Előző cikkünkben átrágtuk magunkat a filmes bevételekkel kapcsolatos általános tudnivalókon, majd elemeztük a jelenlegi visszaesést olyan jól ismert, de már unalomig járatott és kifullasztott szériák esetén, mint a Halálos iramban 10, a Transformers: A fenevadak kora és a legújabb Indiana Jones film.
(Azóta egy kisebb update egyébként abban a témában: sajnos az alapvetően jó közönség- és kritikusi fogadtatásnak örvendő hetedik Mission: Impossible film is követte valamelyest a sormintát. Noha esetében a Barbie + Oppenheimer kombó előtti premierdátum a Paramount borzasztó döntéseként mindenképpen pluszban közrejátszott, valamint a prémium formátumú vásznak elvesztése is betett neki Nolan eposzának köszönhetően.)
Soron következő második írásunkban a képregényfilmek jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, mely pár sikersztori mellett a Covid és a Bosszúállók: Végjáték óta a visszaesés első komolyabb jeleit mutatja. Múltkor kaptatok három cikkre is elég bevezetőt, úgyhogy itt bármiféle időhúzás vagy szóáradat nélkül vágjunk is bele a közepébe.
2. DC
2.1. A DCEU rögös útja
A Warner 2013-ban indította útjára a DCEU-t az MCU-val szemben az akkori Superman-reboot, Az acélember formájában, Zack Snyderrel a rendezői székben. 2014 októberében jelentették be hivatalosan is az akkori tervüket, ami az évek során alaposan átrendeződött mind a dátumok, mind pedig a megvalósult filmek kapcsán. A 2016-os Batman Superman ellen és Öngyilkos Osztag kapcsán tapasztalt anyagi, kritikusi- és közönségreakció végül egy "reakciós" stratégiát eredményezett a stúdiófejesek körében, és habár akadt egy-két pozitív példa is anyagi és kritikai szempontból is (a 2017-es Wonder Woman vagy a 2018-as Aquaman), a legnagyobb pofont sajnos a minden téren hányattatott sorsú Az Igazság Ligája film okozta 2017-ben. Snyder víziója a DCEU kapcsán nem egészen egyeztek a Warner és a DC stúdió vezetőségének elképzeléseivel, a rendező pedig végül egy szörnyű családi tragédia miatt kénytelen volt távozni Az Igazság Ligájának éléről. Helyébe az első két Bosszúállók filmet jegyző Joss Whedon ült, aki megtestesítette a stúdió már említett "reaktív" hozzáállását. A filmnek csúfolt förmedvény sajnos csúnyán alulteljesített a kasszáknál és a közönségnél is egyaránt, azóta pedig "hit and miss" jelleggel láthatunk projekteket így vagy úgy (le)szerepelni a DC égisze alatt.
Nézzétek, ennél részletesebben nem is mennék bele ebbe a részbe, ugyanis egy külön cikksorozatot is megérne az, hogy mennyire félremenedzselték ezt a franchise-t az utóbbi tíz évben a Warnernél. A Covid-időszak alatt a Harley Quinn-féle Ragadozó madarak (~100 milliós büdzsé/205 milliós összbevétel), a Wonder Woman 1984 (200 milliós büdzsé/170 milliós összbevétel) és a Gunn-féle Az Öngyilkos Osztag (185 milliós büdzsé/167 milliós összbevétel) egyaránt megsínylette a pandémia miatt kialakult helyzetet, valamint az utóbbi kettő kapcsán az előd, 2016-os Öngyilkos Osztag fogadtatását, ami szintén nem segítette a helyzetüket. A WW84 kapcsán megjegyezendő, hogy az HBO Maxos szimultán premier miatt kicsit nehéz a piszkos anyagiakról beszélni, szóval annak a filmnek a számait érdemes *-os megjegyzéssel ellátni.
Kíváncsian vártuk tehát, hogy az első, Covid utáni film hogyan teljesít majd…
2.2. Közel sem sziklaszilárd lábakon - a Black Adam és Rock egójának bukása
Így hát ugyan tavalyi film, de mindenképp szót érdemel a Rock-féle önálló Black Adam film, ami 2022 őszéről csúszott át végül ebbe a cikkbe. A filmről tudni kell, hogy a színész évek óta dédelgetett személyes projektje volt, nagy-nagy terveket fűzött hozzá (valószínűleg csak ő egyébként), aztán se az Oscar-bácsi, se a vaskos pénzköteg "nem gyütt" a kasszáknál.
