Hirdetés

11 apró érdekesség horrorfilmekből

|

A Psycho vécés jelenete, a Fűrész bábúja, a Blair Witch tacója mellett számtalan érdekes és meghökkentő kikacsintást hoztunk el nektek a horror műfajából.

Hirdetés

Vérfrissítés gyanánt újra elővettük tavalyi, a 11 apró érdekesség rovatunkhoz tartozó cikkünket, hiszen úgy gondoltuk, idén Halloweenra és Halottak napjára a horror műfaja igazán megérdemli, hogy kapjon egy különkiadást. Az évnek ezen a pár napján már-már kötelezően nézünk különféle bőr alá kúszó, ijesztő és nem utolsó sorban feszült horrorfilmeket, és ahogy lenni szokott, ezek is tele vannak utalásokkal, kikacsintásokkal és egyéb (sokszor) meghökkentő érdekességekkel. Az egész lista spoilermentes, végig olyanokat soroltunk fel, amik pusztán kíváncsibbá teszik a nézőket, és nem lőnek le semmilyen fordulatot - egy kivételével, de azt majd úgyis meglátjátok. És ahogy lenni szokott, ha a ti kedvenc érdekességetek nem szerepel a listán, akkor osszátok meg velünk a kommentszekcióban. Jó borzongást mindenkinek!

 

Hirdetés

A Halloween és A dolog

John Carpenter 1978-ban alapjaiban rengette meg a slasher zsánert a legelső Halloween mozijával. Mind a mai napig egy igazi úttörő ez a film, és számtalan elemében inspirálta az elkövetkező generációk alkotóit. Egy nagyon megmosolyogtató poén a tévéfilm kapcsán vehető észre: Halloween estéjén a gyerekek az 1951-es A lény egy másik világból (The Thing from Another World) című mozit nézik teljes átéléssel. Az érdekesség az egészben nemcsak az, hogy ebben is egy megállíthatatlan gyilkos seftel össze-vissza az embereket között, hanem hogy Carpenter négy évvel később, 1982-ben jelentette meg A dolog filmjét, ami ugye ezen az eredeti, klasszikus mozin is alapszik. Lehet, annyit nézték a forgatáson, hogy a rendezőnek ennyire megtetszett…

A Xenomorph alakja

A 2014-ben elhunyt svájci képzőművész és festő, H. R. Giger munkái sokunknak okoztak álmatlan éjszakákat. Elég csak a leghíresebb és világszerte a legtöbbet emlegetett szörnyszülöttjét felvetni: a xenomorph-ot. Az 1979-es Alien filmért a Legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat is odaítélték neki és csipet-csapatának, ami kapcsán hoztuk el ezt az érdekességet. Mindez kvázi csak egy teória, de annak fergeteges: a xenomorph fejformája kétséget kizáróan egy falloszra hasonlít (lásd lent egy korai ábrázoláson). Ez pedig a lény ragadozói stílusát és egyben "beállítottságát" is alátámasztja. Ugyanis megfigyelhető a film alatt, hogy minden egyes férfi áldozattal játszadozik, alakítja magát - velük szemben a nőkkel azonnal, játék nélkül végez. Roppant mód érdekes és akár egy újranézést, vagy két sör feletti baráti vitát is megérhet…

Igaz sikoly, igaz történet

Wes Craven 1996-ban friss vért pumpált a slasher zsánerbe, a Sikoly pedig egyike lett a horrorműfaj ékkövének. Túlzottan nem nagyon mennénk bele, miért is annyira fenomenális ez a film, azt már a 4 in 1: Sikoly-filmek kritikacsomagban hosszan kiveséztük. Inkább térjünk rá az igazán meghökkentő tényre, miszerint az eredeti, első mozit megtörtént események ihlették. Persze nem szó szerinti "igaz történet alapján" formátumról van szó, ahogy azt a forgatókönyvíró, Kevin Williamson is kifejtette. A '90-es évek elején Danny Rolling, vagy ismertebb nevén a Gainesville-i mészáros nyolc embert gyilkolt meg többé-kevésbé hasonlóképpen, mint Ghostface a filmekben. Williamsont anno mindez sokkolta, amikor értesült erről a híradóban, és kvázi terápiaként ki is írta magából. Saját bevallása szerint leginkább a Sikoly ikonikus nyitójelenetét ihlették ezek a gyilkosságok, de a film további részeihez is innen emelt "inspirációt"…

