Hirdetés

Batman: Kezdődik! - Kritika

|

Egy nimbuszát vesztett szuperhős méltóságát visszaadni nem könnyű, de Christopher Nolannek abszolút sikerült.

Ez az írás csupán egy hosszabb Facebook-posztnak indult, de aztán rájöttem, hogy ez a film többet érdemel annál, mindazonáltal a tárgyilagosság látszatát ezúttal igyekszem elkerülni. Batman-rajongó énem annak idején már nagyon ki volt éhezve arra, hogy visszatérhessen Gothambe, mindenféle színkavalkád és ripacs karakter nélkül. Mégis, amikor majd 12 éve egy forró júliusi napon (hozzánk egy hónappal később érkezett) beültem a hűvös moziba, csupán annyi információ volt a birtokomban az előzetesek alapján, hogy ez a feldolgozás komorabb, realisztikusabb lesz, mint elődei, továbbá annyi színész (és nem sztár) van benne, hogy a plakátra is nehezen fértek fel. Mégis amikor elérkeztünk a stáblistához Hans Zimmer és James Newton Howard robosztus zenéjével a fülemben én is (denevér)szárnyra kapva baktattam hazafelé.   Ha van az elmúlt 10-15 évben olyan film, amelyikért mind a mai napig, 100. megtekintés után is képes vagyok rajongani, akkor az Christopher Nolan Sötét Lovag-trilógiájának a nyitódarabja. Igen, szeretem a folytatásokat is, de mégis ebben van a legtöbb emóció, ráadásul az a fajta, ami képes is arra, hogy megérintsen. Arról nem is beszélve, hogy ez az egyetlen olyan Batman film - nem csak a szent hármasból, hanem a figura összes eddigi mozgóképes felbukkanása közül - amelyik ténylegesen Batmanről szól és nem lopja el a showt valamelyik nemezise (a LEGO Batman - A filmet most tekintsük inkább szeretetteljes hommage-nek). Nolant a legenda a képregényekben is csak nagy vonalakban elmesélt eredete foglalkoztatta, valamint főhőse, és annak is a megszállottsága: hogy mi hajtja éjszakáról éjszakára, bűnözőket laposra verve. Éppen ezért nem csupán hőse lelkének a mélyére ásott, hanem annak szülővárosát, Gothamet is bűntől és korrupciótól mocskosan festette meg, amiért a hős mégis képes lenne az életét adni. Ha hasonlattal kellene élnem, akkor olyan, mintha a szerelmünk a drog rabja lenne és csak mi tudnánk visszarángatni a valóság talajára.

Hirdetés

Nolan pedig lényegében eme két szereplőre, Bruce Wayne-re és magára Gothamre húzza fel filmje központi sémáját: a bosszú, a bűn, az önbíráskodás és az igazságszolgáltatás sajátos, egymástól sokszor nehezen elválasztható mezsgyéjére és az ezek közötti határok átlépésére, valamint azok következményeire. Pont ezért is a szériából a kedvenc antagonistám Ra's Al Ghul: ő nem a káoszért pusztít, mint Joker vagy a terrorért, mint Bane, hanem egy jobb világért. Pont azért félelmetes és ijesztően valóságos, mert nemcsak a jó szándék, a jóság álarca mögé rejtőzik, hanem mert szavaiban van ráció. Szimpátiánkat pedig már azzal elnyeri, hogy Liam Neeson, a bölcsesség és a nyugodtság megtestesítője kelti életre, aki már jóval az Elrabolva előtt képes volt elkenni akárkinek a száját, nem csak az öklével, hanem szavaival is.

A film másik központi témája pedig maga a félelem, ami elindította Bruce Wayne-t a Sötét Lovaggá válás rögös útján azon a végzetes éjszakán, amiről hiába tudod, hogy bekövetkezik, minden egyes alkalommal a szívedig hatol és összeszorul a torkod, ha csak meghallod azokat a lövéseket, majd annyira egyedül maradsz, mint a kis Bruce. És megérted, hogy miért teszi azt, amit és ahogy haladunk előre a cselekményben a főhőssel együtt mi is ráébredünk arra, hogy az a már sokat emlegetett határvonal milyen vékony is valójában. Erre pedig az itt pont kellő játékidővel rendelkező antagonisták világítanak rá: míg az önbíráskodást és annak eszmék mögé csomagolt önigazolását Ras Al Ghul, addig a félelmet és annak terrorját Jonathan Crane, azaz a Madárijesztő testesíti meg. Ezek helyes használata és azok felismerése teszi Batmant azzá, aki. Ha a saját kezünkbe vesszük az igazságszolgáltatás minden szegletét, akkor mi sem vagyunk jobbak azoknál, akik ellen küzdeni akarunk, a félelmet pedig meggondolatlanul mindenki ellen fordítani, csak azt bizonyítja, hogy az minket is felemésztene. Éppen ezért szövetségesei is elengedhetetlenek ebben a harcban: a korrupciótól még meg nem fertőzött ügyvéd és gyerekkori barát Rachel, a becsületességét és tisztaságát a város mocskában végletekig megőrző Gordon, vagy a morális iránytűként (is) szolgáló Alfred, nem beszélve egy igazi lovag páncélzatáról gondoskodó Foxról. Az ő segedelmükkel képes gyilkosság nélkül igazságot szolgáltatni, a félelmet pedig azok ellen fordítani, akik félelmet keltenek másokban.

Hirdetés

Atmoszférája pedig velőtrázóan depresszív, amibe címszereplője hoz reményt, nem csupán nézőjének, hanem jó pár szereplőjének, elsősorban szövetségeseinek, akik sikeres kirángatása az apátiából a bizonyíték arra, hogy nincs veszett ügy, csak ha veszni hagyjuk, vagy nem akarjuk látni és inkább porig égetjük az erdőt. Ebben pedig Nolant színészei egytől egyig segítik: Bale rezignált nyugalmat sugárzó arcából sugárzik az elszántság, Gary Oldman pozitív karakterként is maximálisan megállja a helyét, Cillian Murphy Madárijesztőjének pedig nem szükséges félelemtoxin ahhoz, hogy a hideg kirázzon minket tőle. Még a sokat szidott Katie Holmes is abszolút korrekt, de szerepében látványosan nincs több, mint a főhős (szó szerint) a szomszédcsaj típusú szerelme. A nagy öregek, mint Hauer, Caine, Freeman, Wilkinson, de legfőképp a már emlegetett Neeson mind megkapják a maguk jutalomjelenetét.

Hirdetés

Nolan vitathatatlan érdeme viszont az, hogy ezt az alapvetően földtől elrugaszkodott világot tökéletesen vegyítette a realizmussal és a szereplők komplex lélektanával, miközben hollywoodi produktumhoz illően nem felejtette el az elsődleges feladatát, a szórakoztatást sem. Noha hivatkozási alapnak A Sötét Lovagot szokták emlegetni Hollywood sötétbe forduló, realista trendjei kiindulópontjaként, az éber védelmező - és még sok más társa előtt - fektette le egy legendás trilógia betonbiztos alapjait, és ezzel együtt adta vissza egy néma őr méltóságát.

Batman: Kezdődik!

Kinek ajánljuk
  • Akiket mindig is érdekelt egy legenda eredete!
  • Akik szeretik, ha a hős világa minden ízében komolyan vehető!
  • Vagy ha elvárják, hogy a karaktereknek fajsúlyos színészek adjanak hangot!
Kinek nem
  • Akik szerint Batman ne legyen már realisztikus!
  • Vagy akik a mellbimbós ruhára esküsznek!
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.