A film költségvetése 190-260 millió dollárra saccolható, ráadásul, ha hihetünk a kiszivárgott pletykáknak, inkább az utóbbi felé dől a mérleg. Ehhez képest a mindenféle "hierarchiát átrendezni kívánó" mozi végül a 400 millió dolláros összbevételt sem elérve, 393 millió dollárnál (ebből a hazai bevétel 168 millió) állt meg világszerte, gyenge/közepes kritikai fogadtatással és egy csúfos buktával mind a Warner, mind a Rock egója szemében. A színész persze magyarázkodott utána jobbra-balra, előrántva mindenféle gyenge kifogást, amit csak lehet, viszont bizony a számuk magukért beszéltek. Nem véletlen és semmiképp sem meglepő, hogy Dwayne "The Rock" Johnson urat láttuk a legutóbbi Halálos iramban stáblistás jelenetében, Diesel-balhé ide vagy oda.
Viszont mivel a Black Adamet szinte sohasem tudta komolyan venni a nagyközönség, így a számait látva nem is feltétlenül lehetett a DCEU jelenlegi helyzetére messzemenő következtetéseket levonni. Úgy meg főleg, hogy a Black Adam előtt utoljára csak a már említett, COVID alatti problémás időszakban küldtek moziba DCEU-ba tartozó képregényfilmet - a Robert Pattinson-féle Batman ugyebár egy teljesen önálló, univerzumtól független projekt.
Nyilván nem várta senki sem (leszámítva Dwayne Johnsont), hogy a Black Adam alapjaiban megrengeti majd a képregényfilmes világot, viszont így is sikerült az elvárásokhoz képest alul teljesítenie. Ráadásul azóta érkeztek a kulisszák mögül olyan hírek, miszerint a Rock egymaga akarta mindenféle neki tetsző és kedvező irányba terelni a DC jövőjét: ráhatására visszarángatták Cavill megtépázott Supermanjét, hogy aztán pár hónappal később bejelentsék a Gunn-féle teljes rebootot, valamint a karakter eredeti képregényes nemezisével, Shazammal se akart közösködni, ami Zachary Levi-éknek is okozott nem kevés fejtörést (erről részletesen a következő alfejezetben).
Summa summárum, a Black Adam jött, látott és maximum a Rock karrierjét rendezte át a következő pár évre. Viszont utólag, így fél évvel később látva, hol is tart valójában jelenleg a DC-brand… talán túl hangosan és korán nevettünk a színész bukásán, ahhoz képest, hogy…
2.3. Shazam - Az istenek haragja és a közönség teljes érdektelensége
Az első Shazam film fogadtatása pár éve kifejezetten pozitívra sikeredett: a közönség és a kritikusok is kedvelték, a 100 millió dollárból készült film pedig végül 367 millióig galoppozott el, ami tekintve a roppantul zsúfolt 2019-es évet, kifejezetten szép eredmény egy relatíve ismeretlenebb karaktertől.
Aztán megérkezett végül idén tavasszal a második film a szériában, ami az egyik legnagyobb képregényfilmes bukás lett valaha a zsánerben: a 125 millióból (plusz marketing) készült film mindössze csak 133 milliót hozott világszerte, amiből otthon még 60 millióig sem sikerült eljutni a maga 30 milliós nyitóhétvégéjével.
Ezt lehet valamennyire a vetélytársakra fogni, hiszen előtte héten a Sikoly 6 nyitott (noha az nem egészen ugyanazt a közönséget célozta meg), utána pedig a John Wick 4 (szintúgy), mindkettő elképesztő számokkal magukhoz képest. Viszont a Shazam 2 kínos anyagi szereplése gyakorlatilag egyenértékűnek számított a "teljes érdektelenséggel" a közönséget illetően.
Persze ami a leginkább betett a film számára a már említett Black Adam és Rock konfliktusokon túl, az a januári Gunn-féle bejelentés. A Warnernél ugyanis ráeszméltek végre, hogy ez így nem mehet tovább, hisz' a DC logó szinte már rossz ómenként él a közönség fejében a 2016 óta érkező fiaskóknak köszönhetően - itt bizony már csakis a reboot segíthet, gondolták. Az új irány élére a 2021-es Az Öngyilkos Osztag "folytatását" és A galaxis őrzői trilógiát jegyző James Gunnt állították (Peter Safrannal kiegészülve), aki január végén, másfél hónappal a Shazam 2 premierje előtt bejelentette a terveiket a jövőt illetően. Ezekben a tervekben pedig, nos, egy-két jól sikerült mellékkaraktert leszámítva a DCEU-ban megismert hősöknek és színészeknek bizony nem sok hely jutott.
