Wonder Woman - Kritika

|

Patty Jenkins sokat markolt és sokat fogott - Wonder Woman megmutatta, hogyan is kell ezt csinálni!

Hazudik, aki azt mondja, nem aggódott, hogy milyen lesz és milyen fogadtatást kap a DCEU újabb filmje, hiszen eddig finoman fogalmazva is megoszlottak a vélemények a korábbiak kapcsán. De hogy mindenkit megnyugtassak, amilyen csodálatos reménysugárként fénylett fel Gal Gadot a Batman v Superman sötét egén, a szólófilmje pontosan az a pirkadat, amire a Warnernek és a fáradt rajongóknak szüksége volt. Patty Jenkins jött, látott és győzött ebben az akciót, szerelmet, humort és epikusságot kiválóan ötvöző eredetfilmben.

Hirdetés

Diana az amazonok rejtett szigetén cseperedik egyetlen gyermekként, akit Hippolyta királynő teremtett. A Connie Nielsen által csodálatosan megformált édesanya óvná minden gonosztól, ami a világban várhat rá, azonban Dianának a vérében van az amazonok védelmező és harcos ösztöne, így Antiopé tábornok (Robin Wright) titokban megkezdi a kiképzését. Diana személyiségében csodálatosan elegyednek két legfontosabb nevelőjének meghatározó tulajdonságai: a gondoskodó szeretet és a harcosok kérlelhetetlen keménysége. Még maga sem tudja, mivé válhat, amikor a paradicsomi idillt megzavarja egy német gép lezuhanása, Diana pedig szinte gondolkodás nélkül megmenti az azzal érkezett férfit, az angoloknak kémkedő amerikai pilótát, Steve Trevort (Chris Pine). Az őt üldözőkkel való véres összecsapás adja az első leckét Dianának az emberiségről és visszavonhatatlanul megkapja a hívást, amelyre született, hogy elpusztítsa Árészt, a háború istenét, minden rossznak a forrását.

A ragyogó Themüszkira szigetén szívesen tartózkodna még a néző, és becsületére legyen mondva a filmnek, megadja a módját, hogy kiélvezzük és később visszasírjuk a zafírkék tengert, a napsütést és a jó nőket. Mert ezzel éles kontrasztban áll az emberek valósága: a nagy háború, amely addig soha nem látott pokollá tette a földet. Diana a szürke, ipari mocsoktól szennyezett Londonban is megtalálja a szépet a részletekben, mi pedig jól szórakozunk, ahogy számunkra evidens dolgokra rácsodálkozik vagy ahogy gyermekien őszinte kérdéseivel számtalanszor zavarba hozza Trevort. Ennek a második felvonásnak remek dinamikát kölcsönöz a Gal Gadot és Chris Pine közötti fantasztikus kémia, a jól megírt párbeszédek és a színész szájába adott jobbnál jobb poénok, amelyek mindig a szituációból és a karakterekből adódnak, minden erőlködéstől mentesek.

Hirdetés

A film persze sötétül, ahogy közeledünk a frontvonal felé; Diana először találkozik a végeláthatatlan borzalmakkal, amelyekbe társai már régen belefásultak vagy beleőrültek. Ekkor mutatkozik meg a hős valódi és legnagyobb erénye, az együttérzés és a szeretet, a megalkuvás nélküli segíteni vágyás. Ezen tematika mentén bontakozik ki egyre jobban és határozottabban az a karakter, aki a film végére végül reálisan látja a világot és ezzel együtt is meg tudja hozni hőshöz méltó döntését.

Gal Gadot színészi teljesítménye lenyűgöző, ha azt vesszük, hogy minimális tapasztalattal kapott a nyakába egy ekkora felelősségű szerepet. Eredendően jó személyiség-jegyeinek és Patty Jenkins rendezésének hála pedig teljes magabiztossággal forgatja az Igazság Lasszóját. Fontos tulajdonsága még a beszédes Bambi-szemeken túl, hogy a kiállása és az akciójelenetekben nyújtott teljesítménye is igen meggyőző és tiszteletet parancsoló.

