Lehetne amellett érvelni, hogy a Netflix élőszereplős tartalmai látványos minőségbeli romláson estek keresztül az elmúlt időszakban, viszont azt is bátran ki lehet jelenteni, hogy ezzel egyidejűleg iszonyatosan ráerősítettek az animációs - köztük különösen a felnőtteknek szóló animációs - történetekre. Csak az elmúlt pár hétből jelentkeztünk A kék szemű szamuráj, a Laserhawk kapitány: Egy Blood Dragon-történet, és kicsivel korábbról a Castlevania - Noktürn kritikákkal, melyekben minden felnőtt animációs tartalomfogyasztó megtalálhatja a számításait.

Ezt a sort erősíti a nyolcrészes Plútó is, melyet egyesek már most az egyik legfontosabb sci-fi animeként tartanak számon. Az azonos című manga eredetileg 2003-tól egészen 2009-ig futott, a szériát Naoki Urasawa írta és illusztrálta, és a szintén híres Astro Boy történeten alapszik.

A távoli jövőben robotok, mesterséges intelligenciával felturbózott androidok és emberek egymás mellett élnek harmóniában. A látszólagos utópisztikus idillbe a svájci erdőket és természetet védő Mont Blanc megsemmisülése ront bele, majd nem sokkal később a robotot készítő tudóst is holtan találják. A kedélyeket borzolja a tény, hogy a robotokba be van programozva, hogy nem ejthetnek kárt emberekben. Akkor most mégis ki vadászik a Föld legerősebb robotjaira, és azok készítőire? Az ügyet egy Gesicht nevű Europol nyomozó kapja meg, aki maga is egy gép, és nem mellesleg tagja az említett robot all-star csapatnak.

A Plútó egy rejtélyes gyilkosság felütéssel indul, hogy aztán a sci-fi és a filozófia legmélyebb bugyraiba kalauzolja a nézőt. Teszi ezt úgy, hogy a gondolkodásba ejtés mellett a szórakoztatásról és a világépítésről sem feledkezik meg. 2023-ban pedig nem is lehetne aktuálisabb a Plútó mesterséges intelligenciákkal teli világa, és a látens harmonikus együttélés mögött meghúzódó dilemmája.

A széria a Szárnyas fejvadászt idézi meg hangulatában és zenéjében is - Vangelis dallamai elevenedhetnek fel bennünk, miközben megszólal a Plútó dzsesszes zenéje. Azonban már csak terjedelméből fakadóan is (nyolc egyórás részről beszélünk) sokkal több lehetősége van elmélázni azokon a kérdéseken, amiket Ridley Scott klasszikusa is feltesz: mi teszi az embert emberré? Hogyan lehetne meghaladni az emberséget? A robotoknak inkább minél több emberi vonással kéne rendelkezniük, vagy épp ellenkezőleg, levedleni a rapszodikus érzelmi világú készítőik hagyatékát? Ironikus módon, ahogyan a Szárnyas Fejvadász tette, úgy a Plútó is a saját robot karakterein keresztül igyekszik a fenti kérdéseket körbejárni.

Mondani sem kell, hogy a fentiek miatt egy aktív bevonódást igényel a Plútó. Ez nem az a széria lesz, ami mellett egy jelenet erejéig átpörgethetjük a mobil értesítéseinket, ám nem azért, mert félnünk kellene, hogy lemaradunk valamiről. A Plútó nagyon erősen ragadja meg a fenti kérdésekre adható dilemmákat, és ez az atmoszféra csak akkor fejti ki teljes hatását a nézőben, ha az elköteleződik a karakterek és a cselekmény mellett.

És bár a szereplők nagy része mind robot, mire kifut a történetszáluk, addigra nyilvánvalóvá válik, hogy sokkal emberibbek az embereknél. Beleállnak a nehéz helyzetekbe, és képesek önreflektíven számot vetni korábbi tetteiket illetően. A Plútó azonban már-már George R.R. Martin-szerűen képes bánni a karaktereivel - mindenki addig kap játékidőt, amíg szükséges, utána pedig így vagy úgy, de elvarrják a történetszálát. Ez persze eredményez olyan kisebb-hosszabb résztörténeteket, melyek utólag feleslegesnek érződhetnek, ám a világépítés és a hangulatteremtés szempontjából abszolút megállják a helyüket.

Ami az animációt illeti, nem érdemes olyan harsány színvilágra számítani, mint amit a Cyberpunk: Edgerunnersben kaptunk, ám ez teljesen rendben van - a futurisztikus látvány így is lehengerlő lett. A történet komolysága pedig elejét veszi, hogy viszontlássuk az animékre jellemző bugyuta karakter eltorzulásokat, bevágásokat, melyektől sok nem anime-rajongónak áll fel a szőr a hátán.

A Plútó nem sorolható a könnyen darálható animék közé, ám mélysége révén az az élmény lesz, ami a finálét követően még napokig, hetekig fog kísérteni minket. Szellemisége, filozófiája, erkölcstana mesteri alkotássá teszi. Igen, lassabb lefolyású széria, ám bőségesen kárpótolja azokat, akik hűségesen kitartanak mellette. Ha csak egy sci-fi animét akartok 2023-ból megnézni, akkor a Plútó legyen az.