Hirdetés

Olvasósarok - Vaják, Locke & Key, Orgyilkos osztály és Pókember 2099

Peches szörnyvadász, bérgyilkos tinik, titokzatos kulcsok és egy szabad szellemű iráni lány. Ezeket olvastuk mostanában.

Hirdetés

Mi történik akkor, ha egy varázslatos kulcsnak köszönhetően betekintést kapunk a saját elménkbe? Hogyan lehetséges beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahol mindenkit arra tanítanak, hogyan gyilkoljon a leghatékonyabban? És legfőképpen: Ríviai Geralt mégis hogyan képes állandóan belekerülni a legnagyobb galibákba? Ezekre és még sok minden más kérdésre választ kaphattok informatív rovatunkban, az Olvasósarokban, ahol igyekszünk megírni a véleményünket regényekről, képregényekről és egyéb olvasnivaló nyalánkságokról.

Hirdetés

Vaják: Az elátkozottak háza, Rókagyermek, Varjak átka

Az Andrzej Sapkowski által megteremtett világ egyre terebélyesebbé válik: a mindent elindító regények mellett többek között videojátékként és a Netflixnek köszönhetően sorozatként is megelevenednek előttünk a hírhedt szörnyvadász, Rívai Geralt kalandjai, valamint a Dark Horse kiadó arról is gondoskodott, hogy a képregénygyűjtőknek se kelljen nélkülözniük a Fehér Farkast. Ezekben azonban nem a már más médiumokban megismert történetek köszönnek vissza ránk - habár a videojáték alapján készültek -, hanem azoktól független, új sztorikkal egészíti ki a vajákok univerzumát. Hazánkban a Szukits kiadásában követhetjük nyomon a képregényfolyamot, amely a Dark Horse The Witcher c. sorozatának 19 számát négy képregényben ismerteti meg a rajongókkal (a legutóbbi, a 16-19. számot tartalmazó Hús és tűz a közelmúltban jelent meg). A legelső Az elátkozottak háza címet viseli, amelyben Geralt a Fekete-erdő vidéken átutazóban találkozik egy halásszal, aki nemrég vesztette el a feleségét, csakhogy a megboldogult ara nem maradt halott, hanem egy hátborzongató kúriában, az Üvegek házában kísért. A második rész a Rókagyermek névre hallgat, ebben kedvenc vajákunk egy baljós hajón köt ki, csakhogy eleinte fogalma sincs róla, hogy pontosan kikkel hozta össze a sors - egészen addig, amíg ki nem derül egy-két csúf titkok és szembesülnek a rókaasszony bosszújával. Mindkét kötetet az Eisner-díjas Paul Tobin írta (a szövegeket Kolozsvári Zsófia fordításában olvashatjuk) és bár Joe Querio sokszor elnagyolt, a misztikumot felerősíteni kívánó rajzait nehéz megszokni, azonban a váratlan fordulatok és a hol mókás, hol letaglózó dialógusok segítenek az oldalak gyors fogyasztásában. A harmadik képregény, a Varjak átka esetében azonban már nem Querio, hanem Piotr Kowalski vette át a rajzolást, amellyel a stílus a korábbiakhoz képest közelebb került a karakterek videojátékokban látott ábrázolásához és a panelek is részletesebben kidolgozottabbnak, bátrabb színhasználatúnak érződnek. Aki már végigjátszotta a CD Projekt RED szerepjátékait, kiolvasta Sapkowski regényeit és kivégezte a Netflix sorozatát is, az megkaphatja a napi Witcher-betevőjét ezekkel a kiadásokkal. 

Joe Hill, Gabriel Rodriguez - Locke & Key - Kulcs a zárját 1.

