Nem csupán 2011, de az előző év, azaz 2010 mellett 2009 kapcsán is meg lehetett volna említeni, hogy jócskán elkezdtünk tobzódni a remake-ekben. Csak ebben a 3 évben elképesztő mennyiségű (és valljuk be, túlnyomórészt pocsék minőségű) újrázásoknak örvendhettünk, mint a Péntek 13, A mostohaapa, Az utolsó ház balra, a Véres valentin, Az utazó, A titánok haragja, a Halálos temetés, A kísérlet, a Köpök a sírodra, a Rémálom az Elm utcában, A karate kölyök, a Footloose, a Frászkarika vagy épp A mestergyilkos. Mindezzel a tendenciával nem elsősorban a remake-elés elgondolása a legnagyobb baj, hanem a tudat, hogy 90%-ban fércműveket kapunk a pénzünkért és az időnként cserébe és emiatt nem figyelünk a valóban jól sikerült, de elenyésző számú újragondolásokra (Engedj be!, A tetovált lány, Maniac).
Ennek ellenére 2011 jócskán bővelkedett igazán kiemelkedő alkotásokban. Magasan az év egyik legjobbja Nicholas Winding Refn kultikus filmje, a Drive: Gázt! volt, amelynek ikonikus csókjelenetét még egy külön listára is feltettünk. Woody Allen egy fantasztikus mozival (Éjfélkor Párizsban), David Fincher egy abszolúte páratlan remake-kel (A tetovált lány), Guy Ritchie egy közel szuper folytatással (Sherlock Holmes 2: Árnyjáték), Martin Scorsese egy kvázi gyerekfilmmel (A leleményes Hugo), Wes Craven egy remek negyedik résszel (Sikoly 4), Tommy Lee Jones pedig egy újabb rendezéssel (A Sunset Limited) jelentkezett az évben. De mindezek mellett a Warrior: A végső menet, a Pénzcsináló, Az élet fája, a Shame: A szégyentelen, A rajtaütés, sőt az azóta is az egyik leghíresebb francia dramedy, az Életrevalók is ebben a 12 hónapban került mozikba.
Kommentben írjátok le, Ti melyik 2010-es években napvilágot látott remake-et tartjátok az átlagból kiemelkedőnek.