Hirdetés

Anna - Kritika

|

Láttuk az év legjobb pocsék filmjét.

Hirdetés

Egészen döbbenetes belegondolni, hogy Luc Bessonnak valamikor - nem is annyira régen - olyan filmeket köszönhettünk, mint a Léon, a profi, a Taxi vagy Az ötödik elem. A Lucy, de talán még a Valerian sem hat annyira szélsőségesen az előbb említett remekekhez képest, mint a rendező legfrissebb produkciója, ami szinte minden porcikájában olyan, mintha egy lelkes amatőr készítette volna. Ha nem is a szándékának megfelelően, de az Annán egy jó társasággal és kellő humorérzékkel viszont még így is lehet egy jót szórakozni.

Hirdetés

Az Anna elég erőteljesen a Vörös veréb és bármelyik bugyutább kémtörténet felvizezett kombinációja: adott Anna (Sasha Luss), egy gyönyörű orosz lány, aki nyomorúságos életéből egyedül a KGB-n keresztül törhet ki, a szervezet pedig rövid időn belül egy szuperügynököt kreál a fiatal lányból. Adná magát, hogy egy Nikita-szerű akció-thrillerrel öblíti le Besson az elmúlt évek fiaskóit, ám erről (utólag csalódást keltő módon) szó nincs, az Anna mindösszesen két jelenet erejéig mutat bárminemű akciót. Tény, ekkor a film átcsap egy lájtosabb női John Wickbe, ami kifejezetten jól állt Annának, épp ezért nem tudom hova tenni, hogy miért nem ebből láttunk többet minden más helyett, mialatt Besson alkotása önmaga paródiájává vált a történet végére. Érezhető, hogy a francia filmes elsődleges szándékai között szerepelt egy olyan női kém ábrázolása, aki gyakorlatilag a bevásárlástól, mosogatástól és az "ura" napvégi verésétől jut el olyan szintre, ahol a film állandó hangoztatása szerint nincs riválisa, a néző ebből viszont mit sem lát. A probléma ott kezdődik, hogy az ilyen és ehhez hasonló, főleg manapság egyre érzékenyebbé váló témákat az Anna borzasztó primitíven és egyszerűen kezeli, ami erőteljesen a visszájára sült el.

Nagyon szexi, és nagyon tud sakkozni - szajkózza két jelenet között állandó jelleggel az Anna a címszereplőjéről, ez a rövid jellemzés pedig többnyire a filmet is jól keretbe foglalja. Ha valaki életében először lát majd kémfilmet, akkor az Anna röhejesen egymásra halmozott, legalább hat(!) csavarja talán még működhet is. Ám ha láttunk már korábban BÁRMIT a műfajban, akkor garantáltan az év egyik legnagyobb blődségében lesz részünk. Besson hiába szerette volna hangsúlyozni Anna erős női mivoltát, a végeredmény mégis egy olyan karakter lett, akinek egy úgy-ahogy decensen megírt sor nem hagyja el a száját, céljait pedig a korábban már említett két jobban sikerült akció szegmensen kívül csak és kizárólag szexuális vonzerejével, vagy ahogy maga a film is több ízben szeretett fogalmazni: dugással és keféléssel éri el. A sértően egydimenziós, trashfilmekre jellemző tálaláson az sem segít, hogy az Annát alakító Sasha Luss ugyan nem lóg ki negatív értelemben a filmből, de érezhető, hogy nem színészkedéssel keresi a kenyerét. Tehát adott egy főhősnő, aki papíron is legjobb esetben három érdemi tulajdonsággal bír, de még azokat is csak elégséges szinten tudja közvetíteni a szerepet megnyert hölgy - és még így is a film legkonzisztensebb eleméről beszéltünk.

