Előrejelzések: jósoljunk pénzt
Filmes gazdasági elemzők az előzetes jegyvásárlások, a filmet bemutató mozik száma, a stúdió korábbi rekordjai és még számtalan információ alapján először megtippelik, hogy az adott film vajon mennyit hoz a nyitóhétvégéjén.
Odahaza az Egyesült Államokban pénteken és szombaton a mozik digitálisan nyomon követik (trackelik) a bevételeket és pontos adatokat tudnak a stúdióknak nyújtani különböző riportok formájában. Ehhez hozzáveszik a vasárnapi előrejelzéseket az előző két nap alapján, így már vasárnap napközben tudnak egy előzetes (estimated) nyitóhétvégét közölni az adott filmhez. (Míg idehaza nálunk a premierek megszokott napja a csütörtök, addig Amerikában pénteken esedékesek.)
Ezt persze másnap még korrigálják a pontos vasárnapi adatokkal, így a tényleges (actual) adatokat hétfőn tudhatjuk meg.
De miért beszélek ennyit a nyitóhétvégéről?
Miért fontos ennyire a nyitóhétvége? És miért csak a hazai?
Először is a legfontosabb tisztázni, hogy a nyitóhétvége (opening weekend) összegét sosem világszerte (worldwide), hanem otthon (domestic) mérik - azaz a legtöbb film esetén az USA-ban.
Ennek két fő oka van:
1. Az első és talán a kettő közül a meghatározóbb, hogy egy adott film nem ugyanakkor nyit minden országban. A különböző forgalmazói vagy adott országra jellemző filmes belpolitikai huza-vona miatt totál össze-vissza jelenhetnek meg külföldön a filmek.
Utóbbira tökéletes és aktuális példa a foci VB-s bekavarás, ami miatt például a Hangya és a Darázs itthon a hazai premierhez (július 6) képest 3 héttel később, július 26-án nyitott. Az angoloknál pedig még egy hétre rá, augusztus 3-án.
2. A másik indok, hogy a már említett digitális jelentések az eladott mozijegyek kapcsán nem minden országban érhetők el. Vannak helyek, ahol még mindig kézzel történik ezeknek az adatoknak a regisztrálása és validálása, ami persze egy sokkalta lassabb folyamatot eredményez.
A Top 5 nyitóhétvége 2017. decembere előtt (az aktuális számokat a cikk végén keressétek):
Jó-jó, de miért ilyen fontos ez az adat?
Nos, ahogy arra majd rövidesen kitérünk, egy film bevétele közel sem teljes egészében a stúdióé. Nem, két másik szereplőnek komoly részesedés jár abból a bevételből:
- egyrészt a moziknak,
- másrészt pedig a forgalmazónak.
A továbbiakban a film készítéséért felelős stúdiót automatikusan a forgalmazói szerepkörrel is felruházzuk (egyre inkább ez a bevett szokás már egyébként is).
Szóval ott tartottunk, hogy a mozik is kapnak $-t, amiért bemutatják a filmeket. Tiszta sor, gondolom senkit sem leptem meg túlzottan ezzel a megállapítással. Köztük és a stúdiók között a mai napig bevált szokás az úgynevezett "front load" stratégia:
A "front load" értelmében egy stúdió nagyobb (több, mint 50%) részesedést kap a film debütálásakor és az első hetekben. Ez az arány, ahogy haladunk előre az időben, átfordul a mozik javára.
Például ha a korábbi években bevált 70/60/50/40/35/30 berendezkedést vesszük, úgy annak értelmében stúdiót illette a nyitóhétvégén a bevétel 70%-a, a második héten a 60%-a, a harmadik héten az 50%-a és így tovább.
Jelenleg otthon átlagosan 1/3 (33%) környékére tippelik a mozik részesedését. Egyesek szerint ez 50%-ig is felmehet a front load miatt, ami nagyjából a külföldi mozik átlagos részesedésével is megegyezik. Pontos részesedési adatok sajnos - nyilvánvaló okok miatt - nem elérhetők nekünk, földi halandóknak.
