Jedidiah "Jed" Sawyer? Thomas Brown Hewitt? Maradjunk inkább a karakter ikonikus és valljuk be, mód felett stílusos horror becenevénél, a Bőrpofánál. Ahogy mondani szokás, gyakorlatilag a semmiből tört a csúcsra Tobe Hooper 1974-ben megjelent filmje, az eredeti A texasi láncfűrészes mészárlás, amely Alfred Hitchcock Psychója, a ma már kevésbé ismert Kamerales és a szintén '74-es Fekete karácsony mellett a slasher zsáner egyik első úttörője volt a filmtörténelemben. Azóta persze sok minden lefolyt már a texasi szutykos Dunán, és nem egy folytatás látott napvilágot a franchise-on belül. (Többük inkább csorbította, mintsem öregbítette Bőrpofa hírnevét.) A héten debütál Netflixen a filmsorozat legújabb darabja, a szimplán (és határozott névelő nélküli) Texasi láncfűrészes mészárlás címre keresztelt film, ennek apropóján pedig újra elővettük az eddigi alkotásokat. Ennek egyszerre örülünk is, meg nem is.
A texasi láncfűrészes mészárlás (1974)
Kónya Sándor kollégám még 2017-ben jegyezte A texasi láncfűrészes mészárlás kritikáját, ami mind a mai napig egy több mint korrekt és lényegre törő írás. Így jelen esetben kevésbé a film kritikai oldalára fókuszálnánk, sokkal inkább a műfaj- és filmtörténeti helyzetét vennénk elő. A forgatás idején az író-rendező Tobe Hooper, sőt a teljes stáb, a producereket beleértve se gondolta, hogy egy ennyire példaértékű film lesz Bőrpofa debütálásból. (Mindehhez hozzávehetjük azt a tényt is, hogy a film elkészültében jelentős szerepet játszott a maffia és egy bizonyos Mélytorok c. pornófilm igencsak kérdéses és az FBI-nak kevésbé bizonyítható bevételi forrása - ehhez pedig Hooper filmjének büdzséje, vagyis a pénzmosás valója is kapcsolódik.)
Az a tény pedig, hogy egy mai Gyilkos elmék vagy bármilyen más A helyszínelők epizódban több vér és erőszak látható, mint A texasi láncfűrészes mészárlásban, és hogy ennek ellenére az alkotásnak továbbra is bőr alá kúszó, zsigerig hatoló horror hatása van, a jelentőségét és egyben a fontosságát bizonyítja. Ezt leginkább azzal tudja elérni a film, hogy elhiteti a nézőjével, a látottak megtörténhetnek, sőt mindezzel számos esetben találkoztunk már a való életben. Ma már persze kilóg a "lowláb" néhány jelenetnél (főleg az elején, Nubbinsnál, a stopposnál), és teljesen érthető, ha valakit friss szemmel már nem annyira nyűgöz le, mintha korábban látta volna. Mégis a torokszaggató és magát a horrort meghatározó jelenetek (mint például a látszat megváltást hozó végkifejlet), megkerülhetetlenné teszik ezt a redneck filmet.
Értékelés: Ezt látnod kell!
A texasi láncfűrészes mészárlás 2: Halálbarlang (1986)
Ha A texasi láncfűrészes mészárlás-filmek kerülnek a beszélgetés középpontjába, a legtöbb esetben vagy csupán az első filmről, vagy a remake éráról szól a fáma. Az első rész utáni három film gyakorlatilag nem is kerül említésre - és végignézve ezeket, nem csodálkozik rajta az ember. Az 1974-es elképesztően nagy durranást (140 ezres büdzséből több mint 30 millió dollárt hozott vissza a konyhára) tizenkét év hiátus követte. A második rész, magyarul Halálbarlang alcímmel, viszont nem tekinthető egy echte, igazi folytatásnak, inkább egy olcsó kis paródiának - ugyanis ez a mozi egy horrorvígjáték lett. Igen, a rengeteg botrányt és vitát kiváltó, a témáját komolyan vevő A texasi láncfűrészes mészárlás folytatása egy poénkodó, fekete humorú film lett. Ha magában nézzük, mindentől eltekintve, akkor még egy könnyed, hülyéskedős esti mozinak be is illik (főleg az olyan karakterek után, mint a saját fejbőrét evő Chop-Top vagy Dennis Hopper seriffje, aki a magával Bőrpofával Mandy: A bosszú kultuszát megszégyenítő láncfűrészpárbajokat vív), de mint folytatás és mint kvázi kánonfilm, teljes mértékben megbukik. Mindez pedig igencsak lefelé biggyeszti a néző száját.
