Sikoly 2. (1997)
A hatalmas kritikai és bevételi sikert látva (a 14 milliós büdzséből készült film világszerte 173 milliót hozott vissza a konyhára, ezzel sokáig a legtöbb bevételt produkáló slasher horror lett az eredeti Halloween után) nem volt meglepő, hogy a stúdió rögvest be is rendelte a folytatást, amihez mind a rendező Craven, mind pedig a forgatókönyvíró Williamson is csatlakozott - az életben maradt karaktereket játszó színészekkel egyetemben persze. És ha csak egy valami, akkor az biztosan elmondható a Sikoly 2. részét illetően, hogy az első moziból kimaradt/kivágott lehetőségeket, jeleneteket és ötleteket frissítették fel - ami a kész alkotást látva, valamilyen szinten be is jött nekik.
Az egy évvel később megjelent második részt szokták azzal a jelzővel illetni, hogy egy az egyben ugyanaz, mint az első, csak éppen több ismert színészt szerződtettek le hozzá és majdnem dupla annyi pénzből készült. És ha nagyon szőrös szívűek akarunk lenni, akkor tényleg ez az igazság - ám mindehhez hozzá kell tenni, hogy még másodjára is közel kifogástalanul működik ez a recept. Csak ezeket a karaktereket, a köztük lévő interakciókat és élcelődéseket valóban öröm nézni, annyira egyediek és magával ragadóak. És ha maga a gyilkos kiléte, a rejtély lelepleződése nem is nyom annyit a latba, mint egy éve, abszolút nem érezzük elvesztegetett időnek a filmet, sőt könnyűszerrel újrázunk is belőle.
Az igazán lényeges struktúrai elem a Sikoly 2-t illetően, amely kvázi mai napig életben is tartja ezt a filmet, az - csúnyán szólva - a frissített "meta kommentárja". Ez alatt azt kell érteni, hogy míg az első mozi a horrorok alapmotívumait, sarkalatos szegmenseit figurázta ki és emelte ezáltal piedesztálra, addig a második felvonás, nem meglepő módon, a műfajon belüli folytatásokat vette alapul. Ismét kapunk Randytől, szeretett filmfanunktól egy alapos fejmosást a szabályokat illetően, ismét kifordítva látjuk nem csak a fordulatokat, de a történet nagyját is, és mindezek mellett ismét be leszünk csapva a gyilkos kilétét és a rejtély megoldását illetően.
A fentebb említett meglévő színészek (Campbell, Arquette, Kennedy, Cox stb.) mellett valóban a késői 1990-es évek tinédzser nagyágyúit tudták megszerezni akár csak egy pár perces szerepre is. Így például Jaden Pinkett Smith (Mátrix: Újratöltve és Forradalmak), Heather Graham (Boogie Nights, Másnaposok), Sarah Michelle Gellar (Kegyetlen játékok, Buffy, a vámpírok réme), Timothy Olyphant (Die Hard 4.0, A törvény embere), Jerry O'Connell (Állj mellém!, Carter), Luke Wilson (Sulihuligánok, Tenenbaum, a háziátok) vagy éppen Selma Blair is feltűnik a filmben (az utóbbi mondjuk csak a hangját kölcsönözte) - de a szemfülesek Tori Spelling castingolásán is jót fognak nevetni.
És hellyel-közzel pontosan ez a sztárparádé, valamint a frissített kommentár adja a Sikoly 2. sava-borsát. Ténylegesen egy nagyobb költségvetésű, kibővített Sikoly 1-et nézünk, de olyannyira erős az atmoszférája, a karakterei és nem utolsó sorban a metasága, hogy túllendülünk ezen, nem rójuk fel hatalmas hibaként, mert működik, mert eléri a célját és mert a végletekig szórakoztat. Nem egy tökéletes folytatás, vannak ezek mellett is hibái, de a játékidő közben ezeket nem érezzük annyira fajsúlyosnak. Sidney Prescott továbbra is az egyik legjobban megírt és eljátszott női karakter, Randy filmes narratívái a leglaikusabb nézőknek is kisgyermekes grimaszt csalnak az arcra, Dewey és Gale között igencsak működik a kémia, a gyilkos Ghostface jelenléte pedig még mindig fenomenális. Soha rosszabb folytatást!
Értékelés: Kifejezetten jó
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra!