Hirdetés

True Detective 3. évad - ilyennek láttuk az 1-5. részt

|

"...valaki egyszer azt mondta, hogy az idő örök körforgás. Minden, amit egykoron tettünk, vagy teszünk, újra és újra meg fogjuk tenni." Ez az idézet különösen igaz a harmadik évadra...

Cikkünk spoilermentes!

2014-ben Nic Pizzolatto sorozatától volt hangos csaknem minden filmes/TV-s portál. Szinte a semmiből került elő ez a filozófiai mélységekbe menő párbeszédekkel teletűzdelt, lassú folyású 8 részes krimi, amit az HBO tűzött a képernyőjére. Senki nem számított arra, hogy ekkora sikert fog elérni, hogy ennyit fogják emlegetni, és hogy egy külön színfolttá válik a nyomozós zsáneren belül, pedig mégis ez lett - tegyük hozzá, teljesen megérdemelten. A nagy siker következtében Pizzolatto azonnal hozzá is látott a második évadhoz, ami viszont hagyott némi kívánnivalót maga után. Nem volt egy pocsék szezon, Rachel McAdams, Colin Farrell, de Vince Vaughn is bravúrosan játszott benne, de valóban visszalépés volt az elsőhöz képest. Látszott rajta az akarás, de inkább a kapkodás és a kidolgozatlanság jelei mutatkoztak meg döntően. Közel négy év kihagyás után pedig megkaptuk a várva várt harmadik évadot is, aminek az első öt epizódját az HBO jóvoltából megnézhettük premier előtt, hogy beszámolhassunk nektek arról, hogy megéri-e befizetni erre az újabb lélektani utazásra.

Hirdetés

Mielőtt még minden részletét kielemeznénk a True Detective harmadik etapjának, nem árt azért megemlíteni, hogy ezen cikk mindössze öt látott epizód alapján íródott. Tehát még csak "korlátozott" a tudásunk a teljes sorozattal kapcsolatban, nagyobb fejtegetésekbe majd a teljes évad megnézése után fogunk belebonyolódni. Lehetséges, hogy az a következtetés nem fogja megállni a helyét később, amit mi most levonunk mindebből, de mint mindig, a legjobbra törekszünk. Illetve aki nem szeretne semmilyen fordulatot ellőni magának, az is nyugodtan olvasson tovább, hiszen mindenféle és fajta spoiler nélkül fogjuk kivesézni Mahershala Ali kőkemény detektívtörténetét.

A True Detective új szezonja látszatra tanult az előzőek hibáiból, illetve minden jól működő elemet meg is tartott maradéktalanul. Az első évad amiatt (is) aratott elsöprő sikert, mert a szokásos nyomozási struktúrát nem a nagyvárosba, hanem egy első blikkre csendes, vidéki kisvárosba, Louisianába importálta. Szakítva a második etap metropoliszaival (melyek megjegyzem, egész jól működtek), a harmadik évad megint vidékre költözik, egészen pontosan Arkansasba. Első látszatra teljesen ugyanolyan a terület és az atmoszféra, mint amilyenben Matthew McConaughey és Woody Harrelson detektívpáros anno nyomozott: inkább a sötét tónus dominál, nincsenek élénk, rikító színek, minden maradinak tűnik (elnézést az arkansasbeliektől), és azonnal olyan érzés fogja el nézőt, mintha megállt volna az idő ebben a városban. Ehhez még szorosan hozzákapcsolódik a bravúros operatőri munka és fényképezés, mindkettő első osztályú lett.

Az időponttal már kissé gondban vagyunk, hiszen amennyire megtetszett a nézőknek az első etapban a kettő idősík összemosása (vagyis hogy egyszerre tapasztalhattuk meg magát a nyomozást, és a hosszú évekkel későbbi visszaemlékezést), itt jelen esetben Pizzolatto átesett a ló túlsó oldalára. Nem kettő, hanem egyenesen három idővonallal operál a sorozat, amit egyedül a főszereplő, Wayne Hays detektív (Ali) köt össze. Az elsőben 1980-ban járunk, itt kezdődik meg a fő nyomozás, majd direkt mód megszakítva a történéseket ugrunk előre tíz évet 1990-be, ahol Haysnek a vallomását veszik fel éppen (csakúgy mint McConaughey karakterének), mire még előrébb ugrunk a "jelenbe", 2015-be, ahol Ali már nagyon öreg, megviselt, de az ügy továbbra sem hagyja nyugodni. Így leírva nem tűnik annyira vészesnek, sőt aláírom, azonnal feltűnik a nézőnek, hogy melyik időben járunk, tökéletesen követhető az egész, de olyan mértékben össze lett vágva ezáltal a teljes sztori, hogy sokszor csak ide-oda kapkodjuk a fejünket. Sokszor nem hagyja végigmenni az adott jelenetet, megszakítja ezzel a történéseket, hogy egy teljesen banális kiegészítéssel öntse azokat nyakon. Látszik az újítási vágy, de nem fog a 21 gramm, vagy a Donnie Darko nyomába eredni sajnos.