Igen ám, csakhogy a bejelentés pillanatakor 2023-ban akkor még NÉGY darab, az előző "világhoz" tartozó film bemutatása volt hátra, amiknek a sorsát ezzel a bejelentéssel kvázi megpecsételték a Warnernél és lemondtak róluk, mintha nem lenne se holnap, se Batgirl mozi. Ennek a Shazam rendezője, David Sandberg hangot is adott Twitteren, valamint a főszereplő Zachary Levi sem fogta magát vissza teljesen, főleg a Rockkal kapcsolatos kommentjeit illetően.
Viszont itt még felmerült, hogy jó-jó, a Shazam első része azért anno se ment akkorát, nem egy korszakalkotó film, valamelyest azért megint csak érthető ez a mértékű bukás.
Aztán "befutott" Flash és többé nem maradt semmiféle kétség vagy kifogás.
2.4. Flash, avagy kilenc év vágyakozás, avagy Ezra Miller viszontagságos élete
Hogy rögtön éreztessem, mennyire is illik a "megtépázott" jelző a Flash filmre és az elkészültére:
- A filmet 2014 októberében jelentették be, 2018-as premierdátummal. Végül a tervezett premierhez öt, a bejelentéshez képest pedig kilenc évvel később láthattuk a mozikban.
- A projekt rendezői székében a végső filmet jegyző Andy Muschietti előtt ült Seth Grahame-Smith, Rick Famuyiwa, továbbá a John Francis Daley-Jonathan Goldstein duó is, valamint egy ponton a stúdió részéről tervben volt többek között a Lord és Miller duó, Robert Zemeckis, Sam Raimi és Jordan Peele szerződtetése is.
- A végleges forgatókönyvet már a sarki fűszeres bácsi is újraírta ezen a ponton.
- 2014 októbere azért is érdekes, mert akkor indult útjára a Flash sorozat a The CW-n. A kilenc évadot és 184 epizódot megélt sorozat 2023 májusában ért véget. Pár héttel a szóban forgó film debütálása előtt…
Igen. Hamarabb lement a teljes, kilenc évadnyi Flash sorozat Grant Gustinnal, mint hogy kijött volna a szóló film Ezra Millerrel. Úgy, hogy a kettőt gyakorlatilag egyszerre indították el annó.
Aztán persze sem a Covid, sem pedig a címszereplőt alakító Ezra Miller botrányai nem segítették a film eljövetelét, amit a karakter rajongói már messiásként vártak. Utóbbi kapcsán a Warner egy ponton átgondolta azt is, hogy új színészt találnak a film élére, aztán végül nyeltek egyet, eltolták a dátumot és továbbra is Ezra Millerrel a főszerepben megjelentették a filmet, ami még az "egyik legnagyobb buktaként" emlegetett Shazam 2-re is rátett egy lapáttal.
A film 200-220 millióra saccolt költségvetéséhez képest ha hozzáadjuk a marketinget is, valamint a számtalan újraforgatásból adódó "grátiszt", valószínűleg nagyjából 300-350 millió dollár (vagy még több) környékén áll meg az összeg, amiből végül elkészítették és reklámozták a Flash mozit, ami végül 268 milliós összbevételt hozott, abból is 108 milliót szerezve a hazai (USA+Kanada) moziktól.
Elemzők szerint a Warner kilenc évnyi kínlódás után nagyjából 200 millió dollárt bukott a Flash-en.
Nyilván napokig lehetne elemezni az okokat:
- Ott a helyenként szinte undorító CGI.
- A folyamatosan átírt és az utolsó pillanatig módosított forgatókönyv.
- A főszereplő színész tengernyi botránya.
- A messziről is gyanús és kamuszagú marketing, miszerint ez a világ valaha készült egyik legjobb képregényfilmje, amit lassan már Lilu a Viva TV-ről is lenyilatkozott a film előtt.
- No meg persze a már említett januári Gunn-féle reboot bejelentés, vagyis a film "feleslegessége".