A horrorirodalom nagymester Stephen King fia, Joe Hill már kiadott két könyvet, mikor belevágott a hat éven át tartó Locke & Key - Kulcs a zárját képregénysorozatba, mégis ezzel aratta első kiugró sikerét: két Brit Fantasy-díjat és egy Eisner-díjat köszönhet neki. A történet főszereplői a három testvér, Tyler, a legidősebb, aki minden áron magába fojtaná a felszín alatt dúló érzelmeit, húga, a történteket egészen másképp feldolgozó Kinsey, valamint öccsük, az örökös bajkeverő Bode, akik anyjukkal egy iszonyatos tragédia után nagybátyjuk massachusettsi kúriájába, a Kulcsházba költöznek. Hill fantasztikusan kidolgozott karaktereket szállít, a testvérek végtelenül életszerű, a Kulcsházban átélt kalandjaik révén egyszerre különleges kapcsolatán és a komplexebbnél komplexebb mellékszereplőkön túl még az ősi, idegen főgonosz esetében is képes elérni, hogy az olvasó alkalomadtán szimpatizáljon vele és az egyébként teljesen érthető céljával. Természetesen a Locke & Key sava-borsa a briliáns történetmesélés és karakterábrázolás mellett az öreg házban, a benne rejtőző varázslatos kulcsokban és a hozzájuk tartozó ősi kapukban rejlik, amelyek tele vannak meglepetésekkel. Habár a történet első ránézésre könnyedén megidézheti a klasszikus elátkozott házas horrorklisét, Hill gyakorlatilag minden oldalra tartogat egy elképesztő, újszerűen eredeti ötletet, melyek legtöbbje a kulcsok képességeihez és a használatukhoz köthető. A Locke & Key újabb ékes példája annak, hogy a képregény intézménye nem csak szuperhősökről szól, és hogy gyerekszereplők szemszögén keresztül is kiválóan lehet mesélni olyan súlyos témákról, mint a gyász és annak feldolgozása, az alkoholfüggőség, a homofóbia és a rasszizmus kérdéséről nem is beszélve. A képregény fantasztikus látványvilágát sem érheti panasz, ami a horrorzsánerben már tapasztalt Gabriel Rodriguez érdeme - karikaturisztikus ábrázolásmódja minden téren maradandó élményt nyújt, különös tekintettel a kulcsképességekre. Az IDW Publishing gondozásában kiadott Locke & Key bő tíz évvel az eredeti megjelenése után, a Fumax kiadó jóvoltából kerülhetett fel a hazai könyvesboltok polcaira három lenyűgöző minőségű kötetben.

Rick Remender, Wes Craig - Orgyilkos osztály 1.

Rick Remender 2014-es sorozata, az Orgyilkos osztály már a premisszájában sem finomkodik, hiszen egy szürreális középiskolát mutat be: egy sajátos szabályrendszerrel bíró külön világot, amely a normális, civilizált világ előtt titokban létezik, és amelynek célja, hogy a világ egyensúlyát erőszakkal helyre billenteni képes ifjú bérgyilkosokat neveljen ki magából. Ide kerül a szörnyű múlttal bíró, magányos és az utcán tengődő ifjú Marcus Lopez is, aki próbál helytállni ebben a cudar életben és igyekszik elsajátítani a gyilkolás csínját-bínját (hogy teljesíthesse életcélját és meggyilkolhassa Ronald Reagant) a brutális pillanatok és vérfagyasztó feladatok mellett pedig megtapasztalja a barátságot és a szerelmet is. Remender '80-as években játszódó képregénye nem szűkölködik az erőszakban tobzódó akciójelenetekben, a szabadszájúságban (Rusznyák Csaba ízletes fordításában) és a fékevesztett ötletekben, mindeközben pedig igyekszik megszólítani mindenkit, aki valaha is kívülállónak érezte magát valami miatt az életében - mindezt a frappáns-, a dinamikus- és a vérfagyasztó jeleneteket is sikeresen felerősítő látvány is tetézi Wes Craig rajzolásának, valamint Lee Loughridge színezésében. A Fumax által gondozott széria első kötete, a Deadly Class sorozat 1-6. számát tartalmazó Reagan nemzedék tulajdonképpen felhelyezi a szereplőket a térképünkre és eközben mélyebb betekintést enged Remender gyomorszájon vágó fantáziavilágába is, az eseményeket pedig nem csupán lapozva, de az HBO GO-n is megtekinthetitek sorozatformában.

Peter David - Pókember 2099

Pókember kiváló megalkotottságát igazolja, hogy a barátságos és közkedvelt figura továbbra is a létező egyik legnagyobb popkulturális ikon, akinek a népszerűség hatására megannyi története és verziója született az évek során. Az első alternatív Pókember történetét kapásból a jövőbe, egy klasszikus cyberpunk hangulatú környezetbe helyezték, a Kingpin kiadó pedig nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy az egész sort kiadják magyarul. A nyolc számot tartalmazó első kötetben jegyet válthatunk 2099 futurisztikusabbnál futurisztikusabb technológiákkal átszőtt New Yorkjába, ahol a világot már a nagy megavállalatok, mint például az Alchemax vagy a Stark-Fujikawa irányítják, és ahol még nagyobb az osztályok közötti elidegeníthetetlen különbözőség. Ebben a disztopikus jövőképben egy Miguel O'Hara nevű tudósból lesz Pókember, aki még Peternél is bizarrabb körülmények közt, az egyik cégóriás érdekeltségének nem várt melléktermékeként tesz szert az eredeti falmászóéhoz hasonló, ugyanakkor valamelyest más képességeire. És míg bizonyos helyzetekben ugyanolyan szószátyár és nagypofájú, mint elődje, mégis lényegesen eltér a Parker-féle klasszikus Pókembertől, vagy éppen a két évtizeddel később bemutatott, nemrég pedig az Irány a Pókverzum jóvoltából a nagyközönség által is megismert Miles Moralestől. Sőt, O'Hara kezdetben akár kifejezetten ellenszenves figura is lehet, ám a történet előrehaladtával abszolút rászolgál arra, hogy továbbvigye az örökséget. A szerző Peter David egész szórakoztatóan keveri a jól ismert, megkerülhetetlen Pókember-elemeket az újdonság varázsával, illetve trükkösen idéz meg régi szövetségeseket és ellenfeleket úgy, hogy azok nem csak átrajzolt másai az eredeti karaktereknek, hanem érdemben különböznek tőlük. A képi világ a manapság elterjedt realista ábrázolásmóddal szemben inkább rajzfilmes, de nagyon kifejező, és mindenképp érdekes látni, hogyan képzelték el a kilencvenes években a jövőbeli cyberpunk-világot. A megszokottnál kicsit sötétebb hangvételű Pókember 2099 nyilvánvalóan nem lesz mindenki kedvence, ám az ötletgazdagság, a pazar hangulat és a világépítés kétségkívül a számlájára írható, arról nem is beszélve, mennyire új színt adott a palettához. Szeptemberben egyébként megjelent a második kötet, nemsokára pedig érkezik a folytatás.

