Hirdetés

Évadkritika: Resident Evil - 1. évad

|

Új köntösben, új megközelítésben próbálta meg elmesélni részben ugyanazt a történetet a Netflix, felemás sikerrel.

Hirdetés

Bár az elmúlt időszakban egyre több jó videojáték-adaptáció született (gondoljunk például az Arcane, vagy az Uncharted sikerére), azért még mindig van hova fejlődnie ebben Hollywoodnak. Hiszen továbbra is inkább a silány minőség az uralkodó ebben a zsánerben. Pedig ha van valamiben potenciál, akkor az ez. De tudják ezt jól a producerek is, ezért sem hagynak fel a próbálkozással, és talán ezért térnek vissza folyton a Capcom meghatározó horrorjátékához, a Resident Evil-franchise-hoz. Mert hiába az egyik legtöbbet adaptált játék az iparban (megélt egy hat részes filmszériát, több animációs feldolgozást, valamint legutóbb egy reboot próbálkozást), ezeknek a minősége legtöbbször vagy nagyon B-filmes, vagy közel értékelhetetlen lett. Így a rajongók még mindig vágynak a jó adaptációra. Ezért most a Netflix próbálkozott meg kielégíteni ezeknek a fanoknak az igényeit a franchise első élőszereplős sorozatának formájában. Néhol több, néhol kevesebb sikerrel.

Hirdetés

A nyolc részes évad története két idősíkon bontakozik ki: a jelenben 2022-ben járunk, a dél-afrikai New Raccoon City-ben, három hónappal a "világvége" előtt. Ebbe az idilli, nagyon modern, ám szigorúan megfigyelt és elszeparált, kizárólag az Umbrella Corp. alkalmazottainak és családjaiknak otthont adó városba érkezik meg Albert Wesker (Lance Reddick) ikerlányaival, a 14 éves Billie-vel (Siena Agudong) és Jade-del (Tamara Smart). A cég ugyanis ide szervezi át a Joy névre keresztelt új gyógyszer fejlesztését és gyártását, amelyben Weskernek nélkülözhetetlen szerepe van. Persze hamar kiderül, hogy valami gond van a gyógyszerrel, amellyel ráadásul hátsó szándékai is vannak a cégnek. Ezalatt a két lány, Billie és Jade megpróbál beilleszkedni a helyi középiskolás közösségbe, ám szép lassan nem csak apjukról, de a cégről, és saját magukról is egyre bizarrabb és sötétebb titkokra derítenek fényt. A másik idősík a jövőbe (2036-ba), az apokalipszis utáni időszakba enged bepillantást a felnőtt Jade szemszögén keresztül. Az immáron családanya a zombik viselkedését tanulmányozza, és egyben gyógymódot keresi a halálos vírusra, miközben az Umbrella Corp. folyamatosan a nyomában van, hogy elkapja.

Őszintén be kell vallanom: az elmúlt néhány Resident Evil feldolgozás után én mindenre számítottam, csak arra nem, hogy ez a széria korrekt lesz. Vagy legalábbis nagyon sokáig az volt, és ha az összképet nézem, még minden negatívum ellenére is az egyik legjobb RE-feldolgozás. Pedig nem is beszélhetünk a klasszikus értelemben vett feldolgozásról, hiszen egy teljesen új közegben mesél el egy teljesen új sztorit, miközben a játékokból ismert karaktereknek (Leon, Claire, Chris stb.) semmi nyomuk. De én tartom, hogy nem kell mindig feltétlenül szolgaian követni az alapanyagot - pláne ha már láttuk, hogy ez a múltban sem vált be a franchise életében -, ha van egy másik, hasonlóan jó ötletünk. Erre a sorozatra pedig szerintem ez ráillik.

A két idősík nagyjából ugyanannyi játékidővel bír, de azért érződik, hogy a jelen-szálon, és a Wesker-családon van a fő hangsúly. Szerencsére, mert magasan ők a sorozat legjobb pontjai. A két fiatal színész, Tamara Smart és Siena Agudong alakítása például meglepően érett és hiteles lett. Működött a kémia köztük, jól fogták meg karaktereik lényegét és a kettejük közti ellentéteket, miközben átérezhető volt a drámájuk. A kelleténél azonban jóval több tini drámát kaptunk velük, ami egy idő után nagyon idegennek hatott, ebből jó lett volna visszavenni.

Lance Reddick castingja, mint Wesker pedig nálam telitalálat volt. A tény, hogy ő a történet egyik pozitív főszereplője már a bejelentés pillanatában megosztotta a rajongókat, hiszen a játékok ikonikus gonoszáról van szó, akinek ezzel a színészválasztással a bőrszínét is megváltoztatták. Ez sokaknál tehát elvből eretnek húzás lett, de Reddick maximálisan működött a szerepben. Igen, teljesen más ez a Wesker, mint akit a játékokban megismertünk, de ezzel kapcsolatban nem árul zsákbamacskát a sorozat. Ráadásul a történet előrehaladtával több olyan információt is kapunk, ami értelmet ad a karakterének minden szempontból. Az írók ugyanis elegáns és okos megoldást találtak arra, hogy miként helyezzék el az egész sztorit a Resident Evil világában. Merthogy a játékok eseményei - az eredeti Raccoon City-ben történtek (nem véletlen a New Raccoon City elnevezés sem), valamint az 5. játék fontos momentumai ilyen-olyan módon, de kulcsszerepet játszanak itt is, hatással vannak erre a történetre. Ezért pedig mindenképp jár a piros pont a készítőknek - még ha ez is biztosan megosztó lesz a rajongók között.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Emellett megemlíteném az Umbrella Corp. vezérigazgatóját, Evelyn Marcust is, aki szintén üde színfolt volt, mint az ambiciózus és céljaiért bármire képes kvázi főgonosz. Nem egy szerethető, és egyáltalán nem eredeti karakter, de mindenképp tekintélyt parancsoló. Olyan, akire emlékezni fogunk ezzel a sorozattal kapcsolatban.