Lehetett itt próbálkozni persze a nosztalgiafaktorral Michael Keaton személyében, de az ő Batman filmjei is már 30+ évesek (erre utaltam az előző cikkben az Indiana Jones kapcsán), a legtöbb fiatal néző számára Batman Christian Bale-nél kezdődik a 2000-es években, mindenki előtte már nem oszt, nem szoroz.
Viszont ahogy a Shazam 2, úgy a Flash esetén is nem feltétlenül a bukás, hanem annak a mértéke ért mindenkit - aki szereti figyelemmel követni a filmes bevételeket - ennyire erős gyomrosként.
Az, hogy egy mostanában trendi, multiverzumos koncepcióval rendelkező szuperhősös film a DC egyik legismertebb karakterével az élen EKKORÁT bukik, az azért tényleg valami egészen elképesztő. A közönségtől kapott egy B-s CinemaScore-t, ami a Batman Superman ellen óta a legalacsonyabb ilyen értékeléssel bíró DCEU-filmje a Warnernek.
Egy "jó" 400-500 milliót még így is reméltek, hogy összekapirgál csóri film, erre az 55 milliós nyitóhétvégét követően egy 72%-os esést produkált a második hétvégéjére, ami a modern kori képregényfilmek esetén a második legdurvább esés. Az első a Jared Letós Morbiusé.
A 2020- és '21-es években még lehetett a Covidra hivatkozni. A Black Adamnél is meg (ki) lehetett magyarázni a kellően különleges bánásmódot. Talán A Shazam 2-nél is.
De egymás után a sokadik DCEU filmnél előrántani újabb és újabb kifogásokat már felesleges és be kell látni, hogy ez az irány úgy, ahogy van be-és elbukott. A számok nem hazudnak.
A közönség egyszerűen a pénztárjácával reagált a bizalmát vesztő stúdió múltbéli fiaskóira.
2.4. Kék Bogár, avagy… igazából szóra sem érdemes
Őszinte leszek, kicsit megcsúsztam ezzel a cikkel, ami eredetileg a Kék Bogár debütálása előtt érkezett volna. Időközben befutott (repült? suhant?) ez a csoda, amire igazából sok szót nem is pazarolnék, mert pusztán csak alátámasztja a hetekkel ezelőtt megírt gondolataimat.
A Kék Bogár 25 millió dollárral nyitott, amit, ha a külföldi csúcshírportálok egyikének írnék, valahogy úgy fogalmaznék meg, hogy "JÖTT, LÁTOTT ÉS VÉGET VETETT A BARBIE EGYEDURALMÁNAK!!!".
De egy kis magyar oldal semmirekellő firkászaként maradok az unalmas tényeknél, miszerint igen, az ötödik (!) hétvégéjén egy film már többet keresett a Barbie-nál kőkemény 4 millió dollárral. Jár a keksz, a taps, meg a B+ Cinema Score. Ráadásul mindezt úgy, hogy a csapból is ez a trailer folyt egész nyáron, illetve mivel Warner produkcióról beszélünk, a Barbie előtt biztosan lement, ami az év legsikeresebb filmje, szóval nem kevés polgártársunk tudott erről a nyári szuperhősös moziról.
Külföldi vizeken kőkemény 18 millió dollárt sikerült összegurigázni a Kék Bogárnak, így összesen egy hétvége alatt 43 milliós összbevételre rúg a 100 millióból (+marketing) készült film.
Személyes véleményem, hogy az előzetes alapján ebben aztán tényleg nincs semmiféle meglepő a teljesen semmilyen főhőst, az agyonjáratott családozást vagy a századik eredettörténet-formula vászonra vitelét tekintve. Hiába váltott ezúttal taktikát Gunn és emlegette, hogy a film az ő általa vezényelt DCU része lesz, nos, hasonlóan hihetően hangzik, mint a Flash kapcsán kihangsúlyozott marketingdumák. Főleg a nyitóhétvégés bevételi számokat elnézve.
2.5. Kifogás ide vagy oda: mire számíthat az Aquaman 2 és mit hoz a jövő a DC számára?
A Shazam 2 és a Kék Bogár mellett igazából a Flash tehát aztán vastagon, duplán is aláhúzta, hogy ennek a szériának itt a vége. Érdekes lenne megvizsgálni azt a párhuzamos univerzumot, ahol a rebootra vonatkozó Gunn-bejelentéssel várnak a Warnernél, elemezni, hogy na vajon ha az nincs, akkor hogyan is teljesítenek ezek a szóban forgó filmek. Személyes tippem, hogy valószínűleg picit jobban, de továbbra is kriminális számokat elemezgetnék ebben a cikkben.