Egy taco mind felett

A slashereket egy kicsit hátrahagyva evezzünk a found-footage, vagyis a kézi kamerás horrorok világába, azon belül is "A" nagy alapítófilmhez, az Idegleléshez. Akár szerettük a mozit, akár nem, akár hallottuk, hogy milyen volt maga a forgatás vagy a legtöbb néző hiszékenységéből fakadó következményeket, a Blair Witch Projectet csaknem mindenki ismeri. Köztudott tény a filmmel kapcsolatban, hogy a három főszereplő végig karakterben maradt - még akkor is, ha nem forgott egy kamera sem. Viszont ha ki szerettek volna lépni mindebből, egy kis szünetet akartak tartani, akkor muszáj volt kimondaniuk egy kódot: a tacót. Ezzel a szóval értették meg a többiekkel, hogy most nem játszanak, a következő pár percben ne számítsák be őket. Emellett érdemes még azt is megemlíteni, hogy a filmben látható "megtalált" kísérteties csomagban valódi hajszálak és fogak voltak - ám ezzel kapcsolatban muszáj megjegyezni, hogy senkinek nem esett bántódása.

Billy, a kölyök

A szebb napokat is látott Fűrész-franchise szeretett volna megújulni egy kvázi reboottal, de a Chris Rockkal és Samuel L. Jacksonnal forgatott film eléggé betett ennek a kezdeményezésnek. Ennek ellenére a 7+1 mozit magába foglaló sorozat rogyásig van különféle érdekességgel, mi pedig az ikonikus filmes bábúról hoztunk el egyet. Pontosan nem tudni, miért, de ennek a bábnak a neve Billy. Ezt az első film rendezője és egyben társkészítője, James Wan adta, de a mai napig nem tudni, mi ennek a jelentősége. Ti mit gondoltok, van rá ésszerű magyarázat?

"Csak a munka, semmi szórakozás, Jack unatkozik"

Stanley Kubrick zsigeri és bőr alá kúszó művészi horrorja, a Ragyogás semmit nem vesztett egykori fényéből. Nem hiába nevezik mind a mai napig a legjobbnak a műfajon belül. A legnagyobb hírverést pedig nem is Kubrick személye vagy Jack Nicholson fergeteges alakítása váltotta ki, hanem az eredeti regény szerzőjének, Stephen Kingnek a nemtetszése. (Természetesen valamilyen szinten igaza van, de azért az adaptálás még mindig nem egyenlő a fénymásolással.) Ezzel szemben King és Kubrick csaknem minden forgatási nap végén hosszas eszmecseréket folytattak a vezetékes telefonon; megbeszélték, mit vettek fel aznap, hogy halad a forgatás és jóízűeket beszélgettek. Ezen kívül még két apró érdekesség grátiszba: egyrészt a híres liftes jelenetet több mint egy évig készítette a technikai stáb, leforgatni pedig mindössze három napjuk volt. Másrészt a legenda szerint, a filmben is látható "Csak a munka, semmi szórakozás, Jack unatkozik" mondattal teleírt papírokat maga Kubrick gépelte / gépeltette le, és mindegyik oldal más-más formátumban, szövegi elrendezésben tündököl.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


A méhekkel csak a baj van

Ahogy az új Fűrész, az új Kampókéz is késett a járvány miatt, utóbbi pedig talán még inkább fájt a horrorrajongóknak, hiszen ebben a filmben ismét Tony Todd bújhatott az ikonikus címszereplőbe bőrébe (többedmagával persze). Kampókéz, ugye, a testéből és szájából eregeti ki a méheket, és 1992-ben nem a gyerekcipőben járó CGI-t alkalmazták erre, hanem… hát… ténylegesen igazi méheket használtak fel. A forgatásnál külön figyeltek arra, hogy ezek a rovarok maximum 12 órásak legyenek, hiszen amellett, hogy "ennyi idősen" ugyanúgy néznek ki, mint a rendes méhek, a fullánkjuk nem annyira erős és kifejlett. Erre azért volt szükség, mert Tony Todd valóban a szájából fújta / engedte ki ezeket, és igen, rendre végigcsípték a színészt, kívül-belül. (A Kampókéz-trilógia alatt 23 csípést szerzett Todd, a gyártás pedig minden egyes csípésért plusz ezer dollárral megdobta a gázsiját.) Ezen felül Virginia Madsen, a film női főszereplője allergiás a méhekre - külön neki fenntartottak egy speciális orvost, ha bármi gond lett volna.