Értelemszerűen ezért számít annyira a nyitóhétvégén produkált összeg. A következő hetekre blockbusterek filmek esetén viszonylag nagy esés tapasztalható (50-65%), leginkább az óriási verseny és az újdonság varázsának elmúlása miatt. Nem véletlen, hogy a mozik ennyire kiszámolják és akár évekkel előre is bejelentik, hogy egy filmjüket melyik hétvégén tervezik kihozni. Keresik a populáris időszakokat (nyár, karácsony) és igyekeznek elkerülni a többi "pénznyelőt", vagyis más stúdiók filmjeit.
Két dolgot kell megjegyeznetek a továbbiakra:
- A mozik átlagosan gyakorlatilag a bevétel felét (50%) kapják meg egy-egy film esetén.
- A nyitóhétvége alaposan meghatározza, hogy a hazai összbevétel hogyan alakul majd, ezért egy fontos mutató a filmes pénzügyek világában.
Mennyi az annyi? Most akkor hozott pénzt a film vagy nem?
Itt szerencsére már rengeteg adat és statisztika elérhető, a legnépszerűbb forrás - ha kutakodni szeretnénk - a BoxOfficeMojo.com.
Viszont még mielőtt levadásszuk a kedvenc filmünk mocskos kis pénzügyi titkait, előtte értsük meg, hogyan is kell számolnunk.
Innentől egy fiktív példán, a Türkizkék Kanapék Lázadása (TLK) című aktuális agymenésemen fogjuk megvizsgálni, vajon hozott-e pénzt a nem létező filmem a nem létező amerikai stúdiómnak, vagy sem.
Lássuk a számokat a TLK esetén:
- Produkciós költség (production budget): 150 millió $ - Ennyiből készült a film, rendezőstül, forgatókönyvíróstul, vágóstul, színészestül, CGI-ostul, újraforgatásokkal együtt.
- Marketing költség (marketing budget): 100 millió $ - Ez az az adat, amit gyakorlatilag sehol sem fogtok megtalálni a filmek 99%-nál. Piszok sokba fáj ugyanis a reklám és a marketing, és a nagy blockbuster filmeknél bizony 100, de akár 200 millió dollárba is fájhat a megannyi trailer, SuperBowl reklám vagy pusztán az, hogy BB8-at még a konzerv kukoricámon is viszontláttam.
- Illetve ahogy korábban is írtuk, a forgalmazói költségek is a kiadásnál jelennek meg. De velük most nem foglalkozunk.
Vagyis igazából a BoxOfficeMojo-n a kiadás/költség oldalon még képzeljétek oda a közel sem elhanyagolható marketing költséget. Ez 50 milliótól kb. 150-200 millióig bármennyi lehet, filmtől függően (nyilván a 150-200 a csúcs, az igazán ismert blockbusterek esetén szállhat el ilyen mértékig a marketing költség).
Nézzük a bevételeket:
- Hazai bevétel (domestic): 150 millió $ - Ennyit hozott a film otthon, az USA-ban.
- Külföldi bevétel (foreign): 250 millió $ - Ennyit meg külföldön, USA-n kívül.
Az utolsó két adatból könnyedén adja magát egy másik fontos adat, név szerint:
- Teljes bevétel világszerte (worldwide): 400 millió $ - Ennyit termelt összesen a film otthon és külföldön.
Rajtuk kívül még vannak egyéb bevételek, amik nem a mozis vetítésekből származnak, hanem a DVD és Blu-ray eladásokból, az online és televíziós értékesítésből (streaming szolgáltatók és tv csatornák által kifizetett jogdíjak), játék eladásokból stb. Velük szintén nem foglalkozunk jelen cikkben.
Az első gondolatunk, ha átugrottuk az előző fejezetet, hogy:
"Juhú, a TLK összesen 250-ből készült és 400-at hozott, vagyis 150 misi profitot termelt a stúdiónknak! Azonnal rendeld be a folytatást, Joci!"
Nos, nem. Sajnos nagyon nem.
Ugyebár tisztáztuk, hogy a teljes bevételnek nagyjából a fele a moziké.
Vagyis a mozik a 400 millióból 200-at megtartanak. A stúdiónak pusztán 200 milliónyi bevétel marad.