Az Aquaman 2 újraforgatást újraforgatásra halmoz, az Amber Heard körüli botrányok sem fogják segíteni, valamint az Avatar 2 után az is kérdéses, mennyire akarnak majd az emberek egy gyengébb vízi látványvilágot kínáló filmre beülni. Főleg egy olyan DCEU-kalandra, aminek az idei előhírnökeihez hasonlóan, valójában már semmilyen jelentősége nem lesz.
Ami biztos, hogy Gunnék felköthetik a gatyájukat. Egy dolgot már most érdemes tisztázni: a készülő Superman film - VALÓSZÍNŰLEG - nem lesz anyagi siker. De ezzel nincs is semmi baj.
Hogy mi akkor a megoldás? Újjá kell építeni a DC brandet a közönség fejében.
A 2019-es Joker vagy a 2022-es Batman ezt már elősegítette - szerencsére Gunn és csapata ezeket a filmeket nem kaszálta el és külön sztoriként létezve a fő univerzumos vonaltól távol maradnak. Viszont ami a közelgő DCU-t illeti ("E" nélkül), ott bizony vissza kell nyerni a közönség bizalmát. Azt pedig igényes, kimagaslóan jó filmekkel lehet. Mert, ha anyagilag ugyan gyenge vagy közepes is az eredmény egy új Superman film esetén a fejekben jelenleg domináns, negatív tapasztalatok miatt, viszont a szóbeszéd és a kritikák felkarolják, akkor abból utána lehet építkezni.
Meglátjuk, mennyire sikerül.
3. Marvel: Nem méltó régi, nagy híréhez
3.1. Keserédes vígjáték a Végjáték óta: a Negyedik Fázis pénzügyi szemmel
Általában ilyen cikkeknél, a "Marvel" alfejezetben érkezett erős konsztraszként a pozitívabb, szebb számokat felvonultató rész. Csakhogy a Bosszúállók: Végjáték óta a Negyedik Fázis filmjei, valamint leginkább a Disney+-on elérhető sorozatai elérték a közönségnél, hogy már a Marvel logó kapcsán is erősen meggondolja mindenki, mire is üljön be a moziba vagy le a kanapén a TV elé.
Megint csak visszatekintés: a Negyedik Fázis eléggé döcögősen indult, hiszen jöttek a Covid miatti csúsztatások és a Disney+-os szimultán premierek kérdésköre. A Fekete Özvegy ezt csúnya módon megsínylette, Scarlett Johansson perre is ment a Disneyvel szemben, mikor a filmje a döntésnek köszönhetően 400 millióig sem tudott elkúszni: világszerte 379 millió dollárt hozott az egyébként alaposan megkésett projekt. Persze ekkor még ezt tényleg meg (és ki) lehetett magyarázni:
- egyrészt a Coviddal (2021 nyarán járunk),
- másrészt a WW84-hez hasonló analógián a Disney+-os egyidejű premierrel.
Szóval teljesen érthető az alacsonyabb szám. Sőt, ilyen körülmények között a 80 milliós nyitóhétvége még így is kifejezetten szép eredménynek számított.
Aztán jött két fontos próbatétel, hiszen Shang-Chi és az Örökkévalók is új karaktereknek számítottak, még a hardcore képregényrajongók sem ismerték őket feltétlenül. Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendájával természetesen az ázsiai közönségnek akartak imponálni, meglovagolni a Fekete Párduc 2018-as elsöprő sikerét, ám a 150-200 millió dollárból készült film végül Kínában nem is nyithatott (erről még lesz szó), úgyhogy megállt ő is ebben a "400-as sávban", 432 millió dollárnál. Ennek a nagyobbik felét, 224 millió dollárt a hazai piac termelte ki, 75 milliós nyitóhétvégével - ami ugyan alacsonyabb, mint a Fekete Özvegyé, ami egyszerre jött moziba és streamingre, de ScarJo-t és karakterét viszont meg ismerték korábbról, szóval felemás ez az eredmény.