Hirdetés

Sokan tartottak attól, hogy a film esetleg a feminizmust rosszul értelmezve a nőket a férfiak fölé helyezné, a férfi partnert pedig megmentendő királykisasszonyként feltüntetve kasztrálják. Erről hála az égnek szó sincs, sőt! A kifejezetten alfahím Steve Trevor kalauzolja végig Dianát az emberek világában, a maga emberi korlátai között kompetens és erős szövetséges, aki végig céltudatosan járja az útját. Kölcsönösen segítik egymást, mialatt Diana rajta keresztül megismeri az emberek erősségeit és gyengeségeit, míg a viharvert realista pilóta szintén rengeteget tanul az amazon idealizmusából és friss lendületéből. Nagyon jól kiegyensúlyozott erőviszony van a két főszereplő között, amely nem a férfiak és nők közötti harcról szól, hanem arról az óriási potenciálról, amely egymás megértésén alapul.

Hirdetés

Beszéljünk egy kicsit persze a film gyengeségeiről is, amelyeket azért bőven kompenzálnak az erények és az optimista üzenet. Az, hogy Árész a főellenség régen nem számít spoilernek - mielőtt bárki megkövezne érte - és a film során is elég hamar megnevezésre kerül. Azonban sajnos muszáj kimondanunk, hogy ezen a vonalon voltak bizony kihagyott ziccerek. Önkéntelenül is arra gondoltam a hozzá vezető jelenetek során, hogy de szívesen láttam volna inkább Alan Rickmant - nyugodjék békében - vagy egy hozzá hasonló kaliberű színészt a csatlósok vagy maga az isten szerepében, hiszen a részben szándékosan alulírt karakterből nehéz kihozni igazán emlékezeteset.

Szót kell ejtenünk a film zenéjéről is, hiszen Wonder Woman mozifilmes debütálása szorosan összekapcsolódik az Is She With You zenei motívumával, és az előzetesek során is végig kihasználták az általa keltett hatást. Ennek ellenére nem olyan régen még azt írtuk mi is, hogy a dallam nem lesz benne az eredettörténetben, hiszen az még nem azt a Dianát mutatja be, akit a modern időkben ismerünk. Végül azonban Rupert Gregson-Williams könnyen felejthető, azonban jó iparoshoz méltó zenei aláfestésére csak ráhúzták a karakterrel egybeforrott motívumot egy-két jól megválasztott pillanatban.

A Wonder Woman egy sokoldalú film, amely szuperhősfilmben ritkán látható alapossággal rajzolja meg főhősét, mindeközben pedig ügyesen ötvözi az akciót az őszinte humorral és a legkiválóbb romantikával. Mindezen elemeket pedig végig tudatosan az immár minden értelemben felnőtt hősnő motivációinak és megértésének szolgálatába állítja.

Wonder Woman

Kinek ajánljuk
  • Akiknek megdobbant a szíve, amikor Wonder Woman először veti be magát a Batman v Supermanben - most is dobogni fog!
  • Akiknek már volt kínos első randija.
  • Akik vágytak már szokásostól frissebb szuperhős filmre.
  • Akik nehezen vennék rá amúgy a párjukat akció filmekre.
  • Akik nehezen vennék rá amúgy a párjukat romantikus filmekre.
Kinek nem
  • Akik nem szeretik a két óránál hosszabb filmeket, legfeljebb bővített kiadásban otthon. (Ebből nem lesz, mert már belepakoltak mindent.)
  • Akiknek központi kérdés, hogy a főellenségen legalább akkora fókusz legyen, mint a hősökön.
  • Akik nehezen viselik a görög mitológia szabad felhasználását.
  • Akik mindenképpen mezei 3D-ben akarják nézni, mert az annyira sötét (nem a film), hogy még a ragyogó napsütés is elszomorodik a vásznon.
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.