A világ egyik leghíresebb karakterének bőréből kilépni tíz év után nem könnyű, de Daniel Radcliffe eddig jó úton halad.

„Ez a hősök kora, azoké a férfiaké és nőké, akik ha nem is istenek, de nem is egyszerű halandók.”

A címbeli titánok – pontosabban egy – most végre tényleg felbukkannak, de az Olümposzt ezúttal sem találják. Ami talán nem is olyan nagy baj.

Előítéletek nélkül veselkedtem neki kedvenc, tűzben lángoló lovasunk legújabb kalandjainak, de tapasztalatom szerint Nic Cage arca inkább a szégyentől égett, mintsem a lángoktól.

A Halállista után Tim Davys újabb kötettel jelentkezik, s a recept mit sem változott: plüssállatok, váratlan fordulatok, halálos cselszövések és a mindent bekebelező korrupció. Mollisanváros ismét megmutatja a foga fehérjét!

Liam Neeson ismét bizonyítja, hogy jelenleg ő Hollywood egyik alfahímje, és ennek érdekében nem rest (halál)keringőzni néhány farkassal sem.

Halvérű britek halakat kívánnak telepíteni a halmentes jemeni sivatagba, miközben a halhatatlan szerelem is felüti a fejét. Hal(l)atlan.

Tarts te is Hugo Cabret-el a forgalmas párizsi pályaudvarra, és légy részese fantasztikus történetének!

Mit kapunk, ha a német anyanyelvű Grimm testvérek klasszikus meséjét, ismert és kevésbé ismert amerikai színészek közreműködésével, Hollywood helyett Bollywood mondja fel nekünk? Pont olyan érdekes filmet, mint a Tükröm, tükröm.

Disney. Egykor ez a név egyenlő volt a varázslattal és az igazi filmélménnyel. Most leginkább monstre és üres pénznyelőkkel lehet azonosítani, aminek egyik újabb példája a John Carter.

Amikor már azt hisszük, hogy Hollywood csak a régmúlt előtt képes tisztelegni, és belefullad saját önnön dicséretébe, akkor jön egy kőkemény sorsdráma, mint a Warrior és visszaránt a kőkemény valóságba.

Martin Scorsese a filmek hőskoráról, varázslatáról és azokhoz fűződő viszonyáról beszél, és ez jól van így. Az, ahogy mesél, már kevésbé.

Egy újabb akció krimi, amiben ismét egy nő a főszereplő. Rosszul hangzik, pedig ideje elvetni az előítéleteinket, mert ez a csaj AKÁRKI seggét szétrúgja. Vigyázz Chuck! Itt van Chick.

Romantikus vígjáték, James Bond stílusban, avagy a kémek, akik szerettek engem.

Utálom a közhelyeket, de most kénytelen vagyok elsütni egyet: Egy kép többet mond ezer szónál. Ha mozgóképről van szó, akkor meg pláne.

Annak idején minden történet Anansi-é volt. Előtte pedig Tigrisé, s a világ sötét volt és erőszakos. Aztán Anansi megszerezte magának az összes történetet, s a mindenség sorsa jobbra fordult. Ám Tigris ezzel nem értett egyet…

Harmadik, az az befejező részéhez érkezve sem okozott csalódást a rajongóknak a Város-trilógia.

1956 őszén történt néhány fontos dolog a világban. Minket most természetesen az érdekel, hogy Marilyn Monroe Angliába utazott, hogy Sir Laurence Olivierrel leforgassa A herceg és a kóristalány című filmet.

Egy újabb tipikus Tony Scott film, amiben megtaláljuk készítőjének összes fontos ismertetőjegyét: gyors vágások, szűrők gyakori használata, Denzel Washington. Csupán egy dolog hiányzik. Maga Tony Scott.

Spielberg legújabb moziját annak egyik mondatának kifordításával tudnám jellemezni: Vannak fontos filmek és vannak kevésbé fontosak. A Hadak Útján az utóbbi.