Az Örökkévalók esetén igyekeztek a "művészi" vonalat megfogni Chloe Zhaóval a projekt élén, ám hiába az egészen impozáns és diverz színészgárda, ez a projekt is 402 milliónál állt meg világszerte, ami a 236 milliós büdzsé ellenében (+ ugye a marketing) valószínűleg inkább volt mínuszos, mint pluszos a stúdiónak. Ha belegondolunk, így már annyira nem is meglepő, hogy az óceánból kiemelkedő Tiamutról, vagy Kit Harrington karakteréről miért nem hallottunk egy árva szót sem lassan három éve…
Nyilván ezek kevésbé szép számok, amiket még rá lehetett fogni a Covidra, de aztán a Pókember: Nincs hazaút az Örökkévalókhoz képest egy hónappal később jött, látott és megdöntött vagy száz rekordot, 1,9 milliárdos összbevételt összehálózva a három élőszereplős Pókember színész összehozásával.
A film minden idők második legerősebb nyitóhétvégéjét produkálta a maga "csekély" 260 millió dollárjával, lenyomva a Végtelen háborút is ilyen téren. (Mókás, a 260-as számról eszembe jutott, hogy pár bekezdéssel feljebb a Flash kapcsán említettem ugyanezt a számot, csak ott két hónap alatt az összbevétel annyi, mint a harmadik Tom Holland-os Pókember esetén a hazai 3-napos nyitóhétvége.)
Ez persze adott egy olyan erős hullámot, amit aztán 2022-ben a Marvel többé-kevésbé, meg is tudott lovagolni. Csakhogy…
- A Doctor Strange második része végül 955 milliós összbevételnél állt meg… előtte viszont, főleg, hogy pár hónapja láthattuk a karaktert a Pókemberben, szinte mindenki simán a milliárdos álomhatár fölé tippelt.
- A Thor: Szerelem és mennydörgés 760 millióig jutott, ami az elődnél, a Ragnaröknél ugyan 100 millió dollárral kevesebb, noha nála és a Fura Doki folytatásánál is meg kell említeni, hogy Kína nélkül tették mindezt. Viszont tekintve, hogy a karakter mekkora kedvenccé nőtte ki magát a Végtelen háború idején, a negyedik Thor film is inkább savanyú szájízt hagyott az elemzők körében - hát még a közönségében.
- A Fekete Párduc folytatása is fél milliárddal kevesebbet hozott az elődnél és 859 millió dollárig jutott (181 milliós nyitóhétvégével), amire erősen rányomta a bélyegét a főhőst játszó Chadwick Boseman tragikus halála, valamint az első rész kulturális hatásának megismételhetetlensége. (Kínában egyébként ez a film már nyithatott, három hónappal később.)
2022-ben ezek a számok persze a két évnyi Covidot követően mindenképp szépnek számítottak, talán a Thornál érezhető az elmaradás igazán, de eközben meg a riválisnál azt láttuk, hogy 760 millió dollárt a legutóbbi 3 filmjük is alig-alig bírt összehozni világszinten. Az idei számok alapján is a legtöbb stúdió összerakta volna a két kezét ezekért az összegekért.
Viszont újdonságnak számított, amit korábban nem igazán tapasztaltunk az MCU esetén, hogy a kritikusi és a közönséghang is kezdett el egyre inkább felemás lenni, főleg a Disney+ sorozataikat illetően. (Azok problémáiról tavaly nyáron már hasonlóan terjedelmesen értekeztem egy másik cikkben, amit - szégyentelen önpromó - erre el is olvashattok, ha még nem unjátok a szócséplésem.)
- adott tehát egy érthetően nehéz talpraállás a Covidnak, Disney+-nak és az ismeretlen karaktereknek köszönhetően a fázis elején,
- egy gigászi siker a kellős közepén, erősen építve kb. 20 évnyi nosztalgiára, valamint osztozkodva a Sony-val a bevételeken,
- valamint, jó-jó, de mégsem a régi időket idéző számok a fázis végén az ismertebb karaktereiket illetően.
A belengetett, három fázison átívelő multiverzum koncepcióját ekkor még a hét filmből csak kettőben tapasztalhattuk meg igazán (Póki és Strange), a sorozatok megítélése és nézettsége pedig csupán az "erős közepest" érte csak el.
Szó mi szó, kíváncsian vártuk, hogy a nagy-nagy főgonosz Kangot és a multiverzumos koncepció csúcsra járatását megelevenítő Hangya harmadik része mennyire is rúgja be az Ötödik Fázis ajtaját.