Értékelés: Kólával elmegy
Bőrpofa: Texasi láncfűrészes mészárlás III. (1990)
Négy évvel a második film után érkezett is a soron következő folytatás, amely címével ellentétben nem is rendes folytatás, hanem egy kvázi remake. Ugyanis a Bőrpofa: Texasi láncfűrészes mészárlás III. gyakorlatilag újrakreálta az eredeti alkotást, csak jóval nagyobb büdzsével. A végeredmény persze messze elmarad a '74-es filmtől, bármelyik verzióba is fogunk bele. Hiszen igen, nem egy változat létezik a harmadik A texasi láncfűrészes-filmből: elvileg az eredeti vágat annyira brutálisra és obszcénra sikerült, hogy az MPAA csak X besorolással (vagyis mindössze felnőtteknek szabadott megnézni, a vetítéseket pedig este 22 és hajnal 5 között tarthatták) küldte volna mozikba. A stúdió így újravágatta, pontosabban kivágatta kvázi az összes brutális jelenetet. Az évek során elérhetővé vált egy úgynevezett "vágatlan verzió" is, de ne számítsunk sok jóra vagy több vérre ott sem. A Bőrpofa: Texasi láncfűrészes mészárlás III. legnagyobb hibája pedig ebben keresendő: hiába a többfajta vágat, a véres vagy kevésbé véres verziók, elképesztően felejthető és unalmas film, amely csak meglovagolni szerette volna az eredeti mozit, de semmi kreatívat, semmi érdemlegeset nem tudott pluszban hozzátenni.
Értékelés: Kólával elmegy
A texasi láncfűrészes gyilkos visszatér (1994)
A franchise (egyik) mélypontja. A folytatás, amely olyannyira rosszra sikeredett minden téren, hogy kvázi megölte a filmsorozatot, és egészen a 2003-as remake-ig kellett várnunk egy kisebb vérfrissítésre. Az alapfelálláson jelen esetben sem változtattak sokat, annyi kivétellel, hogy egy szalagavatóról érkező kisebb csipetcsapat esik áldozatul Bőrpofa családjának. Amellett, hogy A texasi láncfűrészes gyilkos visszatér inkább fókuszált rá az aberrált család többi tagjára - élükön a Matthew McConaughey által alakított Vilmerrel -, mint magára Bőrpofára (amely már így magában egy hatalmas nagy öngól), szekunder szégyent kiváltóan pocsék színészi alakításokat láthatunk a filmben. Bízunk benne, hogy mindez a rendező döntése és sulykolása volt, mert McConaughey és mellette Renée Zellweger is karrierjük legrosszabb, legszörnyűbb alakítását produkálták ebben a 87 percben. Több mint szörnyű, amit itt leművelnek - főleg a későbbi filmjeiket látva.
Értékelés: Csúfos kudarc
A texasi láncfűrészes (2003)
Modern éra, modern lehetőségek, modern remake - vagyis legalább valami olyasmi. Michael Bay produkciós cége, a Platinum Dunes híres volt arról, hogy aprópénzért vásárolta fel az egykoron népszerű horrorklasszikusokat, hogy szabadon remake-elhessék azokat. Ilyen volt a Péntek 13, A rettegés háza és a Rémálom az Elm utcában mellett A texasi láncfűrészes is. Ennek a 2003-as filmnek megvannak a maga pozitív és letagadhatatlan értékei. Ilyen például a brutalitása, Bőrpofa karakterének még félelmetesebb ábrázolása, vagy éppen R. Lee Ermey (Acéllövedékek) mesterien eljátszott figurája. Viszont akadnak negatív és szintén letagadhatatlan vonásai is. A texasi láncfűrészes mód felett unalmas, vontatott és bagatell, valamint letagadhatatlanul öncélú és korholóan hatásvadász (emiatt pedig a saját láncfűrészébe is dől). Ezek által kétes érzések keverednek a nézőben a stáblista pörgése alatt, és végül rossz szájízzel állunk előle. Kár érte, mert tényleg elképesztő potenciál lett volna benne.
