Ahogy 2018-ban, úgy 2017-ben is összeszedtünk egy 10-es listát azokról az eseményekről, melyek vagy pozitív vagy negatív megítélésnek örvendenek a magyar történelemben, de mindenképpen megnéznénk őket filmként. Idén, szintén augusztus 20-án, Szent István és az államalapítás ünnepén megint mélyre ástunk a történelmünkben, hogy olyan eseteket, csomópontokat hozhassunk el nektek, amik nem kerültek még nagyvászonra - legalábbis magyar filmként még nem. Érdemes megemlíteni, hogy jelen esetben nem lesznek olyan mindenki által ismert esetek, mint például a doni katasztrófa vagy a Trianon (hiszen ezeket már korábban említettük), hanem kevésbé ismert, de rendkívül érdekes történetekre fókuszáltunk.
Valamint muszáj szóba hoznunk azt a tényt is, hogy mi, a Puliwood szerkesztősége nem politikai beállítottság vagy fals ideológiák alapján választottuk ki ezeket a történelmi eseményeket. Ez sok olvasónknak magától értetődő, de még mielőtt obszcén megbélyegzésekkel és a hovatartozásokat firtató megjegyzésekkel lenne tele a kommentszekció, szerettük volna ezt még a legelején leszögezni. Valamint arra is buzdítani titeket, hogy írjátok le, nektek mely események hiányoznak erről (vagy a két korábbi) listáról.
Az őszirózsás forradalom
A polgári demokratikus forradalom. Amivel Magyarországnak sikerült kiverekednie magát a már teljesen felbomlott Osztrák-Magyar Monarchiából, és büszkén tűzhette a zászlóira a köztársaság államformáját. Az első világháború frontjairól hazatért katonák elégedetlenségeinek hangot adva mindössze békés, civil tüntetésekben léptek, de napról-napra erősödött a légkör a közelgő forradalom körül - csaknem teljes Európát is idevéve. Az 1918. október 28-i lánchídi csatával vette kezdetét Magyarországon is az Őszirózsás forradalom, és ezek a pattanásig feszült események tényleg egy nagy, eposzi magasságokig nyúló filmért kiáltanak.
A cattarói matrózlázadás
A cattarói matrózlázadást csak kevesen ismerik, mindössze apró betűs részként (sem) szerepel a mostani történelemkönyvekben. Szintén 1918-ban járunk, az évnek a legelején, amikor is Kotorban (vagy olaszul Cattaróban), egy montenegrói tengerparti városban felkelések törtek ki az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete - vagyis annak az ott állomásozó matrózai - által. Köztük voltak magyarok is, akik segédkeztek elfoglalni a Kotori-öbölben ringatózó különböző rombolókat és cirkálókat. A matrózlázadás okai legfőképpen az elhúzódó világháborúban keresendőek, hiszen a katonák már mind fizikailag, mind pedig szellemileg is kivoltak. Végül a lázadás harmadik napján harc nélkül megadták magukat a rájuk küldött egységeknek.
A szarajevói merénylet
Ígérjük, a későbbiekben leszakadunk már az első világháborúról, de a szarajevói merényletet egyenesen bűn lett volna kihagyni. A tragikus gyilkosság, Ferenc Ferdinánd és felesége, Chotek Zsófia halála volt az utolsó szikra az európai-balkáni lőporos hordóban, amivel elkezdődött az első nagy háború. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a szerb merénylőnek, Gavrilo Principnek szerencséje volt, hogy pont mellette vonult végig a trónörökös, egyáltalán nem így tervezték meg a merényletet. A magyarok szerepe pedig itt is tetten érhető; Kritzler Lajos nyomozó, valamint Krecsányi Kálmán főnyomozó riportjait és jelentéseit alapul véve egy igazán csavaros thriller is kikerekedne ebből az egészből.
A pusztavámi tömeggyilkosság
Hátrahagyva az elsőt, és inkább a második világháborúra fókuszálva, a pusztavámi tömeggyilkosság kifejezés csak igazán keveseknek mondhat bármit is. 1944. októberében történt az eset, mikor is egy szlovák városban, Jolsván felállított zsidó gyógyszerészekből, mérnökökből és orvosokból álló munkásszolgálatot felelősségre vontak. Miután Horthy Miklós parancsot adott, hogy mindenféle szovjetek elleni harcot függesszenek fel, ezt a szolgálat vezetői úgy értették, hogy véget is ért a háború. Szálasi Ferenc azonban hatalomra került, így a harcok tovább folytak. Ám ez az egységhez csak később jutott el, addig pedig már néhány ember haza is indult - viszont ez Szálasiék szemében szökésnek bizonyult. Természetesen mindezt lázadásnak állították be, és a kirendelt SS század egy homokbányába vitte a teljes csapatot, levetkőztette, és halomra lőtték őket (körülbelül 200 embert). A ruháikat pedig szétosztották a helybéli lakosok között...