A gerincprobléma

A Ragyogás mellett az 1973-as Az ördögűzőt szokták emlegetni a legjobb horrornak, és ha teljesen őszinték szeretnénk lenni, akkor teszik mindezt abszolúte jogosan. William Friedkin, Hollywood egyik legőrültebb, de legsokoldalúbb rendezője egy olyan gigászi horror magnum opust tett le az asztalra, amiről a premierkor szabályosan kirohantak a moziteremből a nézők. Ellen Burstyn, aki a megszállt kislány anyukáját játszotta, egy majdnem tragikus baleset következtében élete végéig tolószékbe kerülhetett volna. Abban a jelenetben, amikor az ördög ellöki őt és leesik az ablak alá, egy különleges gépezet volt Burstyn derekára kötve, ami hátrarántotta a színészt. Ez a gép viszont egyszer olyan nagy lendülettel és erővel húzta le a földre, hogy egy picit megrepedt a gerince. Burstyn kínjában, fájdalmában annyira felordított, hogy Friedkinék megrémültek - ám végül ezt a jelenetet benne hagyták a kész filmben. A színésznő egyébiránt mai napig játszik, tud mozogni, sétálni, szóval nagy baj nem történt, de azonnal összeszorul az ember gyomra, ha mindebbe belegondol.

Ch ch ch… ah ah ah…

Jason Voorhees-nek és úgy en bloc a teljes Péntek 13-franchise-nak (beleértve a már sírva röhögősen kínos filmeket is) külön kis helye van minden egyes horrorlistán. Így erről sem maradhatott le, főleg egy olyan érdekesség kapcsán, ami a leglaikusabb néző arcára is elismerő mosolyt csalhat. A filmsorozat lúdbőröző zenéje, vagyis az a minimalista "ch ch ch… ah ah ah…" mormogások minden egyes lopakodós, gyilkolási jelenet előtt, igencsak komplex módon született meg. Azt csaknem mindenki tudja, hogy az első Péntek 13-ban nem Jason gyilkolja a fiatalokat, hanem az anyja, Mrs. Voorhees (ha valaki nem tudta volna, az most így járt - 1980 óta volt bőven idő megnézni...). Pontosan emiatt Harry Manfredini, a zeneszerző azt a mondatot vette alapul az aláfestő zenéhez, amit a kisgyerek Jason mond az anyjának: Kill Kill Kill… Ma Ma Ma (Ölj ölj ölj… Ma Ma Ma). A hangok aztán nyíltabbá váltak, a szóvégi mássalhangzók lekoptak, és végül ez a "ch ch ch… ah ah ah…" hangzású mormogás lett belőle.

Moonwalker VHS-en

Manapság egyre kevesebb szó esik A kör című filmről - akár az 1998-as eredetit, akár annak amerikai feldolgozását, a 2002-es Gore Verbinski mozit vesszük alapul. Ami az utóbbi kapcsán elég szomorú, hiszen amellett, hogy ez az egyike a ténylegesen jól sikerült remake-eknek, még manapság is a szívéhez kap a néző néhány jelenetnél. Az érdekességet pedig a gonosz, kútból kimászó kislány, Samara kapcsán választottuk, hiszen már első nézésre is módfelett érdekes a karakter mozgáskultúrája. Ez annak köszönhető, hogy a kislányt játszó színésznő, Daveigh Chase jeleneteinek nagy részét visszafelé vették fel. A kamerától indult el és hátrált egészen a kútig - majd Verbinskiék visszafelé játszották le a kész filmben az egészet. Emiatt érződik úgy, mintha Chase óvatosabban, nem biztosan lépkedne.

Az első vécé

A végére pedig egy megmosolyogtató kuriózum Alfred Hitchcock halhatatlan mesterművéből, a Psychóból (aminek egyébként zuhanyzós jelenetét 60 magyar színésznővel forgatta újra Végh Vozó Zoltán nemrég). Marion Crane, akit Janet Leigh alakít, egy kis cetlin kezdi számolni az ellopott pénz kapcsán a dolgait, majd hogy ne hagyjon maga után bizonyítékot, összetépi a papírt és lehúzza a vécén. 1960-ban, vagyis abban az évben, amikor debütált a film, a cenzúrabizottság ki akarta vágni ezt a jelenetet, hiszen elmondásuk szerint nem szabad a nézőknek lehúzandó vécéket látnia. Hitchcock azzal győzte meg a bizottságot, hogy a lehúzás fontos a történet szempontjából, a bizonyíték eltüntetésében. Szóval ha legközelebb nézitek a Psychót, jusson eszetekbe, hogy a filmtörténet legelső vécélehúzását is látjátok éppen.

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.