És ha már fentebb említettük, hogy Hays nyomozó karaktere köti össze ezeket az idősíkokat, nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy végig egy nyomozást fogunk látni a képernyőkön − csakúgy mint az első évadban. A történet szerint 1980-ban egy rossz házasságban élő gépész (Scott McNairy) két gyermekét, a 12 éves Willt, és a bátyjánál két évvel fiatalabb Julie-t elrabolják. Az ügyet Hays és Roland West (Stephen Dorff) nyomozó kapja, akik elég hamar rábukkannak a halott kisfiúra. Ezek után egy minden apró részletre kiterjedő, izzasztó nyomozás veszi kezdetét az eltűnt Julie után, aki feltehetőleg még életben van. Tovább nem is szeretnénk belebonyolódni a sztoriba, elég annyit megjegyezni hozzá, hogy egy tisztes, detektíves iparos munka lett, ami nagyon hasonlít Pizzolatto korábbi munkáihoz (vagyis egy teljesen átlagos, egyszerű sztorit mesél el bődületesen nehéz körítéssel és tálalással).

Viszont egy az egyben nem tudjuk átélni ezt a történetet, mert az egészet megbolondítja ez a hármas idősík. Az első évadban még kifogástalanul működött is ez a struktúra, nagyon jól kiegészítette egymást a múlt és a jövő, viszont jelen esetben egy igazán fájó öngóllá válik az egész formula. Pizzolatto sorozatosan, mintha direkt módon lelőné a soron következő spoilereket, nem hagyja kifutni az adott fordulatokat. Mondok egy példát: 1980-ban Hays első látásra belehabarodik az arkansasi általános iskola irodalomtanárába, Ameliába. Azt rögvest nem tudjuk megmondani, hogy a nyomozás mellett össze fognak-e jönni, vagy sem, mire ugrunk előre a távoli jövőbe, ahol Hays vénemberként a halott Ameliát, a feleségét siratja. Ezzel kiveszik az egész varázs a nézői fantáziálásból, az odafigyelésből, és egy idő után képtelenek leszünk szurkolni bármilyen törekvésnek is, hiszen a következő pillanatban már meg is mutatják, mi sült ki ebből, vagy abból.

A fenti "hibák" pedig igazán fájóak, ha azt vesszük figyelembe, hogy a színészek mennyire odatették magukat. Roland West karakterét az a Stephen Dorff játssza el, aki az első Penge film gonoszát alakította. Túlzottan sok vizet nem zavar az ő figurája, de jó volt látni, hogy Dorff a maximumot kihozta a karakteréből. Ahogy Scott McNairy is meglepően ügyesen lavírozik a gyerekét elvesztett szülő szerepében, mondjuk a Halt & Catch Fire-höz képest nem alakít annyira emlékezetest. Ezzel szemben Carmen Ejogo (Legendás állatok, Selma, Alien: Covenant), mint az irodalomtanár Amelia tökéletes választás volt. Én eddig nem vettem őt komolyan, de itt (Ali kivételével) mindenkit lejátszik a képernyőről. Nagyon finom, nagyon nőies a szerepköre, egy pillantásával meggyőző, de a drámai pillanatokban is igencsak megállja a helyét, sőt. Közte és Ali között csak úgy sziporkázik a levegő, személy szerint én még sokáig elnéztem volna, ahogy ők ketten egyszerűen csak beszélgetnek a bárpultnál, vagy az iskolapadok között.

A végére hagytam magát a fősztárt, a "húzónevet", Mahershala Alit, aki egyenesen lehengerlő. Klisének fog hangozni, de tényleg nem tudok mást mondani Hays nyomozó szerepére, mint élete alakítását. Ehhez képest a Juan figurája a Holdfényben (amiért ugye Oscar-díjat is kapott) olyan kevésnek tűnik, mint Kevin Spacey a Kártyavár utolsó évadjában. Ezt a szerepet valóban neki írták, kifogástalan mind a bizonyítani vágyó detektívként (1980), mind a kissé már megfáradt, sokat látott nyomozóként (1990), és az élete végén tengődő, súlyos demenciában szenvedő öregemberként (2015) is. A jövő évi díjszezonban azért majd bekopogtathat egy-két újabb szobrocskáért.

Végezetül én azt tudnám mondani a True Detective közelgő évadjáról (ami január 14-én fog elstartolni), hogy egy teljesen felesleges biztonsági játékot játszik − mármint az öt epizód alapján ezt a konzekvenciát vontam le. Mintha tényleg az első szezont látnám megint csak éppen kicserélték a színészeket, de alapjában véve egy az egyben megegyezik minden az ott tapasztaltakkal. Ami kissé csalódáskeltő, mert a nagy beharangozás valóban azt sejtette, hogy ismét egy gyöngyszem születik a detektíves történetek között - erre kiderül, hogy csak egy átdolgozás. Ennek ellenére én várom a teljes évadot, habár már talán most meg tudom mondani, hogy hová fog kifutni az egész sztori. Bízunk benne, hogy tartogatni fog ez az utolsó három epizód is valami gigászit, amivel majd levesz minket a lábunkról…

Ti várjátok már a harmadik évadot?

Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.