Hirdetés

Jung_E – Kritika

|

Akcióként eladott cyberpunk dráma dél-koreai módra.

Hirdetés

Most, hogy lassan minden hétre jut egy-egy hír a mesterséges intelligencia legújabb áttöréseiről, mintha feltűnően egyre több sci-fi alkotás karolná fel a témát. A tematikát leginkább a cyberpunk szubzsáner szereti feldolgozni, és csak az elmúlt félévben kaptunk egy egészen zseniális, akciódús Cyberpunk: Edgerunnerst, valamint a gondolkodós, világépítős sci-fit képviselő A perifériát. Most pedig a Netflix jóvoltából megérkezett a dél-koreai Jung_E, ami történetesen pont az előbb emlegetett két tartalom közé próbálja bepozícionálni magát.

A Jung_E direktora az a Sang-ho Yeon, akinek a 2010-es évek egyik legjobb zombifilmjét is köszönhettük: a Vonat Busanba: Zombi expresszt. Sajnos az agyamentbe forduló folytatáshoz is ő adta a nevét, így a hírnevén gyorsan csorba esett, viszont az Út a pokol felé mind a hat epizódjának direktori székébe is ő csüccsent bele, amit mi kifejezetten szerettünk a Puliwoodnál. Kétség sem fér hozzá, hogy aki a felsoroltak közül látta bármelyiket, az minden bizonnyal kíváncsisággal ülhet le a Jung_E elé.

Hirdetés

Yeon legújabb filmje után kicsit átverve érezheti magát a néző. Kapunk ugyanis egy pörgős, látványos akciószekvenciát az első 5-10 percben, hogy aztán 70 percnyi drámázás után egy újabb erős akciójelenettel záruljon le a film, ám az utolsó képkockák mégis a drámai katarzist hivatottak beteljesíteni.

Most akkor egy Cyberpunk: Edgerunnershöz, egy Alitához vagy A páncélba zárt szellemhez hasonló akcióorientált sci-fit, vagy inkább egy A perifériát vagy a Szárnyas fejvadászt megidéző filozofikusabb alkotást várjunk a Jung_E-től? Yeon mindkét irányzat rajongóit próbálná megszólítani, ám a nagy egyensúlyozás és keretezés végén az egyik tábor mindenképp csalódott lesz. De akár az is lehet, hogy mindkettő.

Főleg a felütés alapján. Feliratozva tárul elénk a Jung_E disztopikus világának háttere, annak kialakulása, hogy aztán rögtön egy űrbéli rajtacsapás szemtanúi lehessünk. Hirtelen azt sem tudja a néző, hogy hova nézzen, annyira zsúfolt és kapkodós az akció (jó értelemben), ami egy váratlan fordulattal ér hirtelen véget. Ekkor pedig jön a megvilágosodás: az egész addigi jelenetsor csupán egy szimuláció volt.

A földi kormányok ugyanis már évtizedek óta harcban állnak a Föld körül keringő űrállomások által alapított Adrian Köztársasággal, és legutóbb Jung százados (Kim Hyun-joo) hősiessége révén kerültek legközelebb a győzelemhez. Jung azonban az utolsó küldetés során elbukott, ám az agyát sikerült még lementeni, hogy azt későbbi mesterséges intelligencia kísérletekhez felhasználják. Ennél a pontnál már a Valós halál tudatmentése is felsejlik a sci-fiben jártas néző fejében.

A földiek úgy gondolják, hogy ha a Jung klónozott agyával (és annak emlékeivel) felturbózott MI-nek sikerülne az utolsó küldetést teljesítenie egy ilyen szimuláció során, akkor végre a valóságban is sikert arathatnának az Adrian Köztársaság felett. A szóban forgó kísérletezés Sang-Hoon (Ryu Kyung-soo), egy igazán szórakozott laboratóriumvezető égisze alatt zajlik, a csapatában pedig Jung lánya, Soehyun (Kang Soo-youn) is megtalálható, aki anyja eredeti halála óta már középkorú nővé cseperedett fel.

A szimulációk azonban rendre Jung százados bukásával végződnek, a kutatócsapat tagjai pedig ennek okát igyekeznek feltárni - mindeközben pedig Soehyun eme kísérletek révén szeretné jobban megismerné az anyját, akit még kiskorában vesztett el.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Aki az első 10 perces szegmens alapján arra számítana, hogy egy tesztoszteronbombának beillő cyberpunk akciófilmet kap, az csalódni fog, mivel a következő több mint egy óra az anya-lánya kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, és helyenként szemkápráztató világépítést villant fel. Egyszerre lenyűgöző és hidegrázós, ahogy az óceán által elárasztott Dél-Korea látképe sejlik fel előttünk, ám a film jelenének mindennapjaiból is kapunk egy-két kisebb részletet, melyekben szintén ez a kettősség figyelhető meg: csodás képkockák kerülnek egymás mellé, melyek azonban nyomorúságos tartalommal taglóznak le minket.

Amikor pedig már a néző azt hinné, hogy bekategorizálhatja a Jung_E-t egy drámai sci-fiként, kezdetét veszi a finálé, ami rátesz még egy, vagy inkább két lapáttal a prológusban látott akciójelenetekre. A történet látszólag lezárul, ám a megvalósított struktúra és annak kerete azt eredményezi, hogy pont addigra jönne meg igazán a néző étvágya, mire már a desszertet is megkaptuk, ám nincs lehetőség a repetára.

A megkérdőjelezhető felépítés és kivitelezési attitűd mellett ugyanis hiányolhatjuk a részletesebb világépítést - néha egészen ad-hoc fejlemények lendítik előre a cselekményt, melyek sosem kerülnek megmagyarázásra - illetve az sincs igazán validálva, hogy miért engedtek egy személyes kötődésű szakembert egy ilyen fontos kísérlet közelébe. Azt pedig már a Szárnyas fejvadász óta tudjuk, hogy tesztek kitöltetése még nem feltétlenül vezethet mesterséges intelligenciák megtalálásához vagy éppen a lojalitás megfordulásának beazonosításához.

A Jung_E grandiózusnak láttatja magát, de valójában egy sci-fi köntösbe bújtatott családi drámát mesél el. Ha ennek megfelelően nézzük, akkor minden igényünket kielégítheti, viszont könnyen beleeshetünk az első 10 perc által nyújtott akciódús illúzió csapdájába. A történetstruktúra és atmoszféraépítés szintjén alkalmazott nagyobb határozottsággal és letisztultabb határvonalakkal egy sokkal kompaktabb filmélményt is nyújthatott volna a Jung_E, mely jelenlegi formájában egy picivel nyújt többet a Tisztes középszernél, de a felsorolt egyenletlenségek miatt mégsem érdemelheti ki az Ezt látnod kell plecsnit.

A végkifejlet tükrében pedig kifejezetten szomorú, amikor bekúszik a felirat az elsötétült háttérrel, miszerint a Jung lányát alakító Kang Soo-youn már nem élhette meg a film premierjét. Nyugodjék békében.

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Jung_E

Kinek Ajánljuk
  • Aki egy igazi cyberpunkos, disztopikus sci-fi látványvilágra vágyik
  • Aki nyitott a mélyebb, lassabb lefolyású sci-fi tartalmakra
  • A jövő szerelmeseinek
Kinek Nem
  • Aki egy cyberpunk akciófilmet várna
  • Aki nem tudja összeegyeztetni a drámát a sci-fivel
  • Akit idegesítenek a szórakozott, komolytalan karakterek
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.