Hamarosan debütál a méltán híressé vált rendező, Hayao Miyazaki legújabb filmje, A fiú és a szürke gém, amire az utolsó műveként hivatkoztak a marketinganyagokban (azóta kiderült, hogy máris vannak ötletei egy újabb alkotáshoz, szóval ez még nincs kőbe vésve). Ennek okán a Puliwoodnál felelevenítjük a rendező eddigi filmjeit, hogy betekintést nyerjetek, milyen animációs filmeket tett le sok évtizedes pályafutása alatt, és miért is olyan megkapóak ezek a animációs történetek.
A teljesség igénye nélkül fog elkészülni ez a cikksorozat, ezért említem meg már az elején, hogy milyen művek nem kerülnek be. Az első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára (Lupin III: The Castle of Cagliostro) egy már ismert manga és anime karakter újabb kalandját meséli el, ami nem annyira hordozza magán Miyazaki kézjegyét. Illetve kimarad még A könyvek hercege (Whisper of the Heart), az Arrietty - Elvitte a manó (Arrietty) és a From Up on Poppy Hill, mivel ezeknek csak írásában vett részt Miyazaki, de a rendezésében már nem. De így is tíz film van még a listán, amelyek teljes egészükben Miyazaki felügyelete alatt és fantáziája által manifesztálódtak.
A Miyazaki visszatekintő eddig megjelent cikkei:
- Nauszika - A szél harcosai
- Laputa - Az égi palota
- Totoro - A varázserdő titka
- Kiki - A boszorkányfutár
- Porco Rosso - A mesterpilóta
- A vadon hercegnője
- Chihiro Szellemországban
- A vándorló palota
- Ponyo a tengerparti sziklán
- Szél támad
Hayao Miyazaki már a '70-es években készített pár koncepciós rajzot egy erdőben élő lányról, aki egy szellemállaton lovagol. Viszont az elképzelések egy része végül beépült a Totoro - A varázserdő titkába, ezért amikor '94-ben visszatért az ötlethez, nehezen tudta történetbe önteni az elképzeléseit. Majd 1995-ben megindultak A vadon hercegnője munkálatai, ami a Studio Ghibli addigi legambiciózusabb és legdrágább projektje lett. A csapat teljes gőzerővel dolgozott, hogy elkészüljön a film határidőre, Miyazaki meg többféle lebetegedése ellenére sem volt hajlandó pihenőre menni. A gyártási munkálatok végén már heti hét napot dolgoztak az irodában, az új munkatársaknak alig tudtak helyet találni, és külsős cégek is besegítettek a munkálatokba. Aminek hála felgyorsultak a munkálatok, az a digitális technológia használata. Ez leginkább arra vonatkozik, hogy a megrajzolt képkockákat digitálisan szkennelték, ezért végtelen réteget egymásra rakhattak (hátterek, karakterek mind külön réteg).
(Itt zárójelben érdemes azért megjegyezni, hogy Miyazakival nem volt egyszerű együtt dolgozni, és a beosztottjait is minden lehetséges mód túlhajtotta. A filmjei üzenete és az általa teremtett munkakörnyezet a stúdióban kicsit ellentmondásban állnak egymással.)
A történet a muromacsi-kori Japánban játszódik (ez az időintervallum 1333 és 1568 közé esik). Főhősünk Asitaka, egy emisi herceg, akinek faluját megtámadja egy démoni lény. Miután Asitaka végez a szörnyeteggel, kiderül, hogy egy megátkozott vadkan isten rejlett a démoni külső alatt. Az átok megfertőzte Asitaka-t is, aki emiatt emberfeletti erő birtokosa lett, viszont az átok lassan végez vele. A herceg elhagyja népét és nyugatra indul, hogy gyógymódot találjon az átokra. Útja közben rátalál egy Vasváros nevű településre, ahol Ebosi úrnő uralkodik. A helyiek a vas kitermelése és az erdő pusztítása miatt konfliktusba keveredtek az erdő szellemeivel. A szellemek közül a hatalmas farkasok egy emberrel, Szannal együtt támadják az emberek konvojait, hogy távol tartsák őket az erdő irtásától. A konfliktus akkor csúcsosodik ki, amikor Ebosi úrnő hadjáratot indít az Erdő Szelleme elpusztítására, és tűzfegyverekkel felszerelt seregével a természet erői és Szan ellen vonul. Asitaka pedig az átokkal a karján ki akarja békíteni a feleket, meggyőzve őket arról, hogy az ember és a természet képes harmóniában élni egymással.