Azt is mindenképp a sorozat javára szeretném írni, hogy a látvány, a CGI eléggé rendben volt. A Netflix egy pillanatig sem sajnálta rá a pénzt, ennek köszönhetően pedig simán a legjobban kinéző Resident Evil alkotás lett (az alig fél éve bemutatott reboot film, A kaptár: Racoon City visszavár mellé téve pedig ég és föld a különbség, óriási az előrelépés a széria javára). A poszt-apokaliptikus látvány autentikus lett, rengeteg fertőzöttet (vagy zérókat, ahogy itt nevezik őket) láthatunk, amik valóban félelmetesnek tűnnek, ráadásul futnak is. Emellett sok más szörnyűség is feltűnik a lickerektől kezdve a zombi kutyán át további rémségekig. Igaz, ezek egy-egy hosszabb jelenetnél többet nem szerepelnek, de ennek ellenére is odafigyeltek arra, hogy jól meg legyenek csinálva. A történet emellett rengeteg easter egget és utalást tartogat a rajongóknak (legyen szó egy tárgyról, elejtett mondatról, karakterről), ezeket lehet majd figyelmesen vadászni. Horror viszont egy cseppnyi sincs ebben a nyolc részben, úgyhogy aki csak emiatt kezdene neki, az ne tegye.

A sorozat ugyanakkor sokszor erőlködve akart menőnek érződni, ehhez pedig mindig modern zenét használt fel a jelenetek és az akciók alá. Ez azonban inkább keltett röhejes és kizökkentő érzetet - talán egyszer, ha sikerült odaillő zenét választaniuk. Próbálkoztak humorral is a készítők, de ezek is nagyon idétlen és kínos módon lettek prezentálva. Szerencsére minimálisan erőltették ezeket, így ez annyira nem fájt.

Ami fájt, az a 2036-os idősík, mert amilyen érdekesnek indult, annyira vált szép lassan unalmassá, az etap végére pedig teljesen sablonossá, már-már idegesítővé. Pedig a lefektetett világ, és annak minden háttérinfója ki volt találva. Kaptunk itt különböző frakciókat, városállamokat (itt szabadvárosokként hivatkoztak ezekre), a zombik (vagy zérók) természetébe és viselkedésébe is bepillanthattunk, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a vírus is fejlődik. De egyszerűen nem lehetett érzelmileg belevonódni a felnőtt Jade szálába. Az egész annyiban kimerült, hogy innen oda, onnan amoda rángatták a történések és a karakterek, akik inkább voltak feláldozni való bábuk mellette, mintsem személyiséggel felruházott egyének.

Az utolsó 1-2 részre pedig sokszor sajnos sikerült átmenni B-filmes minőségbe. Végig az volt az érzésem, hogy az írók a történet háromnegyedéig mindent kitaláltak, ám jött a határidő, és a lezárásra már nem maradt idejük, ezért összecsapták azt. A karakterek idegesítőek lettek, az akció sem nézett ki már jól, az egész valahogy nagyon amatőrre sikeredett. A lezárás is nagyon mesterkéltnek hatott, semmi katartikus vagy drámai érzést nem hagyott maga után. Ellenben kaptunk cliffhangereket is a két idősíkon, amelyek előrevetítik a folytatás lehetőségét és annak irányát. Viszont hogy ez kell-e nekünk, abban nem vagyok olyan biztos.

Így hát felemás érzéssel álltam fel a tévé elől az évad vége után. Egyrészt kicsit csalódva, mert ebben tényleg több volt, mint amit végül kihoztak belőle. Másrészt viszont inkább pozitívan, mert számomra meglepetés lett a Resident Evil. Közel sem világmegváltó darab, de mindenképp előrelépés az előző néhány alkotáshoz képest, már-már kellemes kikapcsolódást nyújtott a nézése során. Persze rengeteg rajongó nagyon hamar elfogja engedni a sorozat kezét, amit valahol meg tudok érteni. De én amondó vagyok, hogy ha minimum ilyen minőséget képviselne minden Resident Evil feldolgozás, akkor a fanoknak nem lenne okuk a panaszra.

Évadkritika: Resident Evil - 1. évad

Kinek Ajánljuk
  • Akik egy régi franchise újszerű megközelítésére vágynak
  • Resident Evil rajongóknak(?)
  • Lance Reddick munkásságának kedvelőinek
Kinek Nem
  • Akik egy horror sorozatra számítanak
  • Resident Evil rajongóknak(?)
  • Akiket kiakaszt, ha egy karakter bőrszínét és jellemét megváltoztatják
  • A kánonhoz megrögzötten ragaszkodóknak
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.