Értékelés: Tisztes középszer
A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet (2006)
A közepes kritikai fogadtatás ellenére A texasi láncfűrészes remake hatalmas siker lett a pénztáraknál, így nem volt egy percig sem kérdés, hogy valamilyen úton-módon, de folytatni fogják. A készítők pedig előhúzták a kalapból a hagyományos "csináljunk előzményt" módszert, így A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet az előző film előzményeit takarja. A gond viszont az, hogy egy olyan slasher horror esetében, ahol a karakterek kérdéses múltján igencsak nagy a hangsúly, előzményfilmet kreálni eleve veszett láncfűrész nyele. A kezdet viszont tudta ezt magáról, sőt azt is tudta, hogy egy bagatell, sok helyen blőd, abszolúte klisés és teljesen lényegtelen film lesz belőle. Hogy ezek után hogy lett mégis szórakoztató, felettébb homlokráncoló kérdés. A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet egy igazi bűnös élvezet, ami rossz minősége ellenére igenis kijavította a remake néhány búját és baját (végig pörög, illetve durván véres és erőszakos jeleneteket látni). Jó filmnek persze korántsem lehet nevezni, de mégis valamilyen szinten "üdítő" volt látni az előzőek után.
Értékelés: Tisztes középszer
A texasi láncfűrészes: Az örökség (2013)
Hét évvel később a stúdió úgy látta rendjén, hogy ideje újfent meglovagolni Bőrpofa (legyekkel körbezsongott) karakterét és egyben az akkortájt nagy divatnak örvendő 3D-s formátumot. Így született meg ez a reboot-folytatás mix (aminek eredeti angol címében szépen feltüntették a 3D-t is azért). A történet teljesen figyelmen kívül hagyta az első film után érkezett filmeket, és közvetlenül a '74-es sztoriját folytatta - Texas feldühödött lakói felgyújtják a Sawyer birtokot, egyedül Bőrpofa és egy titokzatos csecsemő éli túl. Persze mindez csak egy kisebb hangulatkeltés, vagyis annak megalapozása, mert a fő cselekmény igazából a modern "jelenben" játszódik. És bármennyire izgalmasnak és érdekesnek hat ez a felállás, semmit, konkrétan semmit nem hoztak ki belőle a készítők. Már ott összeráncolódik a néző homloka, hogy Alexandra Daddariót tették főhősnek, aki itt sem a színészi tudását domborítja ki elsősorban. De a többiek sem szuperálnak (Scott Eastwooddal az élen), beleértve a teljesen röhejessé váló Bőrpofa karakterét is. Ahogy sejteni lehetett, a 3D csak parasztvakításként van jelen A texasi láncfűrészes: Az örökségben, érdemi pluszt nem ad hozzá, ahogy a teljes mozin is az érződik, hogy egy tucat-, mindenfajta kreatív vagy szakmai értéket nélkülöző béna horror.
Értékelés: Csúfos kudarc
Bőrpofa (2017)
A 2017-es, eddigi utolsó Bőrpofa produkció ismét egy előzményfilm, de nem a korábbi Az örökség történetét szerette volna kiegészíteni, hanem a teljes franchise-ét. (Hagyunk időt feldolgozni…) És ismét egy elképesztően rossz mozi kerekedett ki mindebből. Már az alapelgondolás, hogy egy a titokzatosságra és egyben a hiányra épülő horrorkarakter keletkezéstörténetét mutatja be, minden egyes oldalról megtámadható és azonnal dugába dőlő ötlet. A Bőrpofát már nem is lehet kihagyott ziccernek nevezni, mert jelen esetben ziccer sem volt, nem volt semmi. Teljesen lényegtelen sztori, hasznavehetetlen karakterek és azoknak "fejlődése", közhely közhely hátán és maximálisan ámításnak beillő obszcén és megbotránkoztató jelenetek (amelyek kapcsán ne felejtsük el megjegyezni, hogy X, azaz csak felnőtteknek szóló besorolást kapott - teljességgel közröhej szinten) jellemzik ezt a mozit, amit ha mihamarabb elfelejtünk, annál jobb lesz nekünk.
Értékelés: Csúfos kudarc
Mindezen hullámvölgyek ellenére bízunk benne, hogy a mostani Texasi láncfűrészes mészárlás tud valami kiemelkedőt, kreatívat és (sunyi mosollyal bevallva) szórakoztatót mutatni ebben a franchise-ban. Ha el tudná érni a 2018-as Halloween reboot minőségi szintjét, akkor lennénk a legboldogabbak. Meglátjuk, milyen lesz - 18-án, pénteken debütál Netflixen.