Hirdetés

Leó - Kritika

|

Adam Sandler ezúttal egy 74 éves gyík szinkronhangjaként nevettet.

Hirdetés

Ha a streaming korában is létezik a hollywoodi stúdiórendszer révén fogalommá vált sztáristálló kifejezés, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy a Netflixnek Adam Sandler az egyik ilyen kiemelt húzóneve. Idén immáron harmadjára szórja megszokott gyagyás poénjait a megosztó színész-komikus a platformon, a Gyagyás gyilkosság 2. és a családi projektként is felfogható Ne merészelj eljönni a bát micvámra után ugyanis most megérkezett a Leó, amellyel Sandler a tőle korántsem idegen (lásd 8 őrült éjszaka, Hotel Transylvania 1-3.) animációs film műfajához tér vissza.

Leó egy floridai általános iskola osztálytermében él születése, azaz 1949 óta. A 74 éves gyík élete eddigi legkomolyabb válaszútjához érkezik, amikor megtudja, fajtája átlagéletkorának megfelelően egyetlen éve van csupán hátra. A kétségbeesett Leó ezért elhatározza, hogy az ötödikesek segítségével megszökik a suliból, hogy hátralevő hónapjaiban felfedezhesse az általa korábban csak tanórákról ismert világot. A nebulók különféle bajait meghallgató, beszélő hüllő azonban hamarosan rádöbben, hogy az életben fontosabb a bakancslista kipipálásánál az, hogy nyomot hagyjon az emberekben.

Hirdetés

Örökös vita tárgyát képezi Adam Sandler munkásságának megítélése, hiszen a nagy nevettetőért legalább annyian rajonganak, mint amennyien utálják őt. A Leó - csak részben meglepő módon - azonban még a népes ellentábor számára is üde színfoltnak bizonyulhat a valóban hullámzó filmográfián belül. Sandler a tőle megszokott infantilis humort ezúttal ismét a valódi tehetsége megcsillogtatására cserélte inkább, ami abban is megmutatkozik, hogy a színész a forgatókönyvírásból szintén kivette a részét.

A Leó egyszerre könnyed kikapcsolódást nyújtó családi film, valamint tanulságos tanmese, amely olyan fajsúlyos témákat boncolgat, mint például az elmúlással való szembenézés és a felnőtté válás nehézségei. Utóbbi tekintetében bár közel sincsenek annyira kreatív megoldásai, mint mondjuk a Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánságnak, sőt az alkotók bizonyos értelemben a könnyebbik (elcsépeltebb) utat választották azzal, hogy némileg indokolatlanul musical köntösbe öltöztették a történetet. A zenei betétek bájosak és hozzá is tesznek a központi mondanivalóhoz, de a narratívában nincs kellően megágyazva ezeknek a jelenetenkénti dalra fakadásoknak ahhoz, hogy ez a műfaji hozzátoldás elengedhetetlennek érződjön a sztori megértése szempontjából.

Az animációs film szíve a szerethetően tökéletlen karakterekben, a ténylegesen működő poénokban, illetve a kicsik és nagyok számára egyaránt szívmelengető történetben rejlik. Az elváltoztatott hangon játszó Sandler lubickol a hamar osztály- és nézőkedvenccé váló gyík szerepében, mellette a címszereplő legjobb barátját és terráriumtársát, a teknős Squirtle-t megszólaltató Bill Burr emelkedik ki még az egyébként egytől egyig jól eltalált szinkronhangok közül.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Az animációs technikát illetően semmi forradalmival nem szolgál a Leó, de az élénk színek használatának és a karikaturisztikus szándékkal ábrázolt figuráknak (lásd a totálisan debil és hiperaktív ovisokat) köszönhetően a látványvilág kellően meg tudja ragadni a célközönség tekintetét. Apropó célközönség: a filmnek azért felróható, hogy a cselekmény az érdemi mondanivaló átadása érdekében hajlamos néha leülni, ami a fiatal nézők nehezebben fenntartható érdeklődését könnyen kikezdheti, a sokszor erőltetetten ható zenei szekvenciák pedig voltaképpen ezt hivatottak ellensúlyozni.

A Leó összességében mind a Netflix késő őszi kínálatán belül, mind Adam Sandler filmográfiájában a jobb alkotások sorát erősíti, ráadásul pont azért olyan szerethető és felemelő élmény, mert sem az animációs formanyelv, sem a forgatókönyv szintjén nem törekszik világmegváltó újításokra. A 74 éves gyík életre szóló kalandja szimplán egy nagyszerű szórakozás az egész családnak, ami - egyáltalán nem mellékesen - két nevetés között a Disney-meséknél egy fokkal kevésbé szájbarágósan és hatásvadász módon képes beszélni az élet igazán fontos kérdéseiről, gyerekként és felnőttként egyaránt meghatározó szakaszairól. Bízzunk benne, hogy Adam Sandler több hasonlóan igényes projekthez adja majd a nevét a Netflix égisze alatt a későbbiekben is.

Leó

Kinek Ajánljuk
  • Természetesen az örök Adam Sandler-fanoknak
  • …de ezt még igazából azoknak is, akik egyébként nem kedvelik a filmjeit
  • Életkortól függetlenül mindenkinek, aki szereti a szívhez szóló és szórakoztató animációs filmeket
Kinek Nem
  • Akik sosem rajongtak az olyan filmekért, amiben egy beszélő állat a főszereplő
  • Akik ellentmondást nem tűrően elhatárolódnak egy filmtől, ha Adam Sandler neve szerepel a stáblistán
  • Hiperaktív óvodásoknak
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.