A néző képes elfogadni a fikció valóságát, amennyiben az magához mérten konzekvens, a Nappali műszak (angolul Day Shift) azonban még a saját logikáját sem követi. Jamie Foxx vámpírölős kalandja újabb darab, ami jobb, ha elmerül a Netflix süllyesztőjében.
Bud (Jamie Foxx) medencetisztítónak álcázva vadászik, ám egy nap Audrey (Karla Souza), a hírhedt vámpír tyúkszemére lép, mikor olyan élőhalottat tesz el láb alól, akit nagyon nem kellene. Fő motivációja az ölésben, hogy pár napja van összeszedni egy nagyobb összeget, különben elveszíti a családját.
Faék egyszerű karakterekkel és történettel is lehet készíteni könnyed nyári limonádét, így alapvetően nem a sablonszerűség a Nappali műszak legnagyobb hibája. Laza "dude with a problem" forgatókönyv egy verhetetlen főhőssel, egy hataloméhes, bosszúvágytól hajtott antagonistával, meg egy halom humorforrásnak és segítőnek szánt mellékszereplővel. Ezekkel nem az a baj, hogy gyakorlatilag minden második akcióvígjátékra ráhúzhatóak. Hanem sokkalta az, hogy a dialógusokon érződik, ahogy a szereplők kényszeresen próbálják informálni a nézőt, és nem egymást (pl. Audrey kiselőadást tart egy veterán szemfoggyűjtőnek a vámpírkultúrából). Hogy az akciók - azon túl, hogy csak mérsékelten izgalmasak - kellemetlenül, sőt túlzóan ellent mondanak a fizikai törvényeinek (persze, vámpírok sem léteznek, de nem attól lesz valami látványos horror, hogy folyton kicsavarodott testtel vonaglanak vagy métereket repülnek egy golyótól) vagy hogy a háttértörténettel vajmi keveset törődtek.
Mindezek mellett a film a határidő-logikára épülő narratíváját is elengedi: bedobja mint katalizátort, majd nem derül ki, sikerült-e a pénzt időre megszerezni. Sokkal inkább úgy tűnik, Bud megpróbáltatásai a család újraegyesülésének érdekében adódnak, miközben a film végén kiderül, hogy szilárd megfontolásból költöztek szét egymástól a feleségével. Emiatt Bud belső szükségletei sem tisztázottak, hiszen szinte bármikor hazamehetett volna a családjához.
Hiába indít a film big banggel, az ember már akkor is azon gondolkodik, mennyire lesz bűnös élvezet, de megint megreked a szándékosan gagyi és a "túl komolyan veszi magát" skála kellős közepén (emlékszik még valaki a 2020-as Project Power: A por ereje filmre?...). Foxx karaktere egyáltalán nem fejlődik a film végére, leginkább azt a tanulságot sugallja, hogy ahelyett, hogy tisztességesen kezdenél élni, szegj meg minél több szabályt. Amiből természetesen semmi jó nem származik. A visszatérő "poénok" sem működnek (azon kellene nevetnünk, ahogy valaki összevizeli magát), és a CGI is erősen ZS-kategória. Lehet azzal érvelni, hogy nem kell komolyan venni ezeket a filmeket, hogy ne a "mélységet" keressük minden filmben, de embereknek rengeteg munkája és pénze van benne, és emiatt (is) egészen vérlázító az a hanyagság, ami süt a Nappali műszakból. Hovatovább, a film címe Nappali műszak (Day Shift), és az egész film egy éjjeli műszakban csúcsosodik ki…
Amennyiben beszélhetünk a film kapcsán ilyesmiről, abszolút fénypontnak számít Snoop Dogg, aki bár keveset van jelen, viszont nemtörődömsége jól áll a mindentudó nagyöreg figurájához. Dave Franco mint Seth is jó választás volt, ugyanakkor maga a karakter egy üres sztereotípia. Jamie Foxx viszi a hátán a filmet, nem lehet rá panasz, de a hentelésen túl nem sok dolga akad. Aki azonban csapnivaló főgonosz, az az Audreyt alakító Karla Souza. Legkevésbé sem vehető komolyan, erőtlen és egyszerű (sajnos nem csak a karaktere), és még ez az ötlettelen váz is túl nagy a színésznőre ahhoz, hogy megtöltse élettel vagy értelemmel.
J. J. Perry első rendezésének se célja, fókusza, stílusa, de még humora se. Még azért az egy-két jópofa jelenet miatt sem érdemes végignézni, a film már-már bosszantó slendriánsága ellenére is teljesen felejthető. Sajnos még annyit sem ér, hogy az ember vérnyomása megemelkedjen miatta, ami annak tükrében fájó, hogy Perry olyan filmeken dolgozott kaszkadőr-koordinátorként vagy koreográfusként, mint A beavatott, a Halálos Iramban 9., A Sólyom és a Tél katonája, a Gemini Man vagy épp a John Wick 2. Szép kezdés… lehetett volna…
