Hamarosan debütál a méltán híressé vált rendező, Hayao Miyazaki legújabb filmje, A fiú és a szürke gém, amire az utolsó műveként hivatkoztak a marketinganyagokban (azóta kiderült, hogy máris vannak ötletei egy újabb alkotáshoz, szóval ez még nincs kőbe vésve). Ennek okán a Puliwoodnál felelevenítjük a rendező eddigi filmjeit, hogy betekintést nyerjetek, milyen animációs filmeket tett le sok évtizedes pályafutása alatt, és miért is olyan megkapóak ezek a animációs történetek.
A teljesség igénye nélkül fog elkészülni ez a cikksorozat, ezért említem meg már az elején, hogy milyen művek nem kerülnek be. Az első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára (Lupin III: The Castle of Cagliostro) egy már ismert manga és anime karakter újabb kalandját meséli el, ami nem annyira hordozza magán Miyazaki kézjegyét. Illetve kimarad még A könyvek hercege (Whisper of the Heart), az Arrietty - Elvitte a manó (Arrietty) és a From Up on Poppy Hill, mivel ezeknek csak írásában vett részt Miyazaki, de a rendezésében már nem. De így is tíz film van még a listán, amelyek teljes egészükben Miyazaki felügyelete alatt és fantáziája által manifesztálódtak.
A Miyazaki visszatekintő eddig megjelent cikkei:
- Nauszika - A szél harcosai
- Laputa - Az égi palota
- Totoro - A varázserdő titka
- Kiki - A boszorkányfutár
- Porco Rosso - A mesterpilóta
- A vadon hercegnője
- Chihiro Szellemországban
- A vándorló palota
- Ponyo a tengerparti sziklán
- Szél támad
A Kiki - A boszorkányfutár debütálása után Miyazaki megjelentetett egy rövid mangát The Age of the Flying Boat címmel, amit később a Japan Airlines megbízásából egy 45 perces rövidfilmként kezdett el adaptálni a Studio Ghibli. Ennek lett későbbiekben a címe Porco Rosso. Ahogy haladtak előre a munkálatokkal, a történet egész estés történetté nőtte ki magát. A film atmoszféráját erősen befolyásolta, hogy a készületek alatt robbant ki a délszláv háború, aminek hatására Porco Rosso sztorijába komolyabb témák kerültek, illetve egy sötétebb tónust is kapott.
A történet egy az első világháborút megjárt vadászpilótáról, Porco Rossoról szól, aki ismeretlen okok miatt disznóvá változott. Azóta fejvadászként repked vörös hidroplánjával az Adriai-tenger környékén. Porco kalózokkal küzd a felhők között, kedvenc bárjában régi barátjával és potenciális szerelmével, Ginával találkozgat, illetve a fasiszta kormány titkosrendőrsége elől menekül. Amikor egy amerikai vadászpilóta, Curtis egy légiharc közben megrongálja gépét, Porco Milánba megy megjavíttatni a hidroplánt, ahol megismerkedik az ifjú és igen tehetséges mérnökasszisztens lánnyal, Fióval.
A Porco Rosso a felszínen gyermekfilm csupán, érett fejjel viszont nem okoz fejtörést kiszúrni és megérteni azokat a felnőtt témaköröket, amikről mesélni szeretne a film. Az évszám és helyszínek többsége nincs megnevezve, de a kontextusból kihámozható, hogy az első világháború után járunk Olaszországban, amikor a fasiszták átvették az uralmat. Porco egy közkedvelt figura, jól kijön az átlagemberekkel, még a kalózokat sem bántja, csak lefegyverzi őket a harcokban. Egyedül az államhatalommal szemben fejezi ki ellenszenvét. Amikor régi pilótatársa megpróbálja besorozni a légierőbe, akkor hangzik el az azóta ikonikussá vált mondat:
"Inkább lennék disznó, mint fasiszta"
A népmesei átkot is érdekesen kezeli a film, hiszen ez az egyetlen fantáziaelem a történetben, és a cselekmény szempontjából sincs lényeges szerepe. Porco ellenfelei gyakran a fejéhez vágják, hogy egy disznó (amit mezei sértegetésként is tudnánk értelmezni), vannak, akik érdeklődnek, hogy mióta ül rajta ez az átok, de mégse ez alapján ítélik meg a karakterét. A cselekmény előrehaladtával Porco elmeséli, hogy pilótatársai közül egyedül ő tért haza, és megértjük, hogy a bűntudatot és megtörtséget szimbolizálja a disznólét. Azért látja mindenki disznónak Porcot, mert ő annak érzi magát. Ezért nem enged magához senkit, távolságtartó a nőkkel szemben, hiszen nem akar nekik fájdalmat okozni azáltal, ha a jövőben az ő gépét is lelőnék, vagy elkapná az állami erőszakszerv.
A legmélyén egy balos, rendszerkritikus film a Porco Rosso, ahol a társadalom kivetett tagjait, a kalózokat sem antagonisztikusan ábrázolja Miyazaki, inkább tökkelütött karakterekként, ellenben a valódi veszélyt a szélsőjobboldali kormányzat jelenti. Háborúellenes témája is igen erős, a főszereplőt súlytó átok az első világháború réme, míg a közelgő viharfelhők a fasizmust és a második világháborút szimbolizálják, ahol az olyan szabad lelkekre, mint Porco Rosso mindig vadászni fognak.