Ezeknek a játékból készült filmadaptációknak örülnének a Puliwood szerkesztői

|

Az elmúlt pár évtized tele van példákkal, hogy miért is nem egyszerű dolog videojátékokat filmes formátumban feldolgozni, de szerkesztőségünk ennek ellenére összeszedte, hogy mely játékokban lát potenciált.

Milyen alapanyagból lesz igazán jó film? Milyen videojátékokból készülhetne király filmes változat? Amikor a konzolos és számítógépes játékok egyre szervesebb részét kezdik képezni a popkultúrának, és még maga Ryan Reynolds is videojátékos NPC-nek áll, egyre többször tesszük fel magunknak a kérdést, hogy mi magunk mely kedvenc játékunk, vagy játéksorozatunk alapján látnánk szívesen egy filmet, vagy egy sorozatot. A Netflixen debütált Castlevania sikere után egy Pokémon: Pikachu, a detektív és egy Sonic, a sündisznó filmmel is gazdagabbak lettünk, és a jövőben bőven lesznek még effajta projektek, ezek kapcsán a szerkesztőségünkben is többször előkerült a téma, hogy milyen a jó adaptáció, és milyen a jó nyersanyag. Legyen egy jó cselekmény, amit egy az egyben filmre átírunk, avagy egy gazdag világ, amiben történetek tucatjait is elmesélhetik filmek és sorozatok? Nemrég tíz darab videojáték-szériát szedtünk össze, mint kiváló alapanyag, ebben a cikkben azzal szemben minden szerkesztő eldönthette, hogy ő maga miből látna filmet, illetve sorozatot leginkább, amely döntést alább meg is indokolták.

Hirdetés

To The Moon - Szabó "Szada" Dániel

A kanadai Freebird Games 2011-ben jelentkezett egy RPG Makerrel készített interaktív történettel, amelynek nosztalgikus grafikája elsőre sokakat elriaszthat, azonban aki törölte a játékot, az egy érzelmes és különleges utazástól fosztotta meg magát. A To The Moon játékmenetében ugyanis egy olyan világban járunk, ahol az embereknek haláluk előtt lehetőségük van igénybe venni a Sigmund Corp. szürreális szolgáltatását, miszerint a kellemetlen emlékeket kellemesekre cserélik, a megtörtént tragédiákat meg nem történtekké teszik, így mikor az ügyfeleknél lepereg életük filmje, akkor az olyan mozi lesz, amelyre vágytak. A vállalat két munkatársa, az egymással élcelődő Dr. Eva Rosalene és Dr. Neil Watts azonban nem akármilyen feladatot kapnak: egy idős férfi, Johnny memóriáját kell feltárniuk, hogy a puzzle-darabkákat összerakva teljesíthessék az álmát: eljutni a Holdra, csakhogy a képletben szerepel egy lány is. A Kan Gao által írt, dizájnolt és komponált alkotás nem csupán mókás és szívbemarkoló pillanatokat tartogat számunkra, de alaposan el is gondolkodtat arról, hogy merre halad az életünk - mindez pedig remek alapot szolgáltathatna egy egész estés filmhez, egy dramedy-kben járatos rendező ki tudna hozni belőle valami maradandót.

ManhuntPéter Zsombor

A Rockstar a GTA és a Red Dead Redemption mellett efféle szélsőséges és vitatott címeknek is életet adott anno. A 2003-as játékban egy James Earl Cash nevű elítéltet irányítunk, akit épp a kivégzésére visznek. A méreginjekció után azonban mégis felébred, s mint megtudjuk, mindez egy gondosan felépített terv része. Egy nagy médiamogul ugyanis valóságshow-t szervez, aminek mi vagyunk a főszereplői. A lényeg, hogy a ránk vadászó őrülteket az árnyék sötétjéből, minél kegyetlenebb módon levadásszuk. Brutalitása miatt a Manhunt anno rengeteg vitát szült, több országban is betiltották, ez azonban csak növelte a népszerűségét. A játék alapvetően egy lopakodós túlélő-horror, s amikor tinédzserként játszottam vele, felötlött bennem, hogy ebből bizony remek alapanyag lehetne egy filmhez. Az öncélú erőszakot a tartalom javára lehetne fordítani, a komor, sötét atmoszféra és a dark ambient zene pedig a néző bőre alá kúszva gondoskodna a nyomasztó élményről. Ami miatt mégis igazán működőképes lehetne a Manhunt filmként, az a sorok közt megbúvó, erőteljes fricska. A valóságshow-s köntös remek görbe tükröt állítana a modern társadalom elkorcsosult igényeinek és normáinak, ugyanakkor médiakritikaként is pazarul működne. Nem lenne könnyű megtalálni az ideális arányokat, de a potenciál kétségtelenül ott van az alapanyagban és nagyon szívesen megnézném, hogy mit hoznak ki belőle.


