A pandémia kezdetén robbant be a Netflixre Chris Hemsworth, a Russo-tesók, illetve Sam Hargrave akcióorgiája, az Extraction - ami magyarul a hangzatos Tyler Rake: A kimenekítés (továbbiakban A kimenekítésként hivatkozok rá) címen uralta le a nézettségi listát néhány hét erejéig. Három évvel később, immáron a pandémiás periódust követően, itt a folytatás, amire mindenki visszatért az első felvonásból a fentebb említett listából.
Már az előző film is egy olyan snittel zárult, ami sejtette, hogy a címszereplő túlélte a dakkai kalandot, a második felvonás pedig némileg unortodox módon Rake folyóba esését követően veszi fel a fonalat, hogy lineárisan bemutassa a főhős túlélésének mérföldköveit. Rake Ausztriában vonul nyugdíjba a kutyájával és néhány csirkével, hogy egy titokzatos összekötő (Idris Elba) hatására ismét felvegye a zsoldját.
Ezúttal Banglades helyett Grúziában kell akcióznia Rake-nek, ahol egy helyi börtönből kell kiszabadítani egy országos bűnözőnek a feleségét és két gyermekét - akikhez történetesen személyi szállal kötődik, mivel volt feleségének a húgáról és annak gyerekeiről van szó. Ezzel nemcsak azt magyarázza a forgatókönyv, hogy Rake miért is tér vissza a csihipuhi közepébe, hanem megnyílik a lehetőség arra, hogy jobban megismerjük a címszereplő múltját.
A kimenekítés 2 nem akarta túlgondolni, hogy a lehetséges folytatástípusok melyikét válassza, úgyhogy átemelt minden pozitívumot az első részből, ám új helyszínekkel, viszont a második részekre jellemző világépítés, világbővítés helyett inkább a címszereplő karakter megismertetésére helyezi a hangsúlyt. Persze ezt a drámai megközelítést továbbra is akciófilm keretek között szabad értelmezni, hiszen a fókuszban az akciójelenetek maradnak.
Akiknek tetszett az első rész zúzdája, ők most sem fognak panaszkodni, hiszen mind a börtönben, mind az Ausztriában látott szekvenciák kellőképpen bűzlenek a tesztoszteronszagtól. Akik a Russo-tesók írói jelenléte, no meg a rosszemlékű A szürke ember miatt vonakodnának a megtekintéstől, azoknak is van egy jó hírünk: egy jóval reálisabb és következményekkel bíró világot kapunk itt, mint a Ryan Gosling-féle agymenésben. Itt ugyanis, amikor egy európai nagyváros közepén tör ki egy tűzpárbaj, a helyi elit alakulatok rögtön a helyszínen teremnek. Funkció tekintetében persze sokat nem dobnak a latba ezek a kommandósok, de legalább a látszatát megteremtik annak, hogy nem csak egy próbahelyszínen, a világtól izoláltan forgattak/történtek az események.
Chris Hemsworthnek még mindig jól áll Tyler Rake szerepe, az őt segítő testvérpár, Nik (Golshifteh Farahani), illetve Yaz (Adam Bessa) pedig szintén sokkal autentikusabban adják el a zsoldos alakulat látszatát, mint például a Citadella főszereplői teszik azt a kémes világban. A probléma ezúttal az ellentétes oldalon állóknál merül fel: Zurab (Tornike Gogrichiani) jelenléte hiába tekintélyt parancsoló, sajnos a karakter végtelenül egysíkú motivációval hajtja magát és társait előre. Az a tipikusan azért annyira gonosz, mert ilyennek írta meg a forgatókönyv szerep, ami a fináléban fog nagyon szemet szúrni.
Nála jóval problémásabb a kimenekítendő család, azon belül is a fiatal Sandro (Andro Japaridze) karaktere. Túl keveset kapunk a családi hátteréből, ahogy a Rake-kel való kapcsolatából is - ennek ellenére olyan fordulatokat láthatunk tőle, hogy azt példaként lehetne mutogatni a Hiteltelen karakterek teremtése című kurzuson. És nem, az nem magyarázat, hogy egy kamasz fiúról van szó, akit könnyen meg lehet vezetni.
Persze Sandro baklövései nélkül a film két óra helyett 60 percesre rövidült volna. Sajnálatos, hogy a forgatókönyv eme passzusát nem sikerült kreatívabban áthidalni, de szerencsére még ez a két óra sem tűnik örökkévalóságnak. A kimenekítés 2-ben ugyanis patikamérlegű pontossággal vannak adagolva az akcióval teli és a csendesebb jelenetek: előbbiek kellőképpen el vannak nyújtva ahhoz, hogy méltán nevezzük akciófilmnek A kimenekítés 2-t, míg utóbbiak pont megadják azt a lélegzetvételnyi kis pauzát, amire egy 30-50 perces folyamatos zúzás után szüksége van a nézőnek is.
A kimenekítés 2 nem tudott szintet lépni, ám szerencsére nem is lett rosszabb az elődjénél. Kérdés, hogy a harmadik részre, amit a film is felvezet, no meg a Netflix is bejelentett a napokban, mernek-e változtatni a formulán és valami új irányba terelni a franchise-t. Ugyanis másodjára még elnézhető az önismétlés, ám harmadjára már rezegni fog az a bizonyos léc.
