60. születésnapját ünnepelte a minap a kortárs film egyik legmeghatározóbb rendezője, aki egyúttal az egyre inkább megfogyatkozó szerzői filmesek táborának is képviselője. Quentin Tarantino alkotói (és személyes) stílusa megosztó ugyan, de egy annyira változatos, állandóan megújuló életműről beszélünk, melyben preferenciától függően szinte bárki megtalálhatja a számítását. Tarantino úgy csinált és csinál a mai napig mainstream filmet, ahogy előtte senki, ezzel pedig egy teljesen új, más fajta minőséget hozott a népszerű filmek világába.
Tisztelegve zsenije előtt, szerkesztőségünk összeült és kialakított egy összesített toplistát az életmű eddigi állomásaiból. Sokatmondó azonban, hogy a mezőny sereghajtója is egy abszolút minőségi film, így talán nem érdemes torokra menni a sorrendet látva.
9. Grindhouse - Halálbiztos
A sort kapásból egy különleges darab nyitja meg, hiszen a Grindhouse egy double feature produkció, mely gyakorlatilag két film az egyben: Tarantino Halálbiztosa mellett ugyanis Robert Rodriguez Terrorbolygója is az exploitation-csomag részét képezi. A listánk összeállítása során persze Tarantino fekete komédiával megfűszerezett akció-thrillerét értékeltük, mely 2007-ben a Grindhouse gyenge mozis fogadtatását követően önálló filmként is elérhető lett. A fiatal nőket egy "halálbiztos" járgánnyal gyilkolászó kaszkadőr szerepében pedig nem kisebb nevet, mint Kurt Russellt láthattuk. A Halálbiztos még a problémás tempójával együtt is egy szórakoztató film, mely elsősorban az exploitation ("kizsákmányoló") mozi képviselői előtt tisztelgett.
8. Jackie Brown
Érzésem szerint a Jackie Brown talán a legkevesebbet emlegetett Tarantino-produkció, pedig az Elmore Leonard Rum Punch című regényén alapuló rendezés még ma is egy jól összerakott bűnügyi film élményét nyújtja. A címszereplőt Pam Grier alakítja, aki egy pénzcsempészésen rajtakapott légiutas kísérő, ám később még ennél is komolyabb bonyodalmak alakulnak ki a nő körül. A filmben többek között feltűnnek még olyan nevek is, mint Samuel L. Jackson, Bridget Fonda, Michael Keaton vagy épp Robert De Niro, de Grierrel egyetembe Tarantino filmje Robert Forster pályafutásának is új lendületet adott. A Jackie Brown egyébként máig a rendező egyetlen adaptált története, mely ugyan nem olyan kiforrott filmnyelvi eszközökkel dolgozik, mint Tarantino későbbi filmjei, de még így is egy nyugodt szívvel ajánlható darabról beszélünk.
7. Django elszabadul
Tarantino első, ámde nem utolsó westernje valószínűleg a mester egyik, ha nem a legelrugaszkodottabb produkciója, már ami azt illeti, hogy mennyire kavarja fel egy klasszikus zsáner állóvizét. A Jamie Foxx, Christoph Waltz és Leonardo DiCaprio fémjelezte Django elszabadul a 2 Oscarja mellett egyébként sokaknak a kedvenc Tarantino-mozija is egyben, épp ezért joggal adhat szemöldökráncolásra okot, hogy a mi listánkon viszonylag hátul szerepel Django vérgőzös sztorija. Ugyan abszolút értékeljük a westernek jellegzetességeinek újragondolását, a rapdalokkal újragondolt hangulatiságot, ahogy az egytől-egyig kiváló alakításokat is - ám mégis konszenzusban voltunk annak kapcsán, hogy a felszabadított Django története valahogy nem tudott velünk annyira rezonálni, mint azt szerettük volna.
6. Volt egyszer egy… Hollywood
Az életút egy különleges állomásához értünk, amiről már a megjelenés előtt is jól tudtuk, hogy kifejezetten fontos szerepet tölt be Tarantino életében. Ezzel együtt az egyik legmegosztóbb filmjéről is beszélünk, hiszen egy olyan a '60-as évek Hollywoodjának bűvöletében megfogant hangulatfilmet kaptunk, ami Sharon Tate színésznőnek is emléket állít. A lassú folyású, első blikkre talán még céltalannak is tűnő sztorizgatás viszont abszolút az a fajta belemerülős élmény, amit minél többször lát az ember, annál szívesebben ül vissza Leonardo DiCaprio és Brad Pitt mellé egy kis autózásra.
5. Aljas nyolcas
Ha sem a Volt egyszer egy Hollywood regényadaptációját, sem egyetlen interjút nem olvastunk volna Tarantinoról, akkor is egyértelmű lenne, hogy a rendező odáig van a vadnyugat miliőjéért. Pályafutásának második westernje viszont egy merőben más jellegű produkció, mint a 2012-es Django elszabadul volt, hiszen egy klasszikus egyhelyszínes, ámde több szereplős kamaradarabot hozott az Aljas nyolcas, mely egy olyan műfaj, amit Tarantino már korábban játszi könnyedséggel tett a magáévá. Listánk ötödik helyezettje gyakorlatilag a kánaán volt azok számára, akik a mestert az ő kiszámíthatatlan, pattogós párbeszédei miatt szeretik elsősorban, hiszen az Aljas nyolcas remekül megírt karakterei bizony most nem revolverekkel, hanem elsősorban szavakkal párbajoztak a kíméletlen wyomingi tél fogságában.