Jim Starlin - Végtelen hatalom 

Mostanra már a fél világ tudja, ki az a Thanos és azt, hogy mit tett az emberiséggel, köszönhetően a Russo testvérek két Bosszúállók-filmjének (Végtelen háború; Végjáték). Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy hiába sikerült nagyszabásúra ez a két film, az alapanyag, amely kiindulópontot biztosított mindennek, nos, finoman szólva is köröket ver. A Végtelen hatalom Jim Starlin műve, azé a Jim Starliné, aki kiötölte magát Thanos-t és azé a Jim Starliné, aki annak idején a Marvel nagy, kozmikus történeteiért volt felelős. A Végtelen hatalom pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol a Mega Marvel - Thanos című kötet abbahagyta (amiről korábban már írtunk itt). Thanos megszerezte azokat a bizonyos köveket, isteni erőnek örvend és minden porcikájával azon van, hogy nagy káoszimádatával levegye a lábáról Halál úrnőt (aki azonban érzéketlennek bizonyul a sok udvarlást illetően). Thanos itt is csettint, az emberiség fele ugyanúgy elpusztul, mint a filmekben, a különbség csak annyi, hogy a hangvétel és stílus sokkal elszálltabb, sokkal inkább hajlik űroperába, mint bármi más. Ami ennek a képregénynek a hasábjain megelevenedik, az egy nagyszabású, epikus küzdelem istenek között, ahol az olyan szuperhősök, mint Amerika kapitány, vagy Ezüst utazó szinte tényleg csak statisztaszerepet játszanak (na jó, nem hangsúlyos a szerepük így is, csak épp eltörpülnek a többi játékos mellett), a vezetést pedig olyan figurák veszik át, mint Warlock. A vizualitás lehengerlő (igazából album formában kellene kiadni ezt a képregényt), a panelek tele vannak ötlettel, Thanos pedig itt - szvsz - még érdekesebb figura, mint a filmekben. Már csak azért is, mert itt mindezt az őrületet részben megfelelési kényszerből és szerelemből teszi. Hiába, na. A titánok is néha megbolondulnak a szívüktől.

Marjane Satrapi - Persepolis

Egyedi hangvételű felnövéstörténet, amelyben a fiatal lány, Marji felnőtté válását követhetjük nyomon egészen kicsi korától. Marji, aki egyben a képregény szerzője is, saját szavaival meséli el azt, milyen volt Iránban felcseperedni, miként befolyásolta egész lényét a körülötte zajló háború és miként definiálta folyamatosan újra magát a külső tényezők hatására. Az eredmény egy izgalmas és tanulságos olvasmány, mert egyszerre nyújt látleletet az Iszlám államról, a vallásosságáról, miközben egy saját magát kereső lány érvényesülni akarását is nyomon követhetjük. Megmutatja a botlásokat, a gyermeki naivitást, a lázadni vágyást és azt, ahogyan kezdi átértékelni mind saját magát, mind pedig az őt körülvevő háborús-politikai helyzetet. Komplex képet ad arról, hogyan érzi magát valaki távol saját hazájától, emellett pedig arról sem átall beszélni, ha valaki még a tulajdon országában is idegenként érzi magát. Mindemellett, ami magát a képregényes formát illeti, dicséretre méltó, ahogyan Satrapi ténylegesen igyekszik közel hozni az olvasóhoz ezt a közeget és teszi ezt egyszerű eszközökkel, rögegyszerű rajzokkal, felhasználva sajátosan abszurd humorát és szívszorítóan nyers, drámai jelenetekhez való érzékét. Igazi kis remekmű, amely méltó, igényes kiadásban került napvilágra még a tavalyi év során. 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.