3.2. "Basszus, itt lehet tényleg gáz van?" - A Hangya és a Darázs: Kvantumánia
Leginkább sehogy.
A Hangya harmadik része ébresztette rá igazán a közönséget, amit a Disney+-os sorozatok kapcsán nagyon, a filmek kapcsán pedig hellyel-közzel már jó páran éreztek 2021 és 2022 között: itt bizony komoly gondok vannak az MCU pénzcsináló gépezetében. Hiszen Scott Lang kalandjának harmadik felvonás útjára indította a Disney egyik leggyengébb évét, amit jelenleg az előző év végéről "átcsalt" Avatar 2 bevételei menthetnek meg úgy igazán.
A jelentések szerint a 200 millió dollárból készült (plusz 100-150 millióból marketingelt) film pusztán csak 476 millió dollárt hozott és a Flash filmhez hasonlóan az egyik legnagyobb esést produkálta a második hétvégéjére a zsáneren belül: a 106 milliós kezdést követően 69,9%-kal zsugorodott vissza.
A szóbeszéd és a kritikusi értékelés is hazavágta a filmet: a második MCU mozi, ami "Rotten" ("rothadt") értékelést kapott a híres Rotten Tomatoes portálon, 46%-kal. Ez a leggyengébb értékelés a 30+ filmjük közül, a korábbi leggyengébbről is szó esett már egyébként, a Kvantumánia előtt az Örökkévalók tartotta ezt a "rekordot" 47%-kal.
A kritikámban kitértem a film minőségével kapcsolatos számtalan, fajsúlyos problémára, de a Negyedik Fázis filmjei és sorozatai kapcsán megjelenő "felvizezett" érzés itt aztán végképp ki lett maxolva. Szerencséjükre…
3.3. Az egykori siker felsejlő fénye: A galaxis őrzői 3.
A régi idők hírnökeként A galaxis őrzői csapata szerencsére hozta azt a Marvel-minőséget, ami miatt a stúdiót oly sokan megszerették: a kritikusok és a közönség egyaránt jó szavakkal illette, valamint a 250 milliós büdzséből (+marketing) készült film összbevételét egészen 845 millió dollárig sikerült elrugdosnia Gunn-nak és csapatának.
Ez a szám pusztán csak 25 millió dollárral kevesebb, mint a 2017-es második részé, de a jelenlegi helyzetben, látva, hogy a képregényfilmes zsáner hogyan szuperál, valószínűleg maximálisan elégedettek vele a stúdiófejesek odahaza. Ráadásul egy igen szép második hétvégés eredményt hozott a film, pusztán csak 47,6%-ot esett a nyitóhoz képest, ami az MCU történelmének harmadik legkisebb esése (az első Fekete Párduc és Thor előzik meg ilyen téren).
Sokak szerint a Marvel egyfajta hattyúdala lehetett ez a projekt és érdemes lenne a Disney-nél alaposan átgondolni a sikerének okait.
Mindenesetre beszédes, hogy az a film lett igazán kedvelt és sikeres, ami régebbi, ismert karaktereket vonultatott fel, és aminek kvázi semmi köze a jelenlegi multiverzumos tervekhez. Élén egy olyan író-rendezővel, aki szerette is a projektet és akit hagytak békében dolgozni és megvalósítani az elképzeléseit…
3.4. A Marvel jövője: Baljós árnyak és a "lelketlen" klónok támadása
Jelen cikk írásakor idén már csak egy film érkezik a Marveltől, a Marvelek (…) képében. Az első filmhez, a Végtelen háború és a Végjáték közé beékelt elődhöz hasonló anyagi sikereket szerintem senki se vár a projekttől, sokat elárul, hogy már nem is "Marvel Kapitánynak" keresztelték a filmet a címszereplő megosztó fogadtatása után. A Disney+ sorozatok egyfajta tesztjeként is fel lehet fogni az érkező űrkalandot, hiszen a három főszereplő közül kettő csak a streamingen tűnt még fel (egyikőjük ráadásul csak mellékszerepben), úgyhogy rövidesen kiderül, mennyire volt ez nagy ötlet.
Apropó Disney+ sorozatok: a hetekkel ezelőtt lezárult Titkos invázió a Marvel Studios leggyengébb tartalma (az alkotás szó használata picit erős lenne) lett a stúdió 15 éves pályafutása alatt a Rotten Tomatoes szerint. Ráadásul a show költségvetése a jelentések szerint 200 millió dollár fölé rúgott. De hé, előtte legalább a She-Hulk tök pofás volt, nem…?
