persze a szuggesztív környezet mind-mind a férfiak elméjének megbolygatását eredményezi. Viszont ha összesen ők ketten vannak a szigeten, akkor honnan és kitől érkezhet a segítség? Erre válaszolni még nem tudunk, viszont arra igen, hogy akárhol mutatják be a The Lighthouse-t, a közönséget szinte sokkolja a végeredmény, amit leginkább Willem Dafoe és Robert Pattinson fenomenálisnak titulált játéka ér el. Mi már tűkön ülve várjuk, az év filmjei közül talán ezt a leginkább.
Az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 13-tól egészen 21-ig fog tartani. Ti melyik filmet várjátok a felsoroltak közül?