A Manhattan-terv
Rémlik még Steven Spielberg mai napig halhatatlan alkotása, a Cápa, és abból is Quint (Robert Shaw) bombás monológja? Ha annak a jelenetnek a stílusosságát és mélyről jövő esszenciát meg tudnák ragadni, és ezekkel el tudnák készíteni a Manhattan-terv - ráfókuszálva Teller Ede és Szilárd Leó munkásságára és annak a következményei -, egy igazán kivételes filmmel állnánk szemben. A Manhattan-projektként is emlegetett atombomba-kutatás egy mellbevágó és elgondolkodtató történelmi esemény, aminek szükségszerűsége és felvetülő morális kérdései minden ember életére hatással vannak valamilyen szinten.
Pilvax
A Pilvax kávéház. Petőfi. Arany. Jókai. Táncsics. És a Nemzeti dal. Minden egyes diák fejébe beleverik ezeket a neveket és címeket, és teszik ezt természetesen jogosan - az viszont már más kérdés, hogy hatalmas nagy ferdítések és elhallgatások vannak az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörése kapcsán. Ezen belül nem pusztán a Nemzeti dal tényleges elszavalásának kérdésességére gondolunk, hanem például Táncsics kiszabadítására. Vagy éppen a Landerer nyomda burleszkbe illő "elfoglalására". Egy valódi Pilvax film persze egészen biztosan nem készülhetne el, hiszen akkor a jóleső heroizmus és idealizálás azonnal derékba törne.
A kassai bombázás
Már az előző eseménnyel is ingoványos talajra tévedtünk, de a kassai bombázással már végképp benne vagyunk a sűrűjében. Az 1941-es légitámadás a mai napig az egyik leginkább megkérdőjelezhető esemény Magyarország hosszúra nyúló történelmében. Számtalan oldalról megközelíthető, akár politikai, akár társadalmi szempontok alapján nézzük, és a legnagyobb baj, hogy mindegyik oldalnak van létjogosultsága (hasonlóképpen, mint a szeptember 11-i terrortámadásnak). Egy dolog viszont biztos: Kassa rejtélyes, de egyben emberéleteket is követelő lebombázása szolgált nyomós okul, hogy Magyarország fellépjen a Szovjetunióval szemben, hogy harcba vonuljon a vörösökkel.
Radnóti és a Bori notesz
Radnóti Miklósnak, a valaha élt egyik legnagyobb hatású és megkerülhetetlen magyar költőnek mindössze egyetlen nagy hibája volt az életben: hogy zsidónak született. A fennmaradt leírások és beszámolók alapján nála konzekvensebb, nobilisebb és készségesebb ember kevés élt a Földön (említésre méltó, hogy saját magát okolta azért, hogy édesanyja belehalt a szülésbe, és egyedül ő maradt életben, az ikertestvére nem). Emiatt (is) gigászi erővel bírna egy olyan film az ő életéről, ami bemutatná az elhurcolását, a kegyetlen munkaszolgálatot, a Bori notesz megalakulását és az embertelen halálát (ahelyett, hogy elengedték volna, kivégezték és egy nagy tömegsírba hantolták el - az elmondások alapján pedig még mozgott a föld, miután a katonák befejezték dolgukat).
Hajós Alfréd, az első magyar olimpia bajnok
A Magyar Delfin története. Hajós Alfréd, született Guttmann Arnold volt az első magyar, aki olimpiai bajnok lett, amellett, hogy egy igazi polihisztor is volt egyben. Gyorsúszó, labdarúgó, szövetségi kapitány, újságíró, sőt még építészmérnök is. A Rockyhoz vagy a Creedhez hasonlóan egy lélekemelő sportfilm lenne a legtökéletesebb módja, hogy bemutassák Hajós életét, ahogy egy szegény zsidó családból eltökélten felküzdötte magát az olimpiai éremig, miközben páratlan korrajzot is festene a századforduló környékéről. Nagyon hiányzik egy ehhez hasonló alkotás a magyar piacról.
Toldi
Reménykedtünk benne, hogy a Toldit nem kell majd ezen a listán megemlíteni, mint potenciális alapot egy jó magyar filmhez, de sajnos az élet másképp osztotta a lapokat. Hosszú évekig készült, majd hosszú évekig dobozba került Pálfi György Toldi adaptációja, ami helyett olyan katasztrófákat kaptunk inkább kézhez, mint a Seveled, a Pesti balhé, a Pappa Pia vagy éppen az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár. Borzasztóan sajnálatos, hogy egy hozzáértő, valóban tehetséges magyar filmes nem kap lehetőséget arra, hogy elkészíthesse az irodalmunk egyik legnépszerűbb történetét, mert inkább a proli humor dívik.