Szarkazmust, cinizmust és "rosszmájúságot" félretéve egyébként nem meglepő Bob Iger nyilatkozata sem, miszerint a projektjeik megugró mennyisége alaposan a minőség rovására ment és ezen mindenképp változtatni fognak.
Annó az első, 2014-s A galaxis őrzői előtt kongatták a vészharangot talán először igazán, hogy kész, itt a vége, ez bukás lesz. Nem így történt. Utána a 2015-ös A Hangya kapcsán ugyanezt jósolták. Ott sem jött be a vészmadárkodás. Még egy-két gyengébb darab is belefért az évek során, mert utána jött mindig három-négy szórakoztató(bb), minőségi(bb) darab, ami elfeledtette a közönséggel a Thor: Sötét világokat vagy Marvel Kapitányokat.
A Végjáték idején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a Marvel igazából akkor fog megbukni és a nagyközönség akkor kezd el majd a pénztárcájával szavazni, ha egymás után nem három-négy minőségi, hanem három-négy semmilyen, lelketlen, gyengébb film érkezik a stúdió égisze alatt.
És mivel ezt már a WandaVízió debütálása óta nemcsak filmekre, hanem sorozatokra nézve is lehetett vizsgálni… nos, ez az időszak úgy néz ki, nagyon hamar el is jött.
3.5. Stáblista utáni jelenet a záró gondolatoknak
Szussz. Képregényfilmes fronton sem teljesen rózsás a helyzet tehát, igazából az utóbbi 20 év után úgy néz ki, kezd kifulladni ez az egész mind a két kiadó háza táján. Nyilván egyes Twitter-szakértők vagy közönségigényeket hallomásból sem ismerő művészfilmesek szerint ez már megtörtént 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt is, csakhogy az akkori bevételi számok (amik ne legyenek illúzióink: az elsődleges és legfontosabb hajtóereje ennek a gépezetnek) még nem ezt mutatták.
Ma már viszont igen. Felmerül tehát a kérdés, hogy menthető-e még a helyzet és ha igen, hogyan?
A DC esetén erre egyszerű a válasz: ha a Gunn-féle Superman minőségben és fogadtatásban is megbukik, akkor valószínűleg az a fajta univerzum a Universal-féle "Sötét Univerzum" sorsára jut és kvázi halva születik az egész koncepció úgy, ahogy van. Mint a Gunn-féle Az Öngyilkos Osztag és a Békeharcos kedvelője is azt mondom, hogy nem szabadna egy harmadlagos mellékszereplőt sem átmenteni az előző, megbukott iterációból az új világba. Tabula rasa, nincs apelláta.
A Marvelnél a multiverzumosdi az, ami - többek között - teljesen megölte vagy meg fogja ölni ezt az egészet. Egyre nehezebben veszem rá magam a "Minden, amit a következő Marvel film előtt látnod/tudnod kell" típusú cikkek megírására, mert lassan már a 2000-es évek elejére is vissza kell nyúlnom, hogy az összes X-Men filmet is lefedjem. Ha én sem vagyok hajlandó erre, aki most írt oldalakat a témában és mindig is rajongott a műfajért, akkor az átlagnéző aztán pláne nem fogja megtenni a drága idejéből. A Bosszúállók: Titkos háború elvileg egyfajta "soft-rebootként" működik majd (ha eljutunk egyáltalán odáig), és igen: itt is elölről kellene kezdeni az egészet, hogy a számtalan projekttel felvizezett és túlburjánzott óriáskertben új dolgokat lehessen ültetni.
Az pedig közös, hogy nem szabad ennyi projektnek zöld lámpát adni, valamint saját stílussal, vízióval kell őket felvértezni. Ez pedig csak a megfelelő írók és rendezők közreműködésével válthatók valóra. Felbérelt bohócok, akik előtte vagy nem csináltak semmit, vagy pedig valami indie-apróságot tettek le az asztalra, és alapvetően csak a csekkért vállalják a projektet… na, ők nem fogják megmenteni a képregényes zsánert. De a stúdiók sem, akik direkt ilyen könnyen irányítható "szakembereket" foglalkoztatnak, mert már nincs más, aki igent mondana a századik, ugyanolyan sablonprojektükre.