Már harmadik résznél jár az Amazon új kémes sorozata, a Citadella, ami még el sem kezdődött, máris heves viták és diskurzusok előzték meg, miután kiderült, hogy az Amazon nem kevesebb mint 300 millió dollárt költött az első, hatrészes évadra. Joggal merült fel a kérdés az emberekben, hogy mégis hogyan történt ez, és mire ment el az a sok pénz? A hírek szárnyra kaptak, és aki az elmúlt hetekben legalább egy filmes-sorozatos portálra felnézett, az bizonyára szembekerült velük.
Ennek nyomán nehéz volt elkerülni, hogy ne úgy kezdje el a néző a Citadellát, hogy gyerünk, mutassátok meg, mi került ennyibe! Hogy aztán nagy pofára esés legyen belőle.
A Collider április végén egy részletes cikkben sorolta fel a magas költségek okait. Röviden összefoglalva: kreatív nézeteltérések, extra forgatások, no meg a tény, hogy A hatalom gyűrűihez hasonlóan ez is egy hosszútávú befektetés Jeff Bezos, az Amazon vezére részéről, amit jól példáz, hogy még a premier előtt berendelték a második évadot, valamint két spin-offot is.
A fentiek közül a kreatív nézeteltérések tűnnek a legsúlyosabbnak: két brigád (a Marvel univerzumból ismert Russo tesók, illetve Josh Applebaum és Andre Nemec forgatókönyvírók) víziója ütközött egymással, és végül a hatrészes évadból kétféle változat készült el, hogy az Amazon döntése után csomóan távozzanak, hogy aztán egy teljesen új forgatókönyvírónak, David Weilnek kelljen újraírnia az egészet. A hasonló kavarodásokból már korábban sem sült ki sok jó.
Ezek fényében nemcsak az válik világossá, hogy miért lett ilyen drága a projekt (elvégre két hatrészes évad került az Amazon döntőbíróinak asztalára), hanem az is, hogy miért lett annyira középszerű a minőség. A nézetkülönbségek csatáját ugyanis az eredeti írók vesztették el, távozásukkal pedig a Russo fivérek akarata kezdett el érvényesülni - amit A szürke ember után rossz ómenként is lehetett értelmezni. Ezek a sejtések az első három rész alapján pedig be is igazolódtak.
A Citadella egy menőnek álcázott vonatos küldetéssel indít. Kb. 10 percet kap a néző arra, hogy konstatálja: létezik ez a Citadella nevű titkos kémszervezet, akik a CIA meg minden más hírszerző ügynökségen túl, teljesen nemzetközi módon operálnak, és a rosszfiúk csak őket akarják igazán elkerülni. Hogy aztán rögtön kapjunk egy csavart, miszerint a Mantikór nevű még titkosabb szervezet rosszfiúi kifejezetten őket vették célba, és direkt hívták fel magukra a figyelmet. A vonatot végül felrobbantják, Richard Madden Mason Kane-je viszont túléli, habár amnézia hátráltatja a további életét.
Többéves ugrást követően a Mantikór minden fontosabb kormányszervezet felett átvette az irányítást, míg a Citadella egy áruló közreműködésének hála megszűnt, tagjait lemészárolták. Vagyis nem teljesen, hiszen túlélők mindig akadnak, ezt már a Star Wars történetekből is megismerhettük. A tech guru Bernard Orlick (Stanley Tucci), valamint Kane harcos társa, illetve potenciális szerelme, Nadia Sinh (Priyanka Chopra Jonas) is elkerülték a társaik sorsát. A dolgok úgy alakulnak, hogy Bernard pont akkor talál rá az azóta új családot alapított Mason Kane-re, amikor a Mantikór újra akcióba lendül.
Eme fenti két bekezdés alapján már rögtön problémákba ütközik a néző: úgy kéne elhinni a Citadelláról, hogy ők valami igazán ütős és színvonalas kémszervezetet alkotnak, hogy az első tíz percben felszámolja őket egy másik titkos társaság, amikről nekik addig fogalmuk sem volt… hogy utána a Mantikór, mint a Citadella összes információjának birtokosa meglepődjön azon, hogy nem tettek el mindenkit láb alól a nagy leszámoláskor. Így válik könnyedén üres puffogtatássá mindaz, amit nagyon menőnek szántak volna eredetileg.
A Citadella védelmére lehetne kelni, amennyiben ez egy évtizedekkel korábban megírt könyv adaptációja lenne. De nem az. Egy teljesen "újonnan" kitalált történetet kapunk egy addig be nem mutatott kémszervezetről és tagjairól, hogy gyorsan szembetűnő legyen a koppintás az olyan franchise-okról, mint a James Bond vagy a Kingsman. Ám az Amazon az azóta kardjába dőlt DC Filmes Univerzum nyomdokaiba lépve próbálja átugrani azokat az építőköveket, amiket előbbi két franchise nem spórolt meg.
Richard Madden Mason Kane-je egy az egyben James Bondra próbálna hajazni. Mindenkinek hanyatt kéne vágnia magát, amikor meghallják a nevét - a rosszfiúk bizony össze is rezzennek a neve hallatán -, ám a néző leginkább az amnéziás Kane-nel tud azonosulni. Semmit sem tudunk róla, és ami rosszabb, hogy Madden karizmája sem segít felépíteni a karakter köré vizionált erőteljes és titokzatos "James Bond aurát". Madden ugyanazt a játékot hozza, mint amit az Örökkévalókban láthattunk tőle: poénkodásai laposak, miközben csak megy előre a karaktere, de csak azért, mert így írták meg a forgatókönyvet.
A Kingsmanből még szembeötlőbb a másolás. Bernard karaktere egyértelműen Mark Strong Merlinjéből merített ihletet, és a helyzetet súlyosbítja, hogy Stanley Tucci személyében egy olyan színész kelti őt életre, aki hasonlít is Strong fizimiskájára. Valószínűleg ez a casting teljesen tudatos volt, hogy rögtön tudjuk már meglévő tapasztalatinkhoz kötni a látottakat, de ez különösen kihangsúlyozza a Citadella legnagyobb problémáját: semmi eredeti nincs benne.
Persze már A szürke ember sem forradalmasította meg a kémfilmeket, de amit a Russo fivérek atyáskodása alatt művel a Citadella, az egy újabb szint az önismétlésben és az unalomba süppedésben. Még a harmadik rész végi csavart is ki lehet következtetni jóval korábban, amikor Kane feleségéről megtudjuk, hogy ő is amnéziás volt, így ismerkedtek össze.
Klisés, megalkuvós, arcátlanul másolós projekt lett a Citadella, és kevés az esély arra, hogy a következő három részben ebből a skatulyából ki fog tudni törni. Persze úgy is hozzá lehet állni, hogy ezt a szintet nehéz lesz nem megugrania a spin-offoknak és a második évadnak, de ha közben mindenki beleun a nyitányba, úgy nehéz lesz validálni a többi kapcsolódó történet létjogosultságát. Azonban amíg Jeff Bezos rendületlenül önti a pénzt a saját streaming platformjába, nem valószínű, hogy lesz ennek bármi következménye. Mindenesetre, aki izgalmasabb kémes tartalomra vágyik, annak inkább A nagy öreget ajánljuk, mely ezerszer autentikusabban adja át a kémek világát, mint a Citadella teszi azt.