Ahogy Luc Besson bánik az idővonalakkal, azt még Christopher Nolan is megirigyelte volna, hát egyszerűen imádni való ez a film! Az Anna a játékidő első órájában - ha jól számoltam - öt, de minimum négy alkalommal operál "X évvel később" ugrásokkal, teszi mindezt olyan indokolatlan és szembetűnő módon, hogy az ember akkor is azonnal kiszúrná a cselekmény később "csavarossá" váló pontjait, ha szándékosan nem akarná. Minden rosszindulat nélkül mondom, hogy a harmadik ilyen húzás után már őszintén nagyon jól szórakoztam Besson produkcióján, amit a leendő rendezők többsége valószínűleg vizsgafilmként sem merne felvállalni. Rövid időn belül beláttam és be is kellett látnom magamnak, hogy az Anna nem egy közepesen gyenge hollywoodi termés, hanem egy magas fordulatszámon pörgő trashfilm - az viszont a legjobb fajtából. Még azzal együtt is, hogy néhány tudatosan önreflexív jelenettől függetlenül Besson filmje indokolatlanul komolyan vette magát. Ez főleg az olyan visszatérő snittek fényében vicces, minthogy a cselekmény féltucat, imádni valóan eltúlzott csattanóját rendre csak és kizárólag azzal a ténnyel magyarázták, hogy Anna márpedig kiválóan tud sakkozni!

Nagyon fura ez, mert az Annát minden porcikájában egy végtelenül pocsék és néhol már-már ártalmas produkciónak tartom, a játékidő felétől mégis kezdett a szívemhez nőni ez az egész. Hisz itt van a csodás Helen Mirren, aki karrierje során talán most először hozott ennyire irritáló és elcseszett karaktert, mint a KGB állandóan kesergő, veterán Olgája. De valószínűleg Cillian Murphy és Luke Evans se nagyon tudják utólag, hogy mit kerestek ők ebben a filmben - bár mindkettőjüknek köszönhetünk jó néhány kínos jelenetet, a prímet egyértelműen a felfoghatatlanul ostoba gardróbos egysnittes (!) viszi, aminek hála mostanáig szekunder szégyenérzetem van. Mindez egy ezerszer látott kettősügynök sablontörténetre felhúzva, ami a paródiákat megszégyenítő, egymásra halmozott csavarjaival együtt is következetesen, könnyen visszafejthetően lett megírva. Ez ugyan nem javít semmit, de nem tudok nem szimpatizálni Besson azon hozzáállásával, amit a Lucy esetében is éreztem: ezt az embert valószínűleg semmilyen filmkészítői alapelv vagy szabály sem érdekel, hanem olyat és úgy rendez, ami szerinte jól fog kinézni meg hangozni a vásznon, ennyi. Utána meg lesz, ami lesz. Nem túl progresszív hozzáállás, de ennek is megvan a maga bája.

Ha karót nyelt kritikusként, vagy az idejét egy picit is becsülő nézőként nézzük az Annát, akkor egy rendkívül színvonaltalan, sekélyes és indokolatlanul elnyújtott kétórás bohóckodást kapunk, amit akciófilmnek a lehető legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk. Ha egy "Vörös veréb Lightot" várunk, és előtte soha egyetlen kémes sztorit sem láttunk még, akkor talán még működhet is a film a maga módján. Az igazi szórakozási faktor mégis az Anna imádni valóan blőd jeleneteiben, a zavarba ejtő komolysággal tálalt, vállalhatatlanul ostoba dialógusaiban és a könnyedén parodizálható, mémekért üvöltő pillanataiban van. Társaságban, egy ivós játékkal megtoldva (szigorúan otthon!) kifejezetten jó szórakozást nyújthat az Anna... de úgy mi nem?!

Anna

Kinek Ajánljuk
  • Azoknak, akik még soha nem láttak kémfilmet.
  • Akik nem bánják, ha a főhősnő amennyire csinos, olyannyira üres.
  • Akik képesek szeretni egy filmet annak vállalhatatlan mivoltáért.
Kinek Nem
  • Azoknak, akik elhitték, hogy ez egy akciófilm lesz.
  • Akik olvastak vagy láttak korábban bármilyen kémtörténetet.
  • Akik egy picit is érdekes cselekményre vágynak.
  • Akiket kiakasztanak a milliószor látott klisék és a komolyan vehetetlen dialógusok.
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.