Deus ExKátai Levente

A Deus Ex első látásra egy jól ismert cyberpunk világra emlékeztet, de kicsit elmélyedve benne hamar rájöhetünk, hogy sokkal érdekesebb és mélyebb jövőkép ez, mint a zsáner egy kaptafára épült darabjai. Az ezredforduló kapujában fogant első Deus Ex játékban a kor népszerű összeesküvés-elméleteit gyúrták össze, nem maradtak ki belőle szabadkőművesek, az 51-es körzet, az UFO csészealjak és az egyforma napszemüveget és öltönyt viselő titokzatos kormányügynökök sem. Folyamatos küzdelem a háttérhatalmakkal, a mélyre temetett titkok felfedéséért, mindezt olyan témakörökben való elmélyüléssel, mint az ember és a hatalom viszonya, a mechanikusan-genetikailag feljavított egyén, a szuperember hatása a társadalomra, és még meg sem említettem a tengernyi vallási párhuzamot. Ezekből a nevetséges és szörnyen komoly elemekből áll össze a Deus Ex kiforrott világa, ami bőséges táptalaj jó pár filmnek és sorozatnak egyaránt.

Metro 2033Gaál Alexander

Sok meghatározó videojátékos élményemre rá tudnám vágni, hogy ebből a kalandból bizony abszolút megérné nagyköltségvetésű filmet készíteni. Ezért is volt nagyon nehéz kiválasztani azt az egyet, amelynek tényleg minden aspektusa ordít azért, hogy a megfelelő rendező kezei között (Denis Villeneuve remélem olvasod ezeket a sorokat!) egy teljesen új közönséggel ismertesse meg az adott játék világát, karaktereit és persze mondanivalóját. Rengeteg tanakodás és kukázott ötlet után végül mégis a Dmitry Glukhovsky azonos című regényéből készült Metro 2033 lett a végső befutó, melyre talán úgy is hivatkozhatnék, mint a modern videojátékkészítés egyik valódi gyöngyszemére. Az atomháború utáni sötét és veszélyekkel teli metróalagutakban megbúvó túlélők, a felszínt uraló posztapokaliptikus táj, valamint az azt benépesítő megannyi mutáns kiváló táptalajt biztosítana egy olyan műfajokon átívelő mozgóképhez, ahol a jó és a rossz fogalma végleg elmosódott vagy talán soha nem is létezett. Artyom megpróbáltatásainak története viszont még ebben a földi pokolban is képes utolsó lámpásként bevilágítani a metró sötétjét és feltenni a kérdést, miszerint mi teszi az embert emberré? Ilyen és ehhez hasonló komolyabb filozófiai témák boncolgatása, az atmoszféra teremtésre épülő horror, valamint a mutáns szörnyekkel vívott elkeseredett harc egyvelege véleményem szerint egy olyan kivételes moziélménnyel lenne képes megajándékozni minket, melyre a manapság uralkodó filmes trendeket elnézve mindennél nagyobb szükségünk volna.

BioShockGoretity Dániel

Anno tíz éve egy Eredet kritika kapcsán találkoztam az "intelligens blockbuster" fogalmával, melynek képviselői sajnos egyre kisebb mértékben képviseltetik magukat a mozivásznon. Persze egy-egy Nolan vagy Villeneuve alkotásban még így is bízhatunk (az idei év két legvárósabb filmje, a Tenet és a Dűne is nekik köszönhető), mindazonáltal még bőven lenne igény hasonló filmekre. Épp ezért esett a választásom a BioShock szériára, legyen szó akár a mélytengeri Rapture-ről, akár a felhők feletti Columbiáról, melyek látványvilágai már önmagukban ordítanak a nagyvászonért. Jack vagy Booker DeWitt bőrébe bújva megismerhetnénk egy-egy teljesen eltérő, politikai vagy vallási ideológián alapuló utópiát, ahol ráadásul egyszerre kaphatnánk mély karakterdrámákat, emlékezetes antagonistákat Andrew Ryan és Zachary Comstock személyében, valamint agyzsibbasztó plot twisteket egyaránt. No persze a széria szellemiségét egy teljesen új történetben is életre lehetne kelteni, hisz mint azt már jól tudjuk: mindig van egy ember, mindig van egy város, mindig van egy világítótorony… A BioShock széria darabjai történetmesélési szempontból kimagasló hírnökei a XXI. század videojátékok felhozatalának. Ken Levine életművét egy ideig úgy tűnt, Gore (nem én, hanem a Verbinski) elhozza a filmvászonra, ám ez sajnos végül meghiúsult. Úgyhogy Hollywood, megtennéd kérlek, hogy még ebben az emberöltőben leszállítasz nekünk egy BioShock filmet?

