Tavaly meglepően sok film foglalkozott a problémás tinédzser, fiatal felnőttkori problémakörökkel, ahol rendre előkerültek a szexuális hovatartozás, illetve a drogfüggőség viszontagságai. A Csodálatos fiú, az Eltörölt fiú és mostani alanyunk, az Egy fiú hazatér is ezeket a problémákat taglalja, ráadásul ez utóbbi két filmnek ugyanaz a főszereplője, a szuper-tehetséges Lucas Hedges személyében. Külön érdekes, hogy az Egy fiú hazatért a főhős apja, Peter Hedges írta és rendezte. De vajon lehet-e újat mondani még ebben a zsánerben?

A 77 napja tiszta Ben (Lucas Hedges) hazatér a rehabról, hogy együtt legyen a családjával karácsonykor. Édesanyja, Molly (Julia Roberts) kitörő örömmel fogadja, noha a família többi tagja szkeptikus és nem bíznak az egykori drogfüggő srácban. Ben 24 órát kap, hogy bizonyítsa: képes tiszta fejjel és őszintén részese lenni a közösségnek.

Az idősebb Hedges rögtön a dolgok közepébe vág, ahogy Ben betoppan a karácsonyi készülődés közepette, a reakciók pedig borzasztóan szélsőségesek. A húga és nevelőapja látni se bírják, mostohatestvérei és a kutyája imádják, anyja pedig egyszerre boldog és aggódja őrültre magát. Ez a felütés egy érdekes élt ad a történetnek, ugyanis mit látunk a fiúból? Egy megtört lelket, aki kétségbeesetten törekszik a jóra és minden erejével azon van, hogy feledtesse a múlt hibáit. Igen ám, de mi nézők akarva akaratlanul is empatikussá válunk, mert fogalmunk sincs róla miért utálják, vagy mire fel ez a nagy bizalmatlanság (leszámítva persze a tényeket, konkrétumok nélkül). Szeretnénk, hogy minden jóra forduljon, de az idő előrehaladtával egyre több titok lát napvilágot. Ben sötét múltja, hogy mikre volt képes a kábítószerért, milyen ügyletekben vett részt és milyen következményekkel járt az ő felelőtlen és züllött életmódja. Vajon tényleg képes megváltozni? Vagy mindez csak egy nagy színjáték, hogy pénzhez vagy gyógyszerhez juthasson? Hedges kiváló érzékkel keveri a kártyákat és képes kételyek közt tartani minket. Teljesen átérezhető az anya bizalmatlansága, aki még a toalettre sem engedi ki egyedül a fiát, mégis igyekszik megbízni és odaadással gondoskodni róla. Ben pedig láthatóan képes a fejlődésre, ugyanakkor figyelmeztet, hogy ne bízzanak benne.

Borzasztóan nehéz élethelyzet ez, olyan szituációkkal, amik kikezdik az ember idegrendszerét és lelkét egyaránt. Mielőtt azt hinné bárki, hogy az Egy fiú hazatér egy faltól-falig dráma, a rendező lép egy merészet és átvált thrillerbe. Ben múltja és alvilági kapcsolatai miatt történik valami, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A meghitt ünnep rémálommá változik, anya és fia pedig pontot akar tenni az ügy végére. Egyre jobban tisztul a kép és pokolian erős jelenetekkel prezentálják, hogy mi vezetett idáig. Molly beszólása az orvos felé, aki gyógyszerekre szoktatta Bent, a feszült várakozás a drogdíler házánál, vagy épp annak a szülőnek a meglátogatása, akinek lányának haláláért Ben a felelős. Hedges pazarul ragadja meg a következmények ridegségét, ugyanakkor nem feledkezik meg a szeretetről. Olyannyira nem, hogy az igazi főszereplő nem is a fiú, hanem az anya, Molly. Aki soha nem adja fel és bárit megtesz azért, hogy kihúzza gyermekét a bűn mocskából. A mondandó kétségtelenül működik, a feltétel nélküli szeretet üzenete elévülhetetlen, de a cselekmény helyenként kissé csapongóvá válik. A műfajok közti lavírozás egyszerre teszi változatossá, ugyanakkor hajalmos túlzásokba esni. Ez leginkább a zárásra igaz, ami fajsúlyossága ellenére túl hirtelen vágja el a történetet. Nyilván tovább lehet és tovább is kell gondolni, de egy klasszikusabb értelemben vett epilógus jól állt volna a filmnek.

Lucas Hedges rutinból hozza a problémás srác karakterét. A régi városban és az Eltörölt fiúban is ezt nyújtotta, de amíg ilyen magas színvonalon teszi, egy rossz szó nem érheti. Julia Roberts sosem volt nagy kedvencem, ráadásul rég nem alkotott maradandót, az aggódó és odaadó anya szerepkör azonban remekül áll neki újabban. Az igazi csodában is kiváló volt, itt talán még azt a teljesítményt is túlszárnyalja a helyenkénti teátrálisság ellenére.

Az Egy fiú hazatér nem lett tökéletes, olykor kissé hullámzó, hajlamos túlzásokba esni és a zárása is kissé furcsa, nem feltétlenül jó értelemben. Ennek ellenére erőteljes drámával operál, ami rávilágít a rossz döntésekkel járó következményekre, a saját démonokkal való küzdelem nehézségére, illetve a szeretetteljes közeg erejére. Mindezt úgy éri el, hogy a cselekmény mindössze egy napot ölel fel. Nem lesz tőle jobb kedvünk, de aki vevő a különleges, helyenként thrillerre hajazó emberi drámákra, az semmiképp se hagyja ki Ben kálváriáját.