Miyazaki filmjeiben korábban is erősen megmutatkozott az ember és természet viszonyának, ebből a szempontból A vadon hercegnője párhuzamba állítható a Nauszika - A szél harcosaival, mindkettőben a fő kérdés, hogy tud-e a technológiailag egyre fejlettebb emberiség együtt élni a természettel. Asitaka keleten fekvő falvában még a tradicionális gondolkodás uralkodik: harmóniában élni a természettel, az erdő szellemeivel, a herceg bocsánatot is kér a vadkanistentől, miután lelőtte, hiszen a legjobb kimenetel az lett volna számukra, ha nem kell erőszakhoz folyamodniuk. Ezzel szemben nyugaton szembesül az iparosodással, a lőfegyverek erejével, illetve az ember és természet totális háborújával.
Adná magát, hogy a természet ellensége, Ebosi úrnő lesz a film antagonistája, mint a kapitalizmus és környezetszennyezés megtestesítője. De Asitaka Vasvárosban tett látogatása során árnyalódik a kép, és kiderül, hogy Ebosi úrnő prostituáltakat szabadít fel, munkát ad számukra, biztonságos teret biztosít a nőknek, jól bánik az embereivel, és még leprásokat is foglalkoztat. Vasváros a perifériára szorult társadalmi csoportoknak ad otthont és jólétet, miközben odakinn élelemhiánytól és fosztogatásoktól szenvednek az emberek. Ebosinak sincs választása mint a növekedés, hiszen külső erők szívesen megkaparintanák a úrnő vastermelőhelyét, ezért állandó fegyverkezési és üzleti versenybe kényszerül, ha meg akarja őrizni azt a paradicsomot, amit a falakon belül létrehozott.
Az emberekkel szemben a erdő szellemeit sem ábrázolja a film jóságos teremtményeknek, a háború miatt tele van dühvel, haraggal, megvetéssel az emberek iránt, és inkább elhullanak a harcmezőn, minthogy egyéb megoldáson gondolkodjanak. A varázsteremtmények egyre inkább elállatiasodnak, többségük már képtelen a beszédre. Az Erdő Szelleme is egy meghatározhatatlan entitás, aki nappal kirin-szerű alakban van, éjszaka hatalmas lépegető óriásként járja az erdőt. Maszkszerű arca és némasága jelzi, hogy a természet ura nem behatárolható egy jó-gonosz skálán. A két oldal, két végletet képvisel: Ebosi úrnő a társadalmi egyenlőség érdekében kiirtaná az erdőt szellemeivel együtt, míg a farkasokkal élő Szan megtagadja maga emberi mivoltát, elítélve az egész emberiséget. Közöttük áll az átok sújtotta Asitaka, aki természetfeletti erővel küzd a konfliktus megfékezéséért, de nincs az a szuperhős, aki megállíthatja ennek eszkalációját.
A vadon hercegnője a legerőszakosabb és legvéresebb Ghibli film, ami kikerült a stúdió kezei közül, illetve talán a legszomorúbb végkicsengésű alkotásuk is. Nem kapunk feloldozást a cselekmény végén. Amivel viszont szembesül a néző, az egy figyelmeztetés: az emberiség lett a bolygó, a természet ura, innentől kezdve rajtunk múlik, hogyan élünk együtt a környezetünkkel, a természettel, egymással.