Shadows of the DamnedHegedűs Attila

Ha Goichi Suda - vagy stílusos becenevén szólítva Suda51 - előáll egy újabb alkotással, akkor az a videojátékok szerelmeseinek már-már eseményszámba megy. Az általa alapított Grasshopper Manufacture sorra gyártotta a legfurcsább, legbizarrabb és egyben leginkább nyugtalanítóbb címeket, úgymint a No More Heroes-t (ami mindjárt trilógiává érik), a Killer7-t, a Killer is Deadet vagy éppen személyes kedvencemet, a Shadows of the Damnedet. Sajnos a PC-s kollégák kimaradtak ebből az utóbbi gyöngyszemből, hiszen mindössze Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra jelent meg, ám ha van rá lehetőségetek, akkor mindenképpen próbáljátok ki ezt a felejthetetlen pokoljárást. A történet szerint főhősünk, a démonvadász Garcia "F*cking" Hotspur (így szereti, ha szólítják) holtan találja barátnőjét, Paulát. Ám ha a gyász nem lenne elég, a Démonok Ura, Fleming elrabolja Paula lelkét, Garciának pedig nincs más választása, utána ered a pokol legmélyebb bugyrába. Nem könnyű eset a Shadows of the Damned - maguk a fejlesztők is pszichológiai akció-thrillerként definiálták -, ám ha szeretjük az elvont, groteszk stílusú játékokat, amiben a főhős legjobb barátja a beszélő fegyvere, Johnson, akkor egy felejthetetlen élményben lehet részünk. És pont emiatt néznék meg ebből egy hasonló kaliberű filmet. (Továbbá nem árt tudni, hogy ezt a játékot Shinji Mikami rendezte, aki a Resident Evil 4-et is dirigálta.)

Mass EffectTörök Tamás

Görcsösen szerettem volna egy váratlan címmel, vagy egy kevéssé ismert gyöngyszemmel előrukkolni, ám végül csak visszatértem ahhoz a szériához, ami tizenéves korom óta borzasztó közel áll hozzám. A Drew Karpyshyn által megálmodott, majd a BioWare csapata által megteremtett Mass Effect-univerzum minden eddig ismert szeglete tökéletesen alkalmas arra, hogy egy klasszikus űreposzt, vagy épp egy merészebb sci-fi történetet meséljenek el rajtuk keresztül. Az Első Kapcsolat Háború egy tökéletes nagyvásznas belépő lehetne a játékokat nem ismerő nézők számára, míg a tősgyökeres rajongók is a franchise egyik legfontosabb időszakát ismerhetnék meg alaposabban. Részemről én éhezem egy friss, ambiciózus hollywoodi sci-fi szériára, ami a múlt helyett inkább a jövő irányába kacsintgat. Karpyshyn univerzuma pedig már a játéktrilógia során is megmutatta, hogy más klasszikus műfajokkal is képes piszok szórakoztató mód zsonglőrködni - egy esetleges filmadaptáció előkészítésekor pedig a bőség zavara lenne az egyik legnagyobb "probléma", már ami a Mass Effect világában rejlő lehetőségeket illeti. Abszolút illene és szükség is lenne a nagyvásznon egy Mass Effect kaliberű sci-fire, ám nagyon valószínűtlennek tartom, hogy lenne egyhamar olyan stúdió, ami ekkora vállalásra adná a fejét.

Mit gondoltok a szerkesztők választásairól? Ti milyen játékból látnátok legszívesebben feldolgozást? Illetve komolyan gondoltátok, hogy a Hello Kitty szerepelni fog a listán?

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.