(Alternatív számolás: Ha a hazainál csak 1/3-ot tulajdonítunk a moziknak, akkor ott 100 milliót tart meg a stúdió. Ehhez hozzácsapjuk a külföldi 250 felét, 125 misit, vagyis ekkor 225 milliónyi bevétel jár a stúdiónak. Ami még mindig 25 milliós mínusz.)
Szóval a Türkizkék Kanapék Lázadása című csoda bizony a fiktív számaink alapján ~50 millió dollárnyi veszteséget "hozott" a konyhára. Folytatásra sem a film, sem a stúdiós jövőmet illetően ne is számítsunk.
Eddig nem ejtettünk róla szót, de ezt még valamennyire szépítik a DVD és Blu-ray eladások, valamint a tv csatornák és streaming szolgáltatók által kicsengetett pénzek. De ez már csak sovány vigasz.
Toplisták és Rekordok
Végezetül érdekességképp három toplistát szeretnénk nektek bemutatni.
Az első a legnagyobb nyitóhétvégék listája az Egyesült Államokban, ahol a jelenlegi Top 10 az alábbiképp alakul:
1. Bosszúállók: Végtelen háború (2018) - 257 millió $
2. Star Wars: Az ébredő Erő (2015) - 247 millió $
3. Star Wars: Az utolsó Jedik (2017) - 220 millió $
4. Jurassic World (2015) - 208 millió $
5. Bosszúállók (2012) - 207 millió $
6. Fekete Párduc (2018) - 202 millió $
7. Bosszúállók: Ultron kora (2015) - 191 millió $
8. A hihetetlen család 2 (2018) - 182 millió $
9. Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) - 179 millió $
10. A Szépség és a Szörnyeteg (2017) - 174 millió $
Igen, jól látjátok. A 10-ből 9 Disney-mozi, egyedül a Jurassic World képviseli a Universalt a listában. A 10-ből 6 pedig szuperhősös (az 5 Marvel produkció + Mr. Irdatlanék).
Jópofák a stúdiók egyébként, hiszen ha valaki megdönti a rekordot, mindig gratulálnak egymásnak valamilyen grafikával a filmekhez köthetően. Egy összefoglalót erről errefelé találtok.
A második toplista a legnagyobb hazai (domestic) bevételű filmek:
1. Star Wars: Az ébredő Erő (2015) - 936 millió $
2. Avatar (2009) - 760 millió $
3. Fekete Párduc (2018) - 700 millió $
4. Bosszúállók: Végtelen háború (2018) - 678 millió $
5. Titanic (1997) - 659 millió $
6. Jurassic World (2015) - 652 millió $
7. Bosszúállók (2012) - 623 millió $
8. Star Wars: Az utolsó Jedik (2017) - 620 millió $
9. A hihetetlen család 2 (2018) - 594 millió $
10. A Sötét Lovag (2008) - 534 millió $
Végül, de nem utolsó sorban pedig bemutatjuk nektek a világszerte legnagyobb összbevételt produkáló filmeket:
1. Avatar (2009) - 2 milliárd 788 millió $
2. Titanic (1997) - 2 milliárd 68 millió $
3. Star Wars: Az ébredő Erő (2015) - 2 milliárd 68 millió $
4. Bosszúállók: Végtelen háború (2018) - 2 milliárd 45 millió $
5. Jurassic World (2015) - 1 milliárd 671 millió $
6. Bosszúállók (2012) - 1 milliárd 518 millió $
7. Halálos iramban 7 (2015) - 1 milliárd 516 millió $
8. Bosszúállók: Ultron kora (2015) - 1 milliárd 405 millió $
9. Fekete Párduc (2018) - 1 milliárd 346 millió $
10. Harry Potter és a Halál Ereklyéi - 2. rész (2011) - 1 milliárd 341 millió $
Az Avatar óriási bevétele a 3D láznak köszönhető, míg a Titanic esetén pedig kétszer is újraküldték a mozikba (egyszer 3D-s formába öltve is) a remekművet a több, mint 20 év során.
A múltkori, stúdiókat bemutató cikkünk után úgy gondoltuk, ezúttal a piszkos anyagiakat mutatjuk be számotokra Hollywood üzleti világából. Hogy tetszett?