4. Kutyaszorítóban
Azért nem kis tehetség kell ahhoz, hogy valaki egy olyan filmmel debütáljon a szakmában, mint ahogy azt Tarantino tette az 1992-es Kutyaszorítóbannal. Unortodox gengszterfilmje egyúttal első kamaradarabja is volt, aminek fordulatos cselekménye szinte a teljes játékidő során egyetlen raktárhelyiségben zajlott, ahol egy borzasztóan elsült ékszerrablás résztvevői próbáltak a végére járni, hogy ki a besúgó közöttük - olykor nem éppen humánus eszközökkel. Tarantino rendezői bemutatkozása parádés alakításokat, pattanásig feszített pillanatokat és egy filmtörténeti lezárást adott a nézőnek, mindezt pedig végtelen magabiztossággal szállította az akkor még zöldfülűnek számító rendező. Nincs mit tagadni: kapásból egy klasszikussal nyitotta meg karrierjét Tarantino, amit mind a mai napig élmény újranézni.
3. Kill Bill 1-2
Listánkon Tarantino egyik, ha nem a legszemélyesebb alkotását mi is úgy kezeljük, ahogy azt eredetileg ő is szánta: hiába a két felvonásra bontás, a Kill Bill bizony egyetlen történet, ami jelen cikk írója szerint nemes egyszerűséggel a legjobb film is, amit valaha készítettek. Szerkesztőségünk demokratikusságát mi sem bizonyítja jobban, hogy Quentin Tarantino és Uma Thurman közös bosszúsztorija így is csak a lista dobogójának legalsó fokára állhatott fel. A halálból visszatérő Menyasszony filmje úgy tudott egy piszkosul eredeti és utánozhatatlan élménnyé válni, hogy annak szinte minden aspektusát átemelte valahonnan Tarantino. A Kill Bill egy hommage Tarantino kedvenc harcművészeti filmjei és olasz westernjei előtt, de a grindhouse mozik szeretete is egyértelműen átjön a látottakból. Halálosan stílusos és szokatlan módon érzékeny film a Kill Bill, mely úgy tudott beszélni az anyaságról is, ahogyan arra előtte nem is gondoltunk volna, hogy lehetséges.
2. Ponyvaregény
Talán most derült ki összeállításunk legnagyobb meglepetése, hiszen a legnagyobb modern kultklasszikusként emlegetett Ponyvaregény nálunk csak a második helyen végzett a szerkesztőségi népszerűségi versenyen. A John Travolta és Samuel L. Jackson duójával fémjelzett, remek humorral működő gengszterdráma valószínűleg az egyik, ha nem a legtöbbet idézett film valaha, ahogy minden második jelenete is beleégett a közönség kollektív emlékezetébe - függetlenül attól, hogy ki milyen típusú filmekért rajong. A Ponyvaregény legnagyobb erénye, hogy szinte beazonosíthatatlan, definiálhatatlan, hogy mitől vonzza annyira az ember figyelmét és tekintetét, ahogy azt már lassan három évtizede szüntelenül teszi. Kiállta az idő próbáját, sőt, Tarantino egy olyan klasszikust alkotott a képében, ami ahogy múlnak az évek, egyre nagyobb kultusznak örvend. Megkerülhetetlen, és ezzel mi sem vesztünk össze.
1. Becstelen Brigantyk
Ha nem is hatalmasnak, de mindenképp meglepetésnek mondható, hogy Quentin Tarantino második világháborús, piszkosul szemtelen drámája hódította el a szerkesztőségi rangsorunk első helyét. Ugyan keveseknél szerepelt a lista legtetején Brad Pitt jutalomjátéka, ám következetesen mindannyiunknál ott szerepelt a legjobb háromban Hitler megperzselése, ami egyúttal jól szemlélteti a Becstelen brigantyk erényeit is. Elemeit nézve szinte minden kategóriában találunk erősebb alkotást a Tarantino-életműből, a nagy egészt tekintve viszont egy rendkívül kiegyensúlyozott, szórakoztató és stílusos alkotásról van szó, ami szinte mindent magában foglal, amiért az alkotót szeretni (vagy inkább imádni) lehet. Frenetikusan jó színészi alakítások - Christoph Waltz és Daniel Brühl annyira zseniális nácik voltak, hogy kicsit rájuk is égett ez az archetípus -, a második világháború egy izgalmas, korábban még nem látott módon történő újramesélése és ikonikussá vált jelenetek tömkelege miatt imádjuk újra és újra felidézni ezt az alternatív történelmi filmet. Szép csendben, kiegyensúlyozott teljesítményével pedig meg is szerezte a Quentin Tarantino